Környezetvédelmi világnapok

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Napjainkban már szinte mindennek van világnapja. A múlt kedden, március 8-án Nemzetközi Nőnap volt, ezen a héten hétfőn (március 14-én) a Pí Napját ünnepelhettük, tegnap a változatosság kedvéért nem világnap volt, hanem nemzeti ünnep (március 15.), szombaton az alvás világnapja lesz (és a legtöbb ember éppen ezen a napon nem alhat, mert munkanap lesz 14-e helyett), a jövő kedden (március 22-én) pedig a víz világnapját ünnepeljük.

A Wikipédia világnap-táblázata alapján kigyűjtöttem a természet- és környezetvédelmi világnapokat időrendben.

Február 2. a vizes élőhelyek napja. 1971. február 2-án fogadták el a Ramsari egyezményt, amelyben a kormányok a biológiai sokféleség megőrzése érdekében felelősséget vállalnak a vizes élőhelyekért.

Március 6. energiatakarékossági világnap.

Március 15. fogyasztóvédelmi világnap. Ez látszólag talán nem környezetvédelmi nap, de a vásárlási, fogyasztási szokásainknak valójában nagyon sok köze van a környezetvédelemhez. Tudatos vásárlással komoly környezeti károkat előzhetünk meg. És ha belegondolunk, hogy a rossz minőségű, gyorsan elhasználódó termékek nemcsak a fogyasztót károsítják, hanem rengeteg hulladék is keletkezik belőlük, akkor már látjuk is a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem kapcsolatát.

Ugyancsak március 15-én van a nemzetközi fókavadászat-ellenes nap is.

Március 21. a planetáris tudat világnapja. A napéjegyenlőség napjára eső világnap célja, hogy népszerűsítse a globális tudatosságot, annak átérzését, hogy az emberiség egységes. Ezen a napon úgynevezett napfelkelte-fesztiválokat rendeznek. Látszólag ez sem kapcsolódik szorosan a környezethez, de napjainkban már a környezetvédelmi problémák is globálisak, ezért ha tudatában vagyunk annak, hogy minden cselekedetünk többé-kevésbé kihat az egész bolygóra, és fontosnak érezzük bolygónk állapotát, akkor sokat tehetünk környezetünk megóvásáért.

Március 22. a víz világnapja.

Március 23. a meteorológia világnapja. Ez inkább szakmai nap, mint környezetvédelmi, de ez a nap sokat segíthet abban, hogy felismerjük az éghajlat-változás nemkívánt hatásait, és az ellenük való védekezés lehetőségét és módját.

Április 22. a Föld napja. Ez az egyik legfontosabb környezetvédelmi világnap, ami felhívja a figyelmet arra, hogy sokat tehetünk (és tennünk is kell valamit) a Földért.

Április 24. a kísérleti állatok világnapja. Ez a nap egy elég ellentmondásos témát vet fel. Szükség van-e állatkísérletekre, kísérleti állatokra? A válasz nem egyszerű. Az állatkísérletek egy része (pl. gyógyszerkísérletek) az emberek védelmét szolgálja. Ezekben az esetekben meg kell találni az egyensúlyt a 2 egyformán fontos cél: az emberi élet védelme, és az állatok védelme között, és mindig csak annyi állaton érdemes kísérletezni, amennyi feltétlenül szükséges, és ügyelni kell arra, hogy a kísérletek a lehető legkisebb szenvedést okozzák az állatoknak. Ezekben az esetekben az állatkísérleteket soha nem lehet teljesen mellőzni, de ha elkerülhetők, akkor kerüljük el! A kísérletek más része nem szolgál ilyen nemes célokat (pl. illatszerek tesztelése állatokon), ezeket a kísérleteket érdemes mellőzni, és érdemes az adott célra más kísérleti eljárást kifejleszteni.

Május 8. a méltányos kereskedelem (fair trade) világnapja. Ez a kereskedelem attól méltányos, hogy a környezettel és a kereskedelmi lánc tagjaival szemben is méltányos, tehát csak annyira veszi igénybe a környezetet, mint amennyire feltétlenül szükséges, és megfelelő megélhetést (de nem túlzott haszonkulcsot) biztosít a lánc minden tagjának a termelőtől a kiskereskedőig.

Május 10. madarak és fák napja. Magyar eredetű világnap! A világon először 1902-ben Herman Ottó kezdeményezésére Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon. Annak emlékére, hogy 1902. március 19-én Páriszban az európai államok – köztük Magyarország – egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében.

Május 15. nemzetközi klímaváltozási akciónap.

Május 22. a biológiai sokféleség nemzetközi napja. (Könnyű megjegyezni: minden tavaszi hónap 22-e környezetvédelmi világnap.)

Május 24. európai nemzeti parkok napja.

Június 5. környezetvédelmi világnap. 1972 június 5-én nyílt meg Stockholmban az ENSZ “Ember és Bioszféra” című környezetvédelmi világkonferenciája, amely ezt a napot környezetvédelmi világnapnak nyilvánította.

