Élelmezési világnap – október 16.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Október 16., élelmezési világnap. Az élelmezés mezőgazdasági feladat. Az élelmiszert a mezőgazdaság termeli meg, a növénytermesztés és állattenyésztés nagy részben az élelmezést szolgálja. De az élelmezésnek vannak egészségügyi, gazdasági és társadalmi vonatkozásai is. Egészségügyi: az élelmiszer az élet alapja, a nem megfelelő táplálkozás sok betegséget okozhat. Gazdasági: az élelmiszeripar az egyik legnagyobb gazdasági ágazat. Sok pénz van benne, ráadásul mivel az étkezés létszükséglet, mindig lesz rá kereslet. Sőt, mivel a Föld népessége növekszik, a kereslet is nő. És társadalmi kérdés is: főleg az élelmiszerek elosztása. Egyes országokban pazarolják az élelmiszert az emberek, máshol meg nem jut mindenkinek, éhen halnak az emberek. De miért környezetvédelem az élelmezés kérdése? Hogyan került egy zöld világnapokat felsoroló oldalra ez a nap?

http://www.ridikul.hu/wp-content/uploads/sites/16/2016/10/foldgolyot-eszi-no.jpg

Az élelmezés és a környezetvédelem az élelmiszer megtermelésén és forgalmazásán keresztül kapcsolódik egymáshoz. Nem mindegy, hogyan termelik meg az élelmiszert, az sem mindegy, hogyan forgalmazzák, és az ételmaradékok is okozhatnak környezetvédelmi problémát.

Hogyan lehet környezetbarát módon megtermelni az élelmiszert? Vegyszermentes gazdálkodással. A permetezőszerek és műtrágyák sok környezeti kárt okozhatnak. A műtrágyák a talajba bemosódva nitráttal szennyezhetik a talajvizet, ami sok helyen (főleg falvakban, ahol szinte minden háznál van kút) még mindig fontos ivóvízbázis. És nem is adnak meg minden tápanyagot a növényeknek, hiszen csak a legfontosabbakat tartalmazzák (nitrogén, foszfor, kálium), a nyomelemeket pl. nem, ezért mesterséges, felfújt terméseket adnak, amelyeknek az íze és tápértéke kevesebbet ér, mint a műtrágya nélkül termelt növények íze és tápértéke.

A permetezőszerek pedig általában mérgek. Lebomlásukhoz idő kell. És elképzelhető, hogy hasznos fajok is kipusztulnak miattuk. Hiszen eredetileg is valaminek a kiirtására szolgálnak. A nevük is erre utal: gyomirtó szer, rovarirtó szer, gombaölő szer, stb. És mi a garancia arra, hogy a gyomirtó nem irt ki hasznos növényt is? A rovarirtó nem irtja ki a lepkéket, katicabogarakat, vagy esetleg védett rovarfajokat is? A gombaölő szer sem biztos, hogy csak a gombákra veszélyes. Nem véletlenül van a legtöbb ilyen szernek több napos munkaegészségügyi és még hosszabb élelmezés-egészségügyi várakozási ideje. (Az előbbi azt jelenti, hány nap múlva lehet a permetezett növényekkel dolgozni, utóbbi pedig azt, hogy hány nap múlva használható élelmezésre a növény ehető része, általában a termése.)

A forgalmazás sem egyszerű kérdés. Eleve a szállítást is meg kell oldani, a csomagolás sem mindig környezetbarát, és a hosszas szállítás, tárolás közben is keletkezhet selejt (összenyomódnak egymás alatt a gyümölcsök, stb.), amiből hulladék lesz. A szállítás általában közúton történik, ezért levegőszennyezést okoz. Jó, ha minél kevesebb szennyezés árán szállítják a fogyasztóhoz az élelmiszert, ezért érdemes vagy házilag megtermelni, vagy legalább hazai (lehetőleg helyi) élelmiszert vásárolni.

A csomagolásból sok hulladék keletkezik, a hűtési lánc pedig (gyakran már szállítás közben is, de a boltokban is) sok energiát igényel. Mivel a csomagolóanyag hulladék lesz, érdemes mindig a kevésbé csomagolt élelmiszert választani, pl. egyesével venni a zöldséget, gyümölcsöt, nem kilós csomagban (és úgy még válogatni is jobban tudunk, mert a kilós csomagokba mindig belecsempésznek néhány rosszat is). Ez is összefügg a szállítással: a messzebbről érkező árut általában több rétegben csomagolják, nehogy a hosszú úton megsérüljön.

A sérült, hibás élelmiszer (összenyomódott gyümölcs, horpadt konzervdoboz, stb.) szintén okozhat környezeti problémát a belőle keletkező hulladékok miatt. Legtöbbször ez is a hosszas szállítás következménye, érdemes inkább a helyi termékeket választani.

A feldolgozott élelmiszerek esetében még egy probléma felmerülhet. Az adalékok kérdése. Szinte minden bolti élelmiszerben van valamilyen tartósítószer, ízfokozó, állományjavító. (Soha nem voltam képes rájönni pl. arra, hogy miért kell a kenyérbe “lisztjavító szer”… Mi lehet a baj a liszttel, amiből évszázadokig sütöttek kiváló minőségű kenyeret az emberek? De más anyagok is vannak az élelmiszerekben, pl. szinte minden befőttben és konzervben van nátrium-benzoát nevű tartósítószer, nátrium-glutamát nevű ízfokozó, állományjavítóként guargumi, stb. És nem mindig érzékelhető a különbség, inkább az az érzésem, hogy ezek nélkül is ugyanolyan jó lenne az az élelmiszer, csak egészségesebb.) Ezek az adalékanyagok, ha nem is olyan veszélyesek, mint a műtrágyák vagy permetezőszerek, mégis vegyi anyagok, amiket valahol, valahogyan elő kell állítani, és biztosan szennyezést okoznak. És még nem is egészségesek.

Az élelmiszerek pazarlása pedig egyrészt társadalmi kérdés (másnak nem jut), másrészt gazdasági felelőtlenség (pénzszórás), de még környezetvédelmi probléma is, mert megnöveli a hulladékok mennyiségét. Csak annyi élelmiszert vegyünk, amennyire szükségünk van, ne pazaroljuk, hogy jusson másnak is!

Tehát a legjobb, ha megtermeljük magunknak az élelmiszert, lehetőleg vegyszermentesen, vagy ha nem nincs hol megtermelni, akkor legalább helyit veszünk, lehetőleg vegyszermentes termesztésből, minél kevesebb csomagolásban, minél kevesebb adalékanyaggal, és mindig csak annyit, amennyire éppen szükségünk van. Ez a környezetvédelmi szempontból felelős élelmezés lényege.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?