Főoldal » Környezetvédelem » Isten ostora

Isten ostora

Egészen pontosan a Nyugati ostorfa.

A napokban citromsárgára váló leveleivel egész utcákat öltöztet őszi hangulatba.

A Rákóczi út, a Stefánia út, az Üllői út, a Nagykörút, Hungária körút teljes hosszában.

Városi életünk részét képezi ez az elegáns idegen, akinek őshazája Észak –Amerika.

Ha van elegendő helye a kifejlődéshez, hatalmas, sátor alakú fává nő, rendkívül jól viseli a városi létet: ha esik, ha nem; ha hőség, ha fagy, ő rezzenéstelen nyugalommal nő, hozza az évente 2 méteresre növő hajtásait. ( Nevét is innen kapta: 2-3 éves hajtásai kiváló, rugalmas, erős ostornyelet adnak. Milyen praktikus lesz most, amikor bevezetik a kötelező lovas oktatást!)

Hatalmas árnyéka felüdülés a városban lakóknak nyáron. Én ilyenkor is megcsodálom kecses ágait, finom vonalú levelét, mesebeli, amikor piros csonthéjas termései előbukkannak a sárga levelek közül.

Télen is sokáig eteti a madarakat a termésével. A ráhulló hó, a zúzmara kristályai különleges karácsonyi dekorációul szolgálnak ( ahol nem aggatnak rá ízzókat). A Körúton, az ízzókat is elviseli, így lesz belőle élő karácsonyi dekoráció.

És hogy lesz belőle inváziós fafaj?

Úgy, hogy az igénytelensége miatt még mindig sorfaként telepítik, úton útfélen, annak ellenére, hogy jogszabály tiltja a telepítését! (346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet

a fás szárú növények védelméről)

A meglévő fák tovaterjedését köteles megakadályozni a terület gazdája, gondozója.

Ezt pedig, ha akarná, sem tudná megtenni.

Mivel a szélen kívül a madarak is terjesztik.

Mivel aki kiültette, az igénytelensége miatt ültette, hogy ne kelljen vesződnie a gondozási feladatokkal.

Mivel nem mehet be a szomszédos lakóházak kertjébe, hogy onnan kigyomlálja az”újulatot”.

A mi házunkat, kertünket 5 másik kert határolja. Rajtunk kívül egyet gondoznak. Ez egyet jelent a 4 szomszéd kert, a Hungária körút és a Liget özönfái által termelt szaporulat elleni küzdelemmel. A szomszédoknak felmentésül: ők sem ültették az ostorfát, hanem csak hagyták, milyen jó, hogy magától nőtt oda valami zöld.

            „de legalább zöld” mondja a városi ember. „ legalább nem a csupasz kavicsos udvart nézzük” így a másik.

Való igaz, hogy annál jobb, mintha még rosszabb lenne. De érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mi is a baj az özönfákkal?

         Akadályozza a természetes növénytakaró megújulását. Elszívja a tápanyagot, eltakarja a fényt.

         Ahol megtelepszik, kizárólagos területfoglaló lesz. Csökkentve ezzel a biológiai sokféleség lehetőségét az adott területen.

         Túlszaporodásával egyre kevesebb helyet hagy az őshonos fajok terjedésének, sőt, egyik másik pusztulását is okozza. ( alig látunk pl. szilfát, aki régen, az akác megjelenése előtt útszegélyek fája volt) Városi parkokban és gondozatlan kertekben az elpusztult őshonos fajok helyét azonnal elfoglalja, mivel nem ültetnek helyette másikat.

         Mivel nem hazai faj nincs semmilyen hazai természetes ellensége, ami szabályozná, meggátolná a túlszaporodását.

o       Egyetlen kivételt fedeztem fel: az egyre jobban elszemtelenedő fagyöngyök újabban a nyárfát, az akácot, sőt az ostorfát is megtámadják.

Helytelenül értelmezik a közterület gondozók és sok házi kert gondozója is az ellenük folytatott küzdelmet. Amikor sövény vagy bozótvágóval levágják, rengeteg ágat hozva bozóttá fejlődik és képes évente 3x is újrakezdeni.

Ligetek, parkok szegélye elgazosodik, ostorfa sövénynek örülhetnek a lakók, mely felfogja a port…

Egy hatalmasra növekedett, bokor kiáshatatlan gyökerét 3 év alatt sikerült úgy kipusztítanom, hogy 2 hetenként minden levelet lemetszettem róla. Így elhalt a gyökere.

A sövénynövényeket takarásával, erőteljes növekedésével kipusztítja és átveszi a helyüket.

            Engem ez a történet nagyon emlékeztet Karel Capek: Harc a szalamandrákkal című regényére. 

A Harc a szalamandrákkal sajátos humorú, ironikus utópia, keserű és kíméletlen torzképe a vesztébe rohanó emberiség vakságának. “Karel Capek vigyorgó világvége-víziója egy ártalmatlannak tűnő új állatfaj felfedezéséről.” Libri

Ui: Ha tudja valaki, mondjátok meg, hogy milyen fák voltak az Üllői úton, amikor azokat Kosztolányi megénekelte. A fehér bódító illatból az akácra következtetek. Akkor az volt a divatos.