Június 8. az óceánok világnapja. Fontos védeni az óceánokat, mert a földi élet onnan származik, és még ma is az óceánokban él a fajok többsége. De a szárazföldön sem lenne élet, ha az óceánokból elpárolgó víz nem hullana le csapadék formájában. Sajnos a hulladékok legnagyobb része is az óceánokban van, ezért az emberi tevékenység veszélyezteti a Földet éltető óceánok tisztaságát, biológiai sokféleségét.

Június 17. a sivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja.

Június 29. nemzetközi Duna-nap, a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó 19 országban 2004 óta. (Vízgyűjtő terület alatt nem csak azt a területet értjük, amelyen átfolyik a Duna, hanem azt is, ahonnan a különböző kisebb-nagyobb mellékfolyók, és az azokat tápláló folyók, patakok, stb. szállítják a vizet a Dunába.)

Július 11. népesedési világnap (2004-től). A világnap célja felhívni a figyelmet a túlnépesedés veszélyeire. A túlnépesedés azért veszélyes, és azért környezetvédelmi kérdés is, mert a növekvő népesség egyre több nyersanyagot és energiát használ, és egyre több hulladékot, levegő- víz- és talajszennyezést termel, ezért egyre környezetünk állapota egyre romlik.

Augusztus 16. a hontalan állatok világnapja.

Szeptember 16. az ózon világnapja. Az ózon egyszerre hasznos és káros. Az ózon az oxigén egyik módosulata, de ennek ellenére méreg, ezért a talaj közeli (fénymásolásból vagy szmogból keletkező) ózon veszélyes. De többezer km magasságban, ahol az ember már nem tudja belélegezni a tüdőt roncsoló ózont, ott nagyon hasznos, sőt nélkülözhetetlen, mert az ózon oxigénné, az oxigén pedig ózonná alakul, és ez az oda-vissza alakulás a Napból érkező ultraibolya sugarak energiáját használja fel, így ezek a káros sugarak elnyelődnek. Ha ózonbontó anyagok (pl. freonmolekulák) kerülnek a légkörbe, akkor az ózon mennyisége csökken, az ózonréteg elvékonyodik. Ennek a helytelen, népies neve az ózonlyuk, ami valójában nem egy lyuk az “ózonpajzson” (ami szintén helytelen elnevezés, mert nem szilárd pajzs, hanem egy magas ózontartalmú gázréteg van a Föld körül a magaslégkörben), hanem az ózont tartalmazó gázréteg ózontartalma csökken, és ettől ez a védőréteg elvékonyodik. Ha elvékonyodik, akkor kevesebb ultraibolya sugárzást szűr ki, és az élőlények (beleértve az embert is) súlyosan károsodhatnak, leégés, bőrgyulladás, bőrrák alakulhat ki. (Az ultraibolya sugárzás leggyengébb fajtája, az UV-A kis mennyiségben hasznos, segít a szervezetnek a csontképzéshez szükséges D-vitamin előállításában, és ettől a fajta sugárzástól barnulunk le. Az oxigén-ózon átalakulás ezt is szűri, de egy része átjut a légkörön, és ebben a kis mennyiségben hasznos, de nagy mennyiségben ez is káros lehet. Ennél erősebb az UV-B, ami látásproblémákat okozhat, ezért nem szabad a Napba nézni, és kis mennyiségben leégést, nagy mennyiségben bőrgyulladást, bőrrákot okoz. Ezt a fajta sugárzást szűrné ki az ózonréteg, ha az emberi tevékenység nem okozna ózonritkulást a légkörben. A harmadik, legerősebb fajta sugárzás az UV-C, ennek nagy része már a magaslégkörben elnyelődik, kisebb részét az ózon nyeli el, és gyakorlatilag semmi nem jut belőle a Föld felszínére, ami azért nagy szerencse, mert hasonlóan hat, mint az UV-B, csak erősebben.) Ezért érdemes védeni a magaslégköri ózont.

Szeptember 22. európai autómentes nap. A közlekedés ma még nagyrészt fosszilis tüzelőanyagokon (benzin, gázolaj) alapul, és ezeknek az anyagoknak az égése nemcsak a járműveket hajtja meg, hanem káros égéstermékeket is termel, pl. szén-dioxidot, szén-monoxidot és nitrogén-oxidokat, amelyekből könnyen keletkezhet szmog, de a szén-dioxid az éghajlat-változásért is felelős, a nitrogén-oxidok az ózonra is károsak, a szén-monoxid pedig légzést bénító méreg, minden olyan élőlényre veszélyes, amelynek a vérében hemoglobin szállítja az oxigént. (Tehát nemcsak emberre, hanem minden gerinces fajra káros.) Mit tehetünk autózás helyett? Kisebb távolságra (5, vagy akár 10 km-re) válasszuk a gyaloglást, nagyobb távolságokra (akár 20-30 km-re is) érdemes kerékpárral menni, még nagyobb távolságokra pedig vegyük igénybe a tömegközlekedést. Egy távolsági busz ugyan jobban szennyezi a környezetet, mint egy személygépkocsi, de nem bocsát ki annyival több szennyezést, mint amennyivel több utast szállíthat, ezért az 1 utasra jutó kibocsátás kisebb. A vonat pedig még a busznál is kevésbé szennyez, 30%-kal kevesebb káros anyagot bocsát ki, mint a busz. (Talán érdemes megemlíteni, hogy szeptember 15. a mozdonyvezetők napja.)

