Főoldal » GYIK – Miért védett?

GYIK – Miért védett?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az “Itt lehet kérdezni!” bejegyzésemhez kaptam egy olyan hozzászólást, hogy védett állatokról kellene ínom. Ha már a témám címe GYIK, akkor legyen az első védett állat a gyík. A gyík köztudottan hüllő, és az is közismert (általános iskolai tananyag), hogy Magyarországon minden kétéltű és hüllő védett.<--break->

A gyíkok (Sauria) a hüllők (Reptilia) osztályába és a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó alrend. 5 alrendág és 26 család tartozik az alrendbe.

A gyíkok túlnyomórészt a szó legszorosabb értelmében vett szárazföldi állatok, mert még a nedves helyeket is elkerülik. Testükön rendszerint világosan megkülönböztethetők a fej, nyak, törzs, farok és a végtagok. A különböző fajok szerint sokféleképpen változó pikkelyeket tábla vagy szemcsés, zsindely- és örvös-pikkelyekre osztják. A pikkelyek és pajzsok mellett nem ritkán fordulnak elő tövisek, lécek, tarajok, s másforma szaruképződmények is.

A gyíkok a kör­nye­ze­t me­le­gé­vel tart­ják fenn tes­thő­mér­sék­le­tüket, ezért el­ső­sor­ban a me­leget sze­re­tik. A leg­több gyík­faj a tró­pu­sokon, il­let­ve szub­tró­pu­si éghajlaton él. Számos családjuk közül a legtöbb fajjal a vakondgyíkfélék avagy szkinkek (mintegy 1000 faj), a gek­kók (~830 faj), a le­gu­ánok (~650 faj) és az agá­mák (~300 faj) büszkélkedhetnek.

Magyarországon élő gyíkok:

Lábatlan gyík

A lábatlan gyík vagy törékeny gyík, kuszma (Anguis fragilis) egy, a nevének megfelelően végtag nélküli, így első pillantásra inkább kígyónak, mintsem gyíknak tűnő állatfaj, a lábatlangyík-alakúak (Diploglossa) alrendjének egyetlen magyarországi képviselője.

Rejtőzködő faj lévén nem veszélyeztetett, bár az emberek gyakran kígyónak nézik, és elpusztítják. (Ez helytelen, mert hüllő lévén a kígyó is védett, ráadásul Magyarországon csak 2 viszonylag ritka mérges kígyófaj él: a keresztes vipera és a parlagi vipera, ezért a legtöbb kígyófajt nincs is oka elpusztítani az embereknek.) Számos természetes ellensége van; többek között az egerészölyv, a sün és a vaddisznó. A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint nem veszélyeztetett, mindazonáltal ugyanúgy, mint minden hazai kétéltű és hüllő, Magyarországon a lábatlan gyík is védett: eszmei értéke eszmei értéke 10 000 forint.

Homoki gyík

A homoki gyík (Podarcis taurica, olykor Podarcis tauricus) dél- és kelet-európai hüllőfaj, mely a gyíkok alrendjébe (Sauria), azon belül pedig a nyakörvösgyíkfélék családjába (Lacertidae) tartozik.

A szigetszerű magyarországi állomány a Duna-Tisza közén összpontosul, de a Tiszántúl északi területein és Szeged környékén is előfordul a szárazabb, homokos síkvidékeken.

A homoki gyíkot elsősorban élőhelyének beszűkülése (erdősítés, a legeltetés felhagyását követő cserjeszukcesszió) fenyegeti, de sok természetes ellensége is van. Állománya ettől eltekintve nagyjából stabilnak mondható, a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint nem veszélyeztetett. Mint minden hazai kétéltű és hüllő, a legritkább magyarországi gyíkfajnak számító homoki gyík is védett. Eszmei értékét Eszmei értékét 10 000 forintban szabták meg.

Fali gyík

A fali gyík (Podarcis muralis) egy széles körben elterjedt európai hüllőfaj. Mint neve is mutatja, kötődik a köves élettérhez. Gyakran emberek közelében, a nagyvárosokban is megél.

Ugyan nem gyakori, de széles körben elterjedt, és jó alkalmazkodóképességű faj, ezért nem veszélyezetett. Magyarországon, mint minden hazai kétéltű és hüllő, a fali gyík is védett. Eszmei értékét Eszmei értékét 10 000 forintban szabták meg.

