Főoldal » Gyapjaslepke-invázió várható!

Gyapjaslepke-invázió várható!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Greenfo hírlevélben olvastam nemrég a sokkoló hírt. Az előrejelzések szerint 2013-ban újabb, a 2004-2005-öshöz hasonló gyapjaslepke-invázió várható!

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága és az Erdészeti Tudományos Intézet által működtetett Országos Erdőkár Nyilvántartó Rendszer a 2012. évben fokozódó gyapjaslepke károsítást, illetve károsítás veszélyt regisztrált.

A gyapjaslepke 8-10 évente ismétlődő gradációja komoly megterhelést jelent erdeinknek. A lepke hernyója tápnövény szempontjából nem válogatós, a Magyarországon előforduló legtöbb fa- és cserjefaj lombozatát képes elfogyasztani. Erdeinkben június-július hónapokban akár teljes lombvesztést is okozhat. Legutóbbi jelentős károsítása a 2004-2006-os években volt. 2005-ben a magyar erdők mintegy 11%-át (212.000 ha) érintette. Védekezésre több tízezer hektáron, elsősorban lakott területekhez közeli erdőállományokban volt szükség.

A jelenleg várható károsítás mértéke számos tényezőtől függ: ezek pl. a téli, illetve tavaszi időjárás; a hernyók parazitáltsága és vándorlási képessége stb. Mivel a hernyók akár több tíz km-es távolságba is el tudnak jutni röpítő selyemszálaik segítségével, megvan a veszélye a fertőzés jelentős kiterjedésének. Az erdészeti szakemberek emiatt kiemelt figyelemmel kísérik a károsító terjedésének alakulását és indokolt esetben megteszik a szükséges intézkedéseket a kár mérséklése érdekében.

De mi is az a gyapjaslepke, és miért nem jó, ha túl sok van belőle?

A gyapjaslepke Magyarországon őshonos lepkefaj. Néha mégis özönfajok módjára viselkedik, és túlszaporodik, amivel nagy károkat okoz a természetben.

A GYAPJASLEPKE (Lymantria dispar) őshonos rovarunk, a tömeges szaporodásra hajlamos lombfogyasztó rovarok közé tartozik. A gyapjaslepke időnként elszaporodik és néhány évig fokozódó károkat okoz a tölgy- és bükkerdőkben, valamint a gyümölcsfákban is. Azután az állomány rendszerint összeomlik, a károsítás jelentéktelenné válik, a kedélyek megnyugszanak, amíg bekövetkezik az újabb támadás.

A hernyók fiatal korukban a levelek szélét rágják meg, de a hajtás csúcsát épen hagyják, később azonban tarra rágják a fákat, amelyek kihajtanak ugyan, de legyöngülnek és gyakran más betegségek és kártevők áldozatává lesznek.

A kifejlett gyapjaslepke 18-35 mm hosszú. A nőstény tora és első szárnya fehéres, barnásszürke harántsávos rajzolattal. Potrohvégi szőrzete barna, csápja fekete, fésűsen fogas. A nőstény – bár jól fejlett szárnyakkal rendelkezik – röpképtelen.

A hím első szárnya sötét szürkés, a nőstényéhez hasonló, de erőteljesebb harántsávos fűrészfogas rajzolattal, szárnyanként egy-egy nyílhegy alakú, fekete szegélyű rajzolattal. A hím csápja nagy, barna, fésűsen elágazó.

A gyapjaslepke hímje

Kutatások szerint tömegszaporodása a száraz-meleg időjárás következménye. A gradációk kitörése rendszerint az őszi és téli, csapadékban szegény, aszályos években kezdődik, a kulmináció (tetőzés) az aszályos vagy közvetlenül az azt követő évre esik.