Szeptember 26. a tiszta hegyek napja. (Kénytelen vagyok bevallani, hogy a nevén kívül nem tudok mást erről a napról, annak ellenére, hogy ez a születésnapom. Valószínűleg hegyi kirándulásokról, a hegyek tiszteletéről, és nagy, közös szemétszedésekről szól ez a nap.)

Október 4. az állatok világnapja.

Október 21. Földünkért világnap.

November 6. nemzetközi nap a környezet háború és fegyveres konfliktus során történő kifosztásának megelőzéséért. Tehát már azt is felismerte az emberiség, hogy a háború nemcsak az emberéletben, hanem a környezetben is súlyos károkat okozhat. Egyrészt a hadiipar nyersanyag- és energiaszükséglete is kifosztásnak minősülhet, másrészt a háború a kifosztáson kívül is okoz kárt. Elég a harci járművek károsanyag-kibocsátására vagy a lőfegyverekből kihullott és elhagyott töltényhüvelyekre gondolni, de most már több országnak vannak ABC-fegyverei (atom, biológiai és vegyi fegyverek), amelyek minden élőlényre egyaránt veszélyesek lehetnek, sőt egy atomrobbanás (vagy bármely más robbantás) ereje az élettelen környezetet is károsíthatja, pl. kisebb földrengést vagy kisebb-nagyobb hegyomlásokat okozhat.

November 12. minőségügyi világnap. Látszólag ez sem kapcsolódik szorosan a környezetvédelemhez, de a jó minőségű termékek kevésbé használódnak el, ezért kevesebb hulladék keletkezik belőlük. (Ha pl. egy cipőt 5 évig lehet hordani, akkor 5 év alatt csak 1 pár cipő kerül a hulladék-lerakóba. De ha fél év alatt kilyukad, akkor 5 év alatt már 10 pár cipőből keletkezik hulladék. Tehát ami tartós, az kevésbé szennyez.)

December 11. nemzetközi hegynap: a tiszta hegyek napjához hasonló ünnep.

Változó világnapok, mozgóünnepek:

A Föld órája: március utolsó szombatja (2011-ben március 26.) 20:30-21:30.

A méltányos kereskedelem (fair trade) világnapja (ennek állandó és változó ünnepe is van): május második szombatja (2011-ben május 14.).

Takarítási (vagy szemétszedési) világnap: szeptember harmadik szombatja (2011-ben szeptember 17.).

Madármegfigyelési világnap: október első hétvégéje (idén október 1-2.).

A gyaloglók világnapja: október első vagy második vasárnapja (környezetvédelmi szempontból hasonlít az autómentes napra, gyaloglással védjük a környezetet és az egészségünket).

A természeti katasztrófák csökkentésének világnapja: október második szerdája (idén október 12.).

Térinformatikai világnap: november harmadik szerdája (idén november 16.), ez sem látszik környezetvédelmi napnak, pedig van köze hozzá, mert a környezeti károk helyét, terjedését és a tervezett, de még meg nem valósult tevékenységek környezeti hatásait a térinformatika segítségével lehet előrejelezni.

“Ne vásárolj semmit” nap: november negyedik péntekje (idén november 25.), ez a nap felhívja a figyelmet arra, hogy a fogyasztói társadalom által gerjesztett túlzott vásárlás káros, mert ha van kereslet, akkor kínálat is van, vagyis van termelés, és vele együtt megjelenik a környezetszennyezés. A termelést természetesen nem kell teljesen megszüntetni, nem is lehet, de törekedni kell a túlzott mértékű termelés (és az ezzel járó túlzott mértékű anyag-és energiafelhasználás és környezetszennyezés) visszaszorítására, és ennek az egyik legjobb és leghatékonyabb eszköze a kereslet visszafogása. Ezért próbál tenni valamit ez a nap.

A fenti környezetvédelmi világnapok felhívják a figyelmünket a környezetvédelem fontosságára, és nagyon hasznosak abból a szempontból, hogy sok hasznos ismeretet kaphatunk egy-egy világnapon a környezetünk állapotáról, és a környezetünk állapotának megőrzésével, javításával kapcsolatos teendőinkről, de óvakodjunk attól az elterjedt, káros megközelítéstől, hogy csak ezeken a világnapokon védjük a környezetünket. A világnapok nem erről szólnak, hanem éppen arra figyelmeztetnek, hogy Földünket és környezetünket az év többi napján is védeni kell.

A világnapok forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/Vil%C3%A1gnapok_%C3%A9s_nemzetk%C3%B6zi_akci%C3%B3napok_list%C3%A1ja

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?