Zöld gyík

A zöld gyík (Lacerta viridis) egy európai elterjedésű gyíkfaj, ami nevét feltűnő világosszöld pikkelyeiről kapta. A hím emellett nászidőszakban szája körül és a torkán látványos kék színezetet kap.

Mivel az egyes párok relatíve nagy területen élnek, állománysűrűsége sehol sem nagy, de ettől eltekintve élőhelyei többségén általánosan elterjedtnek mondható, a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint a L. viriatis és a L. bilienata egyaránt a nem veszélyeztetett kategóriába tartozik. Elsősorban élőhelyének pusztulása fenyegeti.

Számos természetes ellensége van, így a rézsikló, a különféle menyétfélék, gólyák, vágómadarak, gébicsek és az elkóborolt házimacskák és kutyák. A kicsinyeket nagyobb ízeltlábúak is elkaphatják. Mint minden magyarországi kétéltű és hüllő, a zöld gyík is védett. Eszmei értékét Eszmei értékét 10 000 forintban szabták meg.

Fürge gyík

A fürge gyík (Lacerta agilis) egy széles körben elterjedt eurázsiai hüllőfaj. Bár neve különleges gyorsaságra utal, valójában a lassabb mozgású gyíkok közé tartozik.

Egyelőre általánosan elterjedt faj, így közvetlenül nem veszélyeztetett. Emberi részről leginkább az élőhelyek pusztulása és elszigetelődése befolyásolhatja károsan az állományát. Számos természetes ellensége van, többek között a rézsikló, egerészölyv, a sün és házimacska. Magyarországon, mint minden hazai kétéltű és hüllő, a fürge gyík is védett. Eszmei értékét Eszmei értékét 10 000 forintban szabták meg.

Pannon gyík

A pannon gyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) egy, a Földközi-tenger keleti medencéjében elterjedt gyíkalfaj, mely a vakondgyíkfélék vagy szkinkek családjának egyetlen Magyarországon is előforduló képviselője. Az Ablepharus kitaibelii faj és alfajainak taxonómiája nem stabil, ezért több helyen nem találkozhatunk ezzel, a nevében Kitaibel Pál magyar botanikusnak és Leopold Fitzinger zoológusnak emléket állító alfajjal.

Széles körű elterjedtsége miatt világviszonylatban nem veszélyeztetett. Elsősorban élőhelyének pusztítása fenyegeti. Számos természetes ellensége van, így a nagyobb gyíkfajok, a rézsikló, a ragadozó madarak és különösen a kövirigó. Az elszigetelt magyarországi állományok fokozottabb védelemre szorulnak, ezért mint minden hazai kétéltű és hüllő, a pannon gyík is védett. Eszmei értékét Eszmei értékét 100 000 forintban szabták meg.

Elevenszülő gyík

Az elevenszülő gyík (Zootoca vivipara) egy eurázsiai hüllőfaj, mely nevével ellentétben álelevenszülő, hiszen magzatburkú tojásokat rak – igaz, ezek szinte azonnal, fél órán belül kikelnek a lerakást követően.

Régebben a Lacerta Lacerta nembe sorolták Lacerta vivipara néven.

Állománynagysága nem ismert, de elsősorban élőhelyének pusztulása fenyegeti. Számos természetes ellensége van, melyek közül a keresztes vipera és a rézsikló emelendő ki, de a madarak is előszeretettel vadásznak rá. A kicsinyeket nagyobb ízeltlábúak is elkaphatják. Magyarországon és Ausztria területén a Természetvédelmi Világszövetség által sebezhetőnek nyilvánított Lacerta vivipara pannonica alfaj fordul elő.

Mint minden kétéltű és hüllő, Magyarországon az elevenszülő gyík is védett. Eszmei értékétEszmei értékét 50 000 forintban szabták meg.

Forrás:

  1. http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%ADkok
  2. http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1batlan_gy%C3%ADk
  3. http://hu.wikipedia.org/wiki/Homoki_gy%C3%ADk
  4. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fali_gy%C3%ADk
  5. http://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%B6ld_gy%C3%ADk
  6. http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCrge_gy%C3%ADk
  7. http://hu.wikipedia.org/wiki/Pannon_gy%C3%ADk
  8. http://hu.wikipedia.org/wiki/Elevensz%C3%BCl%C5%91_gy%C3%ADk

Kép:

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Jaszczurka_zwinka_1.jpg/89px-Jaszczurka_zwinka_1.jpg

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?