Környezettudomány, avagy az új olimpikon a tudományágakban

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Nemrégiben kaptam meg a környezettudomány szakág vezetését és arra gondoltam, hogy – új szakág révén – kissé népszerűsítem. Ebben a cikkben arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez milyen fontos tudományág is tulajdonképpen, miről is szól valójában és miért érdemes vele mélyrehatóan foglalkozni, esetleg szakértőjévé válni.

Nekem mindenképpen a környezettudomány lett a tudományágak „olimpikonja”. Hogy miért? Azért mert új tudományág révén is igen hamar kinőtte magát és vált szinte a legmeghatározóbbá napjainkban és rövid idő alatt az élvonalba jutott.  Elhivatottságomat a szakág felé az is mutatja, hogy ebben szereztem diplomámat is. Elmondhatom, hogy ez egy nagyon érdekes, sokrétű és különleges, de annál fontosabb tudományterület.

A környezettudomány ugyan csak pár évtizedes múltra nyúlik vissza, ám mégis hatalmas fejlődésen ment keresztül, és napjaink egyik vezető tudományágává lépett elő.

„A szakértő olyasvalaki, aki egyre több mindent tud egyre kevesebb dologról.”


Nicholas Murray Butler

Miben más ez az új tudományág az eddigi tudományágaktól és milyen kapcsolat van köztük?

A környezettudomány számos tudományág módszereire, kutatásaira, eredményeire támaszkodik, azonban szemlélete alapvetően különbözik az eddigi kutatások szemléleteitől. A környezetet ugyanis egységes egésznek tekinti, és nem törődik azzal, hogy elődeink a természetet számos részterületre osztották.

A környezettudomány az ember és környezetének kapcsolatát kutatja és azt matematikai modellekkel írja le. A környezettan szoros kapcsolatban áll a környezetvédelemmel is, nem véletlenül került ebbe a szakterületbe itt a blogmagazinban sem. Szoros kapcsolatban vannak, de egymást nem helyettesítik. A környezettudományban elért eredményekre támaszkodik a környezetvédelem is szaki és jogszabályi rendszerével.

Az egyik számomra legkedveltebb és legfontosabb célja e tudományterületnek, hogy megvilágítja az adott emberi tevékenység környezeti hatásait és megadja az emberi tevékenység maximálisan megengedhető mértékét.  Erre a tudományterületre azért is volt szükség, mert az ember ma már földi méretekben is a környezet alakítójává vált, jövőnk – túlzások nélkül állítva – azon múlik, hogy mennyire tudjuk összehangolni tevékenységeinket környezetünkkel.

A szakma szépsége abban áll, hogy jelenünk és jövőnk megértése csak úgy lehetséges, ha ismerjük a környezetet működtető természetes folyamatokat, és a múltban rejlő földtörténeti fejlődést is. A szakma nehézsége is ebben áll azonban. A rengeteg tudományterületben jártasságot kell szerezni ahhoz, hogy komplex, integrált látásmódunkat ki tudjuk alakítani és a felmerülő megoldandó kérdéseket helyesen meg tudjuk válaszolni.

[token node title-raw]

Ha te egy környezettudományban szakértő személy vagy, nemcsak elsajátítod a szakmai integrált tudást, hanem átlátod a természeti folyamatokat és képes vagy egy kerek egészben gondolkodni. Olyan szakember vagy, aki olyan kompetenciákat sajátított el, amely igen jellegzetes és ritka.

Megtanultál kerek egészben gondolkodni, rájönni rögtön az összefüggésekre, hamar meglátni a lényeget. Elsajátítottad annak a képességét, hogy előrelátó légy, ami a bolygó jövőjének egyik legfontosabb mozgató rugója, és amely képességben az emberiség döntő többsége a mai napig hiányt szenved.

Tudós ember lévén nyitottá váltál a változásokra és újdonságokra. A szaktudásnál talán mégfontosabb eme szemléletek kialakulása és a fent felsorolt kompetenciák megszerzése. Ezeket tapasztalatból írom. Annak idején álmodni sem mertem ezekről a képességekről, aminek most birtokában vagyok és nagyon élvezem. Természetesen tudásanyagom folyamatosan kell fejlesszem, de a képességeket már nem veheti el tőlem senki. Egy jó felsőoktatási intézmény mutatója nem a leadott tananyag mennyisége, hanem az, hogy a végzett diák oklevelével ezen kompetenciák birtokában sétál ki az intézmény kapuján…

Forrás:

http://www.kornyezettudomany.hu/

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rnyezettudom%C3%A1ny

http://dettk.ucoz.com/_ld/1/142_kornyezetvedele.pdf

Mészáros, E., 1994: Bevezetés a környezettanba. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?