Kinek a dolga?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

   A minap természetismeret órán hazai erdeink volt a a tananyag. Megkérdeztem a gyerekeket, hogy tudják-e, melyik/melyek a leggyakoribb erdőalkotó fánk/fáink. A tippek között a tölgyet, bükköt vártam volna. Amit végül is mondtak is, de ami meglepő volt, hogy az akácot is említették.
   Ez engem elgondolkoztatott. Vajon miért mondták éppen az akácot? Mert jöttükben-mentükben ezzel találkoznak a legtöbbet? Persze ott helyben elmagyaráztam, hogy az akác nem őshonos hazánkban, és egy igen agresszíven terjedő invazív faj, ami kiszorítja a hazai, honos fajokat, így talán nem ezt kellene itt említeni. Akkor már jöttek tölgy, bükk, nyár, nyír tippek is.
   És ha már egyszer beindultak azok a bizonyos kerekek még tovább mentem. Vajon kinek lett volna dolga eddig ezt elmagyarázni nekik? Hiszen fontos tudniuk. Fontos, hogy ez is része legyen annak a bizonyos környezeti nevelésnek. Meg kell velük ismertetni néhány olyan fajt, ami nem szerencsés, hogy bekerült hazánkba. Nem árt tudniuk, mit tehetnek azért, hogy megóvják környezetüket. Hogy a szelektív-hulladékgyűjtés nem az egyetlen, amit ők is megtehetnek. Egyáltalán legalább ezt megteszik? És mindig a megfelelő kukába dobják a hulladékot? Tudják-e hogy mi a különbség hulladék és szemét között? Vajon el gondolkodnak-e azon, hogy én, mint a tanáruk a dolgozathoz miért egy már “használt” papírt viszek? És vajon ilyenkor nem az fordul e meg a fejükben, hogy biztos “csóró” vagyok?
    Ilyen, és ehhez hasonló kérdések közepette jutottam el az újabb, immár engem és pedagógus társaimat érintő kérdésekhez: Vajon én mindent megteszek a megfelelő környezeti nevelésükért? És ez elég? És ez csak az én dolgom? A kollégáknak nem kellene? Vagy úgy gondolják, hogy ha már benne van a környezet szó, akkor az csak egy biológia/természetismeret tanár dolga? De legálabb is egy humán tárgyat oktató hátra dőlhet, mondván neki mi köze hozzá? Ezzel én egyáltalán nem értek egyet. Szerintem mindannyiunk feladata. Aki akarja, igenis be tudja építeni az órájába. Már csak annyival, hogy “használt” papírra íratja a dolgozatot. De a lehetőségek itt nem érnek véget. Kémia órán bemutatható a káros anyagok hatása. Fizika órán az „energia” megismertetésére van lehetőség. Matematika órán akár azt is kiszámolhatják, hogy ha a műszaki-cikkeket nem hagyják stand-by üzemmódban, azzal mennyit is spórolhatnak. Nyelvtan órán megbeszélhetik a szavak (pl. invazív) jelentését. Történelem órán a honfoglalás tárgyalásakor arról is említést lehet tenni, hogy hazánk mekkora területét borította ekkor erdő, és ma ehhez képest mi a helyzet. Stb.
    Rengeteg lehetőség van. Minden órára be lehet csempészni, csak akarni kell. Hiszem, hogy itt is csak megfelelő összefogásra és egy kicsiny akaratra van szükség. Soraim pedig egy verssel zárom (amit akár irodalomórára is be lehet vinni).

Jókai Mór: Ültess fát!
Ültess fát! Hogyha mást nem, lombot ád.
Árnyékában megpihenhetsz, gondot ő visel reád.
Jó tavasszal nyit virágot, messze érzed illatát.
Kis madárka száll reája, ingyen hallgatod szavát.
Ültess fát!
 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?