A gradáció a populáció egyedszámának a megszokottól eltérő mértékű, ugrásszerű emelkedése, hirtelen egyedsűrűség változás. A természetes viszonyok között ritkább, ember által befolyásolt ökoszisztémákban gyakoribb jelenség. Különösen rovarok és rágcsáló emlősök esetében feltűnő. Lefolyása egy hullámgörbével jellemezhető. Okaira még nem tudunk egyértelmű magyarázatot adni

Amíg az ERTI „A 2011. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2012-ben várható károsítások” című kiadványában – az erdészeti szakirányítóktól és erdőgazdálkodóktól beérkezett információk alapján – a gyapjaslepke hernyójának károsítása 2011-ben 3347 ha-t, a petecsomóval való fertőzöttség pedig 5082 ha-t tett ki, addig az OENyR 2012-ben 8147 ha-on regisztrált hernyókárt, a petecsomóval való fertőzöttség pedig 11677 ha-on jelentkezett. Tehát gradáció várható. A leginkább érintett megyék: Veszprém, Baranya és Hajdú-Bihar megye, de Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Pest és Somogy megyében is vannak fertőzött területek.

A gyapjaslepke hernyója polifág, néhány kivételtől eltekintve (fagyal, kőris) gyakorlatilag bármelyik fás szárú növény lombját fogyaszthatja, beleértve a tűlevelűeket is. Kártétele azért jelentős, mert tömeges megjelenése esetén képes a tápnövényét tarrá rágni, és bár ez nem vezet a növény pusztulásához, a fejlődését hátráltatja.

A hernyók többnyire éjjel táplálkozva furcsa, kellemetlen zajt keltenek és persze az se kellemes, ha az erdőben járó vagy a kertben dolgozó ember az ingéből kénytelen kibányászni néhány hernyót. Számos megfigyelés szerint a hernyók érintése allergiás tüneteket válthat ki.

Jön az újabb gyapjaslepke invázió?

Az eddigi tapasztalatok szerint gradációjára mintegy tízévente kerül sor. A gradáció a természetes ellenségek hatására magától összeomlik, egyes esetekben azonban indokolt lehet a kémiai védekezés is. Ilyen esetben azonban kizárólag a környezetet kevésbé terhelő kitinszintézis-gátló vagy BT-készítmények használata javasolt.

Visszaszorításukban jelentős lehet a természetes ellenségek szerepe. Ilyenek az aranyos bábrabló, illetve egyes fürkészdarázs, fürkészlégy fajok.

A nőstény petéit 50-150 darabos csoportokban fák, sziklák, esetleg épületek oldalára rakja. Lerakott petecsomója a fa kérgén zuzmóra, gombára emlékeztető, kávébarna, kicsiny halom, amelyet a nőstény potrohvégi szőrzetével s ragadós váladékával tömörít össze.  Pete alakban telel. A lárvák áprilisban kelnek ki. A kikelést követően selyemszálat bocsátanak ki, aminek segítségével nagy területre elvitorlázhatnak. A kifejlett hernyók a 6-8 cm hosszúságot is elérhetik, testüket erős, sörteszerű szőrzet borítja. Hátukon színes szemölcssorok vonulnak végig, a szemölcsök a hernyó első öt szelvényén kékek, ettől hátrafelé a test végéig pirosak.

A hernyóinvázió gyorsan terjed, mert a hernyó szőreinek a végén kis levegő-táska van, amelyet a szél nagyobb távolságra elszállít. A lepkék a tojáscsomókat gyakran teherautókra vagy a fák közelében parkoló személyautókra rakják.

Június-júliusban a hernyók bebábozódnak, majd a kikelő nőstények párosodnak a hímekkel és a fák kérgére, sárgás vagy sötétebb kávébarna gyapjas csomóba rakják le petéiket, amelyekből a következő tavasszal kel ki az újabb hernyónemzedék. Az egy fán kikelő lárvák száma elérheti a több százat. Megtámadhatják az erdő melletti gyümölcsösöket is, de a kártevők megtalálhatók az erdő melletti gabonatáblákban, dísznövényeken is. A kikelt hernyók a selyemszálon lógnak lefelé a fákról, ezáltal a szél könnyen tovasodorja őket, akár 20 km távolságra is elszállítódhatnak. Június végén, július elején érik el a teljes fejlettséget, ezután bábozódnak, majd kb. 10 nap múlva jönnek elő a lepkék. Ezek már nem rágnak. A pusztítást hernyó állapotában végzik. Az átalakulás május-július hónapban van, és két-három hétig tart. A rovarnak csak a hímje repül, a nőstény csak akkor, amikor a területen már nem maradt elegendő táplálék. Tömeges elszaporodásuk 1-2 éven át szokott tartani.

