Főoldal » Február 1. – A Tisza élővilágának napja

Február 1. – A Tisza élővilágának napja

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Örökre emlékezetes marad 2000. január 31-e, mikor a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában, mely szennyeződés február 1-12. között vonult le hazánkban a Tiszán, ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza élővilágának napjának nyilvánította.

Erre az évfordulóra kedvenc bloggerinám, Jóba Kati hívta fel a figyelmet legújabb blogbejegyzésében, a bevezető rész teljes mértékben az ő blogjából származik. Ezen a jeles napon erről a szennyezésről és az azóta történt új fejleményekről írok.

A 2000-ben történtek világosan megmutatják, hogy milyen katasztrófát okozhat, ha a gazdasági érdekek felülírják a környezetvédelmi szempontokat. De milyen gazdasági érdekekről beszélünk? Az arany az ókortól kezdve fontos nemesfém, ékszereket, dísztárgyakat készítenek belőle, elektronikai felhasználása is van, sokáig fizetőeszköznek is használták, aranyból vertek pénzt, illetve aranyfedezete volt a pénznek. Ma már egyre kevesebb ország valutájának van aranyfedezete, de még a 20. század elején is csak úgy lehetett pénzt kibocsátani, ha megvolt a megfelelő mennyiségű arany az államkincstárban. Érthető tehát, hogy milyen fontos ez a fém a mindennapi életünkben és a gazdaságban.

Minek köszönheti ez a nemesfém ezt a népszerűséget? Mitől ilyen értékes? Elsősorban a ritkasága, tisztasága és csillgó sárga színe miatt. Ezt fedezték fel az ókorban, ezért használták fizetőeszköznek (az arany kopása által egyúttal az inflációt is bevezetve a gazdaságba), ezért az egyik legértékesebb fém, a gazdagság jelképe, és ezért készülnek belőle a mai napig ékszerek, dísztárgyak.

A fentiek miatt az aranybánya jó befektetés, ezt vette észre a román-ausztrál Aurul cég is, akik a román hegyek aranytartalmát kihasználva megnyitották bányájukat. a bányászattal még nem lett volna semmi baj, csakhogy az olcsó és elterjedt cianidos technológiát választották. A technológia lényege, hogy az aranyat cianidos kioldással választják el a kibányászott kőzet többi részétől, a meddőtől. Az arany a nátrium-cianid vizes oldatával és a levegő oxigénjével a következőképpen lép reakcióba:

4Au + 8NaCN + 2H2O + O2 = 4Na[Au(CN)2)] + 4NaOH.

Az arany tehát komplexet képez a cianidionokkal, ami jól oldódik vízben. A meddő nem képez komplexet, szilárd halmazállapotú marad, ezért elválasztható az aranytól. A meddő nehézfém-tartalma magas lehet. Ez után az aranyat cink segítségével kivonják a komplexből, így ismét szilárd halmazállapotú lesz, tehát tisztán, feldolgozható állapotban kapjuk a folyamat végén.

2Na[Au(CN)2] + Zn = Na2[Zn(CN)4] + 2Au.

Az aranyat a folyamat végén tisztán kapjuk meg, és a komplexből visszanyerhető a cink és a nátrium-cianid is, tehát nem kerül ki anyag a folyamatból, ezért ez az eljárás látszólag tiszta és környezetkímélő. A cianidos komplexből az arany cink nélkül, elektrolízissel is visszanyerhető, ez korszerűbb, mint a cinkes eljárás, és ilyenkor is visszanyerhető a cianid, tehát nem kerül ki anyag a rendszerből. A környezetvédők ilyenkor örülnek, hogy minden anyagot újra lehet használni, nem keletkezik szennyezés.

Csakhogy balesetek mindig előfordulhatnak, ráadásul a meddő is tartalmaz cianidot, mert az aranyon kívül más nehézfémek is reagálnak vele, így a cianid egy része kikerül a körforgásból. A cianid köztudottan erős légzésbénító méreg, emberre, állatra, növényre egyaránt veszélyes! Éppen ezért vízbe jutva elpusztítja az ott élő szervezetek nagy részét, ezért okozott katasztrófát 2000-ben a vízbe került cianid- és nehézfémszennyezés.

A cián minden biológiai szervezet számára erős méreg. Az emberi szervezetbe jutva 60-80 milligramm már halált okoz, 2-3 órán belül fulladás következik be. Az eljárásban dolgozókat egyéni védőeszközökkel látják el. A veszélyesség legnagyobb mértékben a zagytározók üzemeltetésénél jelentkezik elszivárgás, átömlés vagy gátszakadás formájában. A zagytározókban esetenként millió m³ nagyságrendben halmoznak fel meddő-anyagot, amely mindig tartalmaz a technológiában maradó ciánvegyületeket. A ciánvegyületek egy része a napfény hatására az idő előrehaladtával kevésbé toxikus anyagokká bomlik le, de annak teljes eltűnésével nem lehet számolni.

