Főoldal » Klímaváltozás Magyarországon

Klímaváltozás Magyarországon

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Milyen hatásai várhatóak a globális felmelegedésnek és az éghajlatváltozásnak Magyarországon? 

Sokat foglalkoznak az utóbbi időben a klímaváltozás globális hatásaival, következményeivel, mint amilyen többek között a sarki jég elolvadása, tengerszint emelkedése, hőség, szárazság és ivóvízhiány, nehezebbé váló növénytermesztés, szélsőségesebb időjárás, valamint a klímamenekültek és népességvándorlás. Vajon mire számíthatunk itthon? 

Az éghajlat globális alakulásával párhuzamosan egyértelmű változások mutathatók ki a hazai hőmérsékleti és csapadékviszonyokban is. A hazánkra előjelzett változások a természetes ökoszisztémákat, az erdőállományokat, a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást és az emberi egészséget egyaránt érintik.

Már a XX. század során erőteljesen csökkent a hazánk területére lehulló csapadék mennyisége, éves átlagban kb. 640 milliméterről kb. 560 milliméterre, ami télen nagyobb, nyáron kisebb mértékű csökkenést jelentett. Az utóbbi évtizedekben a csapadék időbeli eloszlása is már egyenetlenebbé vált, ezért az elmúlt bő húsz évben emiatt is jelentkezhettek erőteljesebbé váló aszályok.

A csapadék ugyan az évi összegben csak kevéssel csökken, azonban a változás éven belüli megoszlása meglehetősen előnytelenül alakul majd. Nyáron és ősszel, amikor a természet amúgy is kiszárad, a csapadék tovább csökken, s ezt a téli-tavaszi többletcsapadék csak részben ellensúlyozza. Az éghajlati modellek szerint a csapadékhullás intenzitása átlagosan nőni fog, viszont csökken a csapadékot adó napok gyakorisága. Tehát az esetenként heves csapadékot hozó záporok és az aszály kockázatát fokozó száraz időszakok is gyakoribbá válnak.

A globális felmelegedés és klímaváltozás hatására a Kárpát-medencében a hőmérséklet a földi átlagnál valamivel gyorsabban emelkedik majd a klímamodellek alapján, különösen nyáron és ősszel. A 2030-ra vonatkoztatott 1oC-os globális melegedéshez vonatkoztatott modellkísérletek eredményei (IPCC 2001, IPCC 2007, PRUDENCE, EMPIRIA) szerint 1-2 oC-os hőmérsékletemelkedés várható 2030-ra, ugyanakkor távolabbra, 2071-2100-ra tekintve a Kárpát-medencében minden évszakban jelentős melegedés várható, amelynek mértéke nyáron a legnagyobb (4-5 oC), tavasszal a legkisebb (3-3,5 oC).

Magyarország természetes élővilágában a klímaváltozás hatására a következő változások várhatók. Az égövre jellemző vegetáció határai eltolódnak, ami már most is tapasztalható a hazai erdőkben például a bükk és a tölgyerdők határaiban. Átrendeződnek a társulások és táplálékhálózatok, valamint visszaszorulnak a természetes élővilág fajai, különösen az elszigetelt élőhelyeken. Ezek következtében hosszú távon csökken a biológiai sokféleség a jövőben. Az inváziós fajok fokozottabban terjednek, új inváziós fajok, kártevő rovarok és gyomok jelennek meg. Számíthatunk az élőhelyek szárazabbá válására, vizes élőhelyek eltűnésére, homokterületek sivatagosodására, továbbá az ökoszisztéma-funkciók károsodására is. Várható a talajok kiszáradása, a talajban lezajló biológiai folyamatok sérülése, valamint a tűzesetek gyakoribbá válása is. Mindezek komoly hatással vannak a mezőgazdasági élelmiszertermelésre, ami szükségessé teszi megfelelő alkalmazkodási stratégiák kialakítását és jövőbeli megvalósítását.

Összességében az elkövetkező évtizedekben tehát az éves csapadékmennyiség további csökkenése várható, miközben a telek nedvesebbé, a nyarak viszont jóval szárazabbá válnak, ami fokozódó aszályveszélyt jelent Magyarország számára.

Ajánlott irodalom a témában:

Mika János: A klímaváltozás és a megújuló energiák kölcsönhatása; Új energia: a jövő lehetősége, Sprinter, Budapest, 2009.; Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2011. évi Tematikus Jelentése; Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) 2008-2025. ec.europa.eu/clima/policies/adaptation/docs/nes080214_en.pdf; Takács-Sánta András: Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon, Aliena Kiadó – Védegylet, Budapest, 2005.; Takács-Sánta András: A globális éghajlatváltozás, Védegylet, Budapest, 2007., stb.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?