Középkori arab írások és a klímaváltozás szoros kapcsolata

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.


Középkori arab kéziratok segítségével kutatják az időjárási anomáliákat spanyol tudósok, akik tanulmányukat a Weather című folyóiratban tették közzé.



A régmúlt éghajlatváltozását eddig jellemzően a fák évgyűrűinek, korallok, valamint jégfuratok vizsgálata alapján elemezték. 



Fernando Domínguez-Castro kutatásvezető szerint, ha a múltbeli időjárási jelenségeket megpróbáljuk rekonstruálni, az is segíthet megérteni a jelenkori klimatikus változások okait. 

Az Extremadurai Egyetem kutatói  az iszlám történetírók, földrajztudósok 816 és 1009 közötti időszakból származó feljegyzéseit elemezték, amelyek ugyan nem szolgáltatnak konkrét adatokat, de a szárazságok, havazások és árvizek leírása hasznos információkat rejthet.

Javarészt a Kr.u. 9-10 századi dokumentumokat vizsgálták, de felhasználtak valamivel későbbi forrásokat is. A korabeli feljegyzések elsősorban társadalmi és vallási eseményekre vonatkoznak, de a szerzők bele-beleszövik a szokatlan időjárásra vonatkozó észrevételeiket is.

El-Jakubi földrajztudós 891-ben például arról ír, hogy Bagdadnak nincs párja a világon: itt forrók a nyarak, s hideg a telek. A leírásból az Extremadurai Egyetem kutatói arra következtettek, hogy az éghajlat kedvezett a földművelésnek.

Az időjárásra vonatkozó információk fel-felbukkannak az arab történetírók – Muhammad ibn Jarir al-Tabari (838-923), Izz ad-Dín Ibn al-Aszír (1160-1233), Al-Szujúti (meghalt 1505-ben) – munkáiban is.

“Az éghajlatra vonatkozó információ javarészt olyan gyakori eseményekre – szárazságra, árvizekre – vonatkozik, amelyek a társadalom szélesebb rétegeit érintették. Ugyanakkor találtunk ritkán tapasztalható jelenségekre vonatkozó adatokat is, olyanokra, mint a jégverés, a folyók befagyása, vagy havazás” – magyarázta a kutatásokat irányító Fernando Domínguez-Castro. 

A feljegyzésekből kiderült, hogy a 10. század első felében igen megszaporodtak a szokatlanul hideg időjárásra vonatkozó tudósítások, beleértve a Kr.u. 920 júliusában bekövetkezett hirtelen hőmérsékletesést, valamint három havazást, amelyek 908-ban, 944-ben és 1007-ben keserítették meg a bagdadiak mindennapjait. A modern időkben  csak egy, a 2008-as bagdadi havazás ismert.

“A 10. században hirtelen beköszöntött hideg időszak közvetlenül megelőzte a középkori meleg periódust” – jegyezte meg Fernando Domínguez-Castro, aki szerint 920 júliusában a nem várt hőmérsékletesést egy hatalmas vulkánkitörés okozhatta, ám ez egyelőre csak feltevés, ezt további kutatások során kell igazolni.

Domínguez-Castro összegezve elmondta, hogya mostani tanulmány is azt mutatja, hogy történelmi, politikai és vallási dokumentumok is hasznosan gazdagíthatják a klímaváltozásra vonatkozó ismereteinket.

Forrás: hvgtransindex

http://kornyezetblog.blogspot.com/ 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?