Európában a legnagyobb cián és nehézfém szennyezés 2000.január.30-án következett be, amikor Romániában Nagybánya közelében az arany kioldásával foglalkozó üzem zagytározó gátja átszakadt.

A román-ausztrál tulajdonú Aurul a környék fémbányáiban felhalmozott meddőhányókból nyerte ki az aranyat és ezüstöt – a fejlettebb országokban már nem alkalmazott – ciános kioldással. Mivel az eljárás vízigénye igen nagy, a mérgező mosóvizet ülepítés után újra felhasználták. A Zazar község közelében lévő ülepítő gátja 2000. január 30-án éjszaka mintegy 25 méteres szakaszon átszakadt, a ciánt és nehézfémeket tartalmazó szennyvíz a Lápos folyóba ömlött, majd a Szamoson keresztül elérte a Tiszát. A vállalatnál nem létezett kárelhárítási terv, így nem történt kísérlet sem a szennyezés lokalizálására, sem enyhítésére.

A szennyezés súlyosságára jellemző, hogy a minden élőlényre halálos cián koncentrációja a magyar szabvány szerint megengedett határérték 180-szorosa volt, a Szamos-Tisza összefolyásánál 135-szörös, a kiskörei víztározónál – a duzzasztásnak és az áradásoknak köszönhetően – 34-szeres, Szeged alatt 15-szörös értéket mértek. Halpusztulást még Belgrád alatt is észleltek, és még a Duna bulgáriai szakaszán is határérték feletti volt a koncentráció.

A magyar vízügyi szervek mindent megtettek a szennyezés hatásainak mérséklésére, a Tisza menti települések ivóvíz-ellátásának biztosítására, az élővilág megóvására, illetve a tömeges halpusztulás után a tetemek eltávolítására. Így sikerült elérni, hogy a Tisza-tó felületének 93 százaléka épen maradt, a kiskörei erőmű alatti szakaszon már mintegy negyedével csökkent a cián koncentrációja, a holtágak és az árterek csak minimális mértékben szennyeződtek.

A ciánfolt 12-én hagyta el Magyarország területét, óriási pusztítást hagyva maga után. 2000 áprilisi becslés szerint az érintett folyókban 1241 tonna hal pusztult el. A folyó azonban a vártnál gyorsabban tért magához. Fürödni már a szennyezés levonulása után nem sokkal lehetett, 2002-re rendbe jött az alacsonyabb rendű élőlények (kagylók, szitakötők, kérészek, rákok) állománya, s 3-4 év alatt a vízi élővilág 95 százaléka ismét megjelent a Szamosban és a Tiszában. A halászati vállalkozások vesztesége azonban óriási lett, mert csökkent a hozam, ma is magas a lebegő hordalék és az üledék nehézfémtartalma.

Magyarország a ciánszennyezés miatt 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, amely az élővilágot ért károkat és ezek helyreállítási költségeit is tartalmazza. Románia az Aurult tette felelőssé a környezeti katasztrófáért, az ottani vizsgálat szerint a katasztrófát “előre nem látható körülmények” okozták. A magyar állam 2001-ben kártérítési pert indított az Aurul ellen, mivel az nem válaszolt a peren kívüli megegyezés iránti ajánlatra. Az elhúzódó perben 2006-ban a Fővárosi Bíróság közbenső ítéletként kimondta, hogy a ciánkatasztrófáért az Aurul jogutódát, a Transgold céget terheli a felelősség.

A Transgold tovább folytatja tevékenységét, bár saját állítása szerint jelentős fejlesztéseket végzett a szennyezés visszafogása érdekében. A környezetvédőket aggodalommal tölti el az is, hogy Verespatakon egy kanadai-román cég nyíltszíni fejtésből, ciánalapú technikával akar aranyat kitermelni, ami a 2000-es katasztrófa megismétlődésével fenyegethet.

2009. december 8.-án Országgyűlés kimondta a cianidos bányászati technológia tilalmát Magyarországon.

A ciános eljárás alkalmazását az Amerikai Egyesült Államok Montana és Wisconsin szövetségi államaiban, Argentína Rio Negro államában és a Cseh Köztársaság területén betiltották. Az Európai Unió 2006-ban a ciánt használó technológiák környezetvédelmi előírásait megszigorította.

Források:

  1. http://www.felsofokon.hu/jeles-unnepek-zold-napok/2012/02/01/februar
  2. http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2000/0008/cianid/cianidda.htm
  3. http://hu.wikipedia.org/wiki/Arany_ci%C3%A1nl%C3%BAgz%C3%A1sa
  4. http://www.hirextra.hu/2010/01/29/a-szoke-tisza-fekete-napjai/

Kép forrása: http://www.hirextra.hu/data/leadpic/171592.jpg

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?