Főoldal » Európa legmelegebb évtizedét éljük – Tombol a klímaváltozás- Képekben

Európa legmelegebb évtizedét éljük – Tombol a klímaváltozás- Képekben

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legújabb kutatása szerint 2002 óta Európa déli részén megfigyelhető, hogy csökken a csapadékmennyiség, miközben északon fokozatosan növekszik,  így ezzel szélsőséges időjárási események sorozatát okozza. Eközben azonban a grönlandi jégpáncél, a Jeges-tenger jégtáblái és az európai gleccserek többsége is erőteljesen olvad. Az EEA tanulmánya egy nappal a WMO közleménye után jelent meg, amely szerint az üvegház hatású gázok koncentrációja olyan rekord magas volt 2011-ben, hogy ez 40%-kal meghaladta az ipari forradalom előtti értéket.

Jacqueline McGlade, az EEA ügyvezető igazgatója szerint a változások kiterjedése és sebessége nagyon kezd egyre nyilvánvalóbb lenni. Emiatt a gazdaságnak, beleértve a háztartásokat is, alkalmazkodnia kell a kialakult helyzethez, valamint csökkentenie kell a káros anyag kibocsátást.

Az EEA tanulmánya (Climate change, impacts and vulnerability in Europe 2012) a gyorsuló klímaváltozásra nyomós bizonyítékokat támaszt alá, a Földközi-tenger térségében például rengeteg a hőhullám, Észak-Európában pedig tagadhatatlan mértékű part menti és folyami árvizek vannak.

[token node title-raw]

1. ábraSzélsőséges hőmérsékletű napok számának kombinációja: forró napok (Tmax≥ 35°C) és túl meleg éjszakák (Tmin> 20°C) számának előrejelzése. Az északi területeken már 1980 óta igen magas számú, 325 nagy folyami árvízről számoltak be, amelyből több mint 200 az ezredforduló után történt már. A több tízezer áldozatot követelő hőhullámok gyakorisága és hossza pedig szintén jelentősen növekedett az elmúlt évtizedben.  A nagy meleg mellett azonban a pusztító szárazságot okozó időszakok is egyre gyakoribbak.(ábra:met.hu)

[token node title-raw]

 2. ábra. A tengerszint abszolút változása Európában 1992. és 2011. között, műholdas mérések alapján. A globális tengerszint évente átlagosan 3 mm-t emelkedett az utóbbi 20 évben, míg a 20. században csak 1.7 mm-t. Ez a nagy mértékű emelkedés európa tengerparti régióit nagymértékben átalakíthatja. Az európai partvonal negyede pusztul, az óceán átlaghőmérsékletének emelkedése pedig a szubtrópusi halfajokat egyre északabbra kényszeríti.(ábra:met.hu)

[token node title-raw]

3. ábraFelszíni középhőmérsékleti anomália 1850. és 2011. között Európában átlagosan, a téli, illetve a nyári hónapokban. A pollenszezon hosszabb lett és 10 nappal korábban kezdődik, mint 50 éve. Az állatok viselkedése átalakul, változások vannak a békák ívásában, a költöző madarak szokásaiban, valamint a fészekrakásban is. A rovarok szezonja hosszabb, s a lepkék pólusok felé elkezdődött lassú elvándorlása tovább folytatódikA 21. század végére az európai növényfajok várhatóan több száz kilométerrel északabbra tolódnak, az erdők délen összezsugorodnak, s észak felé terjeszkednek. A hegyvidéki növényzet fele jelenleg a kipusztulás szélén áll.(ábra:met.hu)
[token node title-raw]

4. ábra. A WMO 2011-es üvegházgázokkal foglalkozó Bulletinje különös figyelmet fordít a szén-ciklusra. Az 1750-ben kezdődött iparosodás óta 375 milliárd tonna szén került a levegőbe szén-dioxid formájában, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt. Az elégetés miatt keletkező és kikerülő szén-dioxid mintegy fele marad a légkörben, a többi részét elnyelik az óceánok és a földi bioszféra. A  “fent” megmaradó több milliárd tonna szén-dioxid évszázadokig ott is marad a légkörben, amelynek következtében bolygónk nagymértékben melegszik. Az óceánok egyre savasabbak lesznek a szén-dioxid felvételtől, s ez következményekkel jár a tengeri táplálékláncra és a korallokra nézve is. (ábra:met.hu)

[token node title-raw]

5. ábra. A globális szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid koncetrációja és növekedésének mértéke 1984 és 2011 között. 1990. és 2011. között a hosszú tartózkodási idejű üvegházgázok koncentrációja 30%-kal nőtt, amelynek mintegy 80%-át a szén-dioxid teszi ki. A szén-dioxid koncentrációja 2011-ben 473 ppm volt. A kibocsátott metán mennyiségének 40%-a természetes eredetű (mocsarak és termeszek), 60% pedig a szarvasmarha tenyésztésből, a rizstermesztésből, a fosszilis tüzelőanyagokból, valamint a hulladék és a biomassza égetéséből származik. A növekedés oka pusztán antropogén eredetű. 2007-ben ugyan volt egy átmeneti stagnálás, azóta viszont a metánkoncentráció ismét növekszik. Az utóbbi 3 évben ez közel egyenletes módon zajlott. A dinitrogén-oxid  természetes (kb. 60%), mind antropogén (kb. 40%) forrásból kerülhet a légkörbe, beleértve az óceánokat, a talajt, a biomassza égetést, a műtrágyázást, és a különböző ipari tevékenységeket. A légköri koncentráció 2011-ben 324.2 ppb volt, ami 1 ppb-vel több, mint az ezt megelőző évben, és drasztikusan, mintegy 120%-kal magasabb, mint az ipari forradalom előtt. Az N2O éghajlatra való hatása 100 év alatt 298-szor erősebb, mint a szén-dioxidé. Fontos szerepe van a káros ultraibolya sugárzástól védő sztratoszférikus ózonréteg megsemmisülésében.(ábra:met.hu)

Mindkét tanulmány, azaz mindkét szakember gárda szerint egyértelműen és vitathatatlanul nagy mértékben az emberi tevékenység tehető felelőssé a mostanra kialakult helyzetért. A bolygó egy része tud alkalmazkodni, egy része nem, a következményeket csak becsülni tudjuk. Sok faj a jövőben nem tud lépést tartani majd a klímaváltozással. Főként igaz ez azokon a területeken, ahol a felszín változatossága korlátozza az élőlények mozgását. 
 
Vezérkép 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?