A szakemberek szerint súlyosan fertőzött a fa, ha a gyapjas pille öt petecsomója található rajta. Az idén gyakori volt az olyan fa, amelyen száz-száztíz petecsomóból keltek ki a lárvák.

Mátra - Gyapjaslepkék

A természet egyébként az egyensúly fenntartására törekszik, és ha egy állatfaj elkezd felszaporodni (gradáció), a következő lépcsőben a faj ragadozói és kórokozói is felszaporodnak. Egy bizonyos szint után az állományban rohamos csökkenés tapasztalható (degradáció), amelyet újra gradáció követ.

A gyapjas pillének is bizonyos ciklikussággal gradációi vannak, és ekkor nagyon látványosan tarra tudják rágni az erdőt. Lomb nélküli, szinte téli állapotot mutat az erdő akár a nyár közepén, amikor a gyapjas pille lerág egy-egy területet. Ezt az erdők kiheverik. A magyar erdők egészségi állapota jó vagy jobb, mint az európai erdők nagy átlaga. Általában kétszeri tarrágást is kibírnak. Természetesen megsínyli ezt az állomány, és ha ez valami más, egyéb károsítóval is párosul, akkor az erdő pusztulását is okozhatja. Hiszen rendkívül legyengíti a faállományt, arról nem is beszélve, hogy a fanövedék ezekben az években csökken. Az évgyűrű-vastagságok is lényegesen vékonyabbak, mint egyéb, normális években.

Ahol a megjelenésük a lakosság komfortérzetét rontja, szelektív permetezéssel kell és lehet védekezni ellene. De ezek igazából csak tüneti kezelések, a problémát nem oldják meg. Nagyobb területeken a szakemberek szerint nem érdemes permetezni, mert azzal más rovarokat is veszélyeztetnének.

A gradáció a természetes ellenségek hatására magától összeomlik, egyes esetekben azonban indokolt lehet a kémiai védekezés is. Ilyen esetben azonban kizárólag a környezetet kevésbé terhelő kitinszintézis-gátló vagy BT-készítmények használata javasolt. A leghatékonyabb védekezési módok:

  • A tojáscsomók lekaparása a törzsről vagy bekenése ásványolajjal
  • Permetezés Bacillus thuringiensis-sel
  • Permetezés a hernyók ellen Talstar vagy Vektafid oldattal

Visszaszorításukban jelentős lehet a természetes ellenségek szerepe. Ilyenek az aranyos bábrabló, illetve egyes fürkészdarázs, fürkészlégy fajok.

A gyapjaslepke ellen – mint általában a hernyók ellen – fiatal lárva-stádiumban kell védekezni, de ez nem egyszerű, mert a permetezéskor a hőmérsékletnek +15 0C. és +25 0C között kell lennie. Kerülni kell az erős napsütésben való permetezést is (a spórák károsodhatnak). Meleg nyári napokon a késő délutáni ill. hajnali permetezés javasolt. A permetezést követő 6 órán belül lehetőleg ne hulljon csapadék. Az üdülőövezetekben nappal nem szabad rovarölő szert használni. A permetezés nagy hátránya még, hogy más rovarokat is elpusztítanak. Szerencsére a gradáció nem tart sokáig, és a petecsomók lekaparásával megelőzhető.

Források (a szöveg és a képek forrásai is):

Vezérkép: http://www.paszto.hu/files/graph/gyapjaslepke_larva.jpg

Online matematika kurzusok felső tagozatosok számára

3 csomagajánlattal készültünk a felső tagozatos diákok számára. Az online kurzusok nem csak a felvételire, de akár már az érettségire való készülésben segítséget nyújthatnak. Válaszd ki, hogy melyik csomagban rejlő tudásra van most a legnagyobb szüksége gyermekednek.
RÉSZLTEKÉRT KATTINTS IDE

KIEMELT AJÁNLATOK

KÉPES VAGY RÁ!
MATEKZSENI SZÜLETIK!
TE IS OKOS VAGY!
 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?