Főoldal » Homokzsákok árvíz után

Homokzsákok árvíz után

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Vajon mi lesz árvíz után a homokzsákokal? Elgondolkodott már ezen valaki? Éppen árvíz van a Dunán, Győr-Moson-Sopron megyében már levonul, Budapest környékén még magas, alatta még csak most tetőzik. Készülnek a homokzsákok, erősítik velük a gátakat. De az árvíz néhány nap (vagy 1-2 hét) alatt levonul, és ott marad a sok homokzsák. Vajon mi lesz velük? Szennyezik a környezetet? Lebomlanak? Ott maradnak, vagy elviszik? Egyáltalán mire lehet használni a zsákokat és a bennük lévő homokot? Ezt a témát próbálom kissé körüljárni ebben a cikkben. (A legfrissebb hírek az árvízről a Katasztrófavédelem honlapján láthatók.)

Milyen zsákokat használ egyáltalán a Katasztrófavédelem? Találtam egy cikket interneten, amely szerint egyetlen cégtől rendelik a homokzsákokat, és 3-5 millió zsákra lesz szükség a védekezéshez. Megnéztem a cég honlapját, kiválasztottam a termékek közül a zsákokat, és láttam, hogy műanyag (közelebbről: polipropilén) zsákokat gyártanak. A polipropilén egy viszonylag egyszerű műanyag, nem szívja magába a vizet (ezért lehet jó homokzsáknak), nem bomlik le, és ellenáll még a vegyszereknek is (végül is ki tudja, mi van a Dunában…), csak a -10°C alatti hőmérsékletet nem bírja (de árvíz idején éppen folyékony állapotban van a víz, ehhez pedig legalább 0°C-osnak kell lennie, nem -10°C-nak). Mivel mindennek ellenáll, nem bomlik le. Vagyis ha nem szedik össze, akkor továbbra is ott marad és csúfítja a környezetet, de legalább mérgező anyagok nem oldódnak ki belőle… (További információk a polipropilénről a Wikipédiában, egy másik internetes lexikonban és néhány polipropilén eszközöket gyártó cég honlapján is olvashatók.)

Tehát a homokzsákokat nem lehet otthagyni a helyszínen, és az ÁNTSZ szigorú szabályokat fogalmazott meg arról, hogy mire használhatók.

A Duna hazai szakaszán a folyó vizének minősége több helyen még átlagos vízhozam mellett is kívánnivalót hagy maga után higiéniai, mikrobiológiai szempontból (pl. tisztítatlan szennyvizek Dunába eresztése). A mostani, rendkívüli, több országon végigvonuló áradás során az elöntött területekről további, az emberre is veszélyes szennyeződéseket hozott, hozhatott magával, így a vízminőség tovább romlott. Ezért a védekezés során felhasznált homokzsákok és azok tartalmának újrahasznosítása során körültekintően kell eljárni.

A nedves, átázott homokzsákok szennyezettek, tartalmuk fertőzésforrást jelenthet, ezért szükséges a körültekintő kezelés. A zsákokból a homokot száraz talajra ürítsük ki, lehetőség szerint olyan területre, amelyet víz nem áztatott át. Az így összegyűjtött homok építkezésekhez felhasználható.

A zsákokat szintén száraz helyre kell összehordani, a kiürített, száraz homokzsákok hulladék és építési törmelék gyűjtésére, illetve más hasonló célokra felhasználhatók. Ugyanakkor élelmiszerek (pl. burgonya, zöldség, alma) gyűjtésére, tárolására tilos alkalmazni a kiürített homokzsákokat.

Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a védekezéshez felhasznált száraz homokot gyermekjátszótereken, homokozókhoz még akkor is tilos felhasználni, ha az a megáradt folyó vizével nem érintkezett. Nem lehet újrahasznosítani a homokot olyan helyeken, területeken sem, ahol az közvetlenül érintkezhet az emberi bőrfelülettel.

Mindenképpen ki kell cserélni a homokot a homokozókban azokon a játszótereken, amelyeket a megáradt Duna elöntött.

Ebből kiderül, hogy a homok építkezéshez felhasználható, játszótereken nem. A zsákban hulladék és építési törmelék tárolható, élelmiszer (pl. burgonya, zöldség, alma) nem, mert a Duna vize (feltehetőleg a néhány helyen tisztítatlanul belevezetett szennyvíz, a partjain lerakott és az árvíz által elszállított hulladék és más szennyezések miatt) fertőzésveszélyes.

De az nem derül ki belőle, hogy a homokzsák vajon használható-e a következő árvíznél homokzsákként, és a homok újrahasznosítható-e erre a célra. Valószínűleg igen, hiszen árvízi védekezés során nem érintkezik közvetlenül sem az emberi bőrrel, sem élelmiszerrel, legfeljebb a Duna vizével. Ha a homok építkezésre használható, akkor valószínűleg homokzsáknak is jó, hiszen az is egyfajta építkezés, ideiglenes gátépítés.

A katasztrófavédelem honlapján ugyan van egy Word dokumentum az árvízi védkezésről (csatolt dokumentumként feltöltöttem), és szó van benne a homokzsákokról, a gátépítésről (többek között arról is, hogy a zsákokat csak félig szabad megtölteni homokkal, és bármilyen homok vagy akár föld is megfelel töltőanyagnak), de abban a dokumentumban sincs szó a zsákok vagy a homok újrahasznosításáról, a homokzsákok sorsáról. És nem találtam ilyen információt a katasztrófavédelem honlapjának más részein sem. Egy tegnap esti hírben van csak egy ilyen mondat: “Győr-Moson-Sopron megyében Győrújfalun meghatározott szakaszokon már bontani és üríteni lehet a homokzsákokat. ” Tehát a zsákokat bontják és ürítik. De mi lesz utána?

Mivel nincs róla információ, hogy mi lesz árvíz után ezekkel a zsákokkal, egy javaslattal élek. Szinte minden évben van valamelyik folyón (a Dunán vagy a Tiszán, esetleg kisebb folyókon) kisebb-nagyobb árvíz (még ha nem is akkora, mint az idei dunai árvíz), ezért szerintem jó lenne a zsákokat és a bennük tárolt homokot árvízközeli, de mégis száraz tárolóhelyekre vinni (néhány kilométerenként lehetne egy ilyen raktár a folyók partján), és ha jön a víz, akkor megtölteni (megvan hozzá a zsák és a homok), így gyorsan rendelkezésre áll a homokzsák, hatékony az árvízi védekezés és még a zsákokat sem kell újra legyártani, újrahasznosítással védhetjük a környezetet még árvízben is.

Kép: http://www.fcsm.hu/media/files/images/2002_arviz_05.jpg

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?