Elavulás művészete

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Sokan felháborodnak, amikor rövid időn belül elromlik a számítógépünk, telefonunk, eltörik a napszemüvegünk, hamar lemerül az elem a kerékpárunk lámpájában, vagy épp a cipő nyelve kiszakad, mivel úgy varrták, hogy minimális anyagot fogtak be a varrógépbe, így amikor bekötjük a cipőt, akkor hamarosan ki is bújik az anyag a varrás között. Az is figyelemre méltó mérnöki teljesítmény, hogy a garancia után pár nappal használhatatlanná válik ketyerénk. Anno egy faluban a szakember csak kiváló minőségű terméket adott ki a kezéből. Reklámja a szájhagyomány volt. Jó minőség, több vevőt vonzott, így gond nélkül megélt.

Kérlek, úgy olvasd végig a cikket, hogy utána várom hozzászólásodat. Nagyon érdekel véleményed a témáról. GONDOLKODJUNK EGYÜTT!

Nemrég megnéztem „A villanykörte összeesküvés, A tervezett elavulás története” című filmet. Livermoreban, Kaliforniában található a világ leghosszabban égő villanykörtéje, Lynn Owens a Villanykörte Bizottsági elnöke. A körte 1901 óta ontja fényét a tűzoltóságra. Az környezetvédelmi szempontból csodás hír. Azonban, ha csak ennyit látunk, akkor hívnak minket sötétzöldeknek. Miért is írom ezt? Tényleg minden rossz, amit teszünk? Tényleg a „gonosz” pénzügyi nagyhatalom irányít mindent, pusztán azért, hogy több és több pénze legyen? Lehet, ilyen mélységébe, vagy ha úgy tetszik, magasságokba nem látok. Kiderül hamarosan.

 Nézzük lokálisan

Első sorban maradjunk szeretett hazánkban. A Tisza-völgy életében a legdrasztikusabb változást a Széchenyi – Vásárhelyi program megvalósítása eredményezte. Tiszadobon volt az első kapavágás 1846. augusztus 27-én, majd a századfordulóig a kubikusok megépítették a 6340km hosszúságú árvízvédelmi védvonalat, ennek eredményeként 3 millió 520 ezer hektár mentesített terület szabadult fel. Majd később a mentett oldalon megjelenő belvíz végett 40 ezer km belvízelvezető csatornát építettek, hogy a többletvíz minél hamarabb elfolyjon a területről.

A szabályozás okai között említhető, hogy a korábbi mocsaras-lápos táj eltartó képessége már nem volt elegendő, főleg hogy a lélekszám hatalmasat ugrott. 1850-ben 11,6 millió magyar lakta hazánkat, majd a folyamatos növekedés következtében 1910-re 18,3 millióra nőtt (SZF-MMF oktatási segédlete). 

A szabályozás azonban nem csak a Tiszát érintette. A Kőrösök mellett a Zagyvát is megrövidítették több kilométerrel. Szolnokhoz például 4km hosszúságú Zagyva-holtág tartozik, amely szépen mutatja a fertő állapotot és sok fajnak szolgál menedékhelyül.

Nézzük globálisan

1930-ban az ENSZ becslése alapján a Föld népessége 2 milliárd volt. 1975-ben 4 milliárdan voltunk, majd 1999. október 12-én megszületett a 6 milliárdodik ember. Ma 7,048,322,815 ember él a Földgolyón (http://www.census.gov/population/international/). Mire megírom a cikket és mire elolvassátok, ez a szám nőni fog.

A termőföld nagysága közben csökken, illetve az iható víz mennyisége is egy főre viszonyítva egyre kevesebb. Miért csökken? Mert többen vagyunk, s új termőtalaj és víz nem születik, mert a meglévők minősége romlik, mert a sivatagosodás nő, mert változik a klímánk, mert szennyezünk. A műanyag sem véletlen műanyag. Nevében benne van a jelentése. A természetben nem lelhető fel.

Akkor mit kellene tenni? Mi a megoldás? Emlékszetek, hogy még általános iskolában tanultuk a szén, a víz… körfolyamatát? Sokan, akiket nem épp a biológia inspirálta, unták. Joggal. Engem sem kötött le túlzottan a technika óra. „Az általános műveltséghez hozzátartozik mindezek ismerete” mondták a tanáraim. Igazuk volt. Ami zavart, hogy nem hoztak példát. Miért kell nekem tudni, hogyan párolog a víz, s esik le az égből? Nem ez az általános műveltség kulcsa, hanem maga a körfolyamat. És ez hiányzik az ember alkotta mesterséges környezetből. Nincs még meg a körforgás.

Az elmúlt 100 évben sokkal többen lettünk a Földön. Ennek az emberáradatnak enni kell, dolgozni kell, pénz kell. Te hogyan adnál ennyi földlakónak állást? Úgy, hogy rövid időn belül újra megveszi azt, ami bedöglött, mert így újra kell gyártani, ami munkahelyet generál. Mi a hiba? A hulladék elegendő mennyiségének újrahasznosítása. Pedig, ha mindent újrahasznosítanánk, még több munkahely lenne. Én pedig kompromisszumot kötnék magammal és a világgal, mivel újra és újra megvenném ugyanazt, ha tudnám, hogy ezzel munkahelyet tartok fenn, és közben nem szennyezem a környezetemet. A körfolyamat szerencsére beindult, csak még kicsiben működik.

Sokan vagyunk ahhoz, hogy az anyagi javakban találjuk meg a boldogságunkat. Ideje lenne már megállni, s elégedetten hátradőlni. Fejlődjünk, de ne növekedjünk. Hova is nőhetnénk még? 

Fotó: http://3.bp.blogspot.com/_I4qiti2br2U/TIRNikQSM9I/AAAAAAAACA4/-22ySyRiCqY/s1600/%C3%A9g%C5%91.jpg

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?