Közösségi kertektől a városi méhészkedésig!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Hazánkban most kap szárnyra a városi kertészkedés műfaja, tőlünk nyugatabbra azonban már a háziallatok városi tartásának kérdései és lehetőségei foglalkoztatják az embereket. Sokan megelégelték, hogy ellenőrizhetetlen eredetű, antibiotikumokkal, vegyszerekkel teletömött élelmiszereket vegyenek, és nem elhanyagolható a gazdasági válság hatása, a spórolásra való törekvés sem. Méhek, törpekecske,nyúl,kacsa..lassan, de biztosan bővül az urbanizált fajok listája.

Egy igazi sikerágazatot jelent a városi méhészkedés. Bár úgy gondolnánk, a méheket jobb az emberektől minél távolabb tartani, meglepő módon Párizsban például többek között egyenesen az Opera Bastille, illetve a 19. században épült Garnier palota tetején és a Luxembourg Kertekben bukkantak fel a kaptárak, amelyek szorgos lakóit valóságos bőségtál várja a parkok, sugárutak és a virágos erkélyek növényei képében. Ha a számokat nézzük, rögtön érthető, miért a lelkesedés. „Párizsban egy kaptár átlagosan 50-60 kg mézet termel meg, szemben a vidéki 10-20 kg-os átlaggal, a méhpopuláció elhullásának aránya pedig csak 3-5%, szemben a vidéki 30-40%-kal (!)” – elemzi Henri Clement, a francia Nemzeti Méhész Szövetség elnöke.

http://www.dailymotion.com/video/x6n4c2_les-abeilles-de-l-opera-de-paris_webcam#from=embediframe

Ebben a videóban egy hong-kongi fiatalember mesél a városi méhészkedés rejtelmeiről:

http://videa.hu/videok/emberek-vlogok/meheszkedes-a-teton-hong-kong-meheszet-T0VfBvFnE6E7KPva

A Luxembourg Kertekben (ahol egyébként 1856 óta tartanak méheket) egy pergetés során egyszerre állítólag fél tonna mézet is begyűjtenek, amelyet a városlakóknak adnak el, a bevételt pedig oktatásra és a mozgalom népszerűsítésére fordítják. A méhek napjainkban egyébként is a figyelem középpontjába kerültek – számuk aggasztó csökkenése világszerte aggodalomra ad okot, az élettér csökkenése, a növényvédő szerek és járványos betegségek miatt. A jelek szerint a városi élet ezekre is megoldás lehet, főleg, hogy Párizsban például tilos a parkokban rovarirtó szereket használni. A megkérdezett városlakókat állítólag nem zavarják a parkokban tevékenykedő méhek, a vendéglők teraszán azonban okozhatnak kellemetlenséget. Washingtonban, Berlinben, Londonban és Tokióban is felbukkantak a méhkaptárak, ugyanakkor például New Yorkban egyenesen tilos mérges rovarnak minősülő méheket tartani – 2000 dollár bírságra számíthat, aki mégis megpróbálkozik vele.

Egy kertvárosi környezet is tökéletes helyszíne lehet az állattartásnak!Oakland a mozgalom híveinek egyik legnagyobb központja. Az Institute of Urban Homesteading számos, a témába vágó tanfolyamot tart: látogathatunk középhaladó méhészkurzust, de befizethetünk a „Csirkék a hátsó kertben” elnevezésű vagy éppen a fürjtartás rejtelmeibe bevezető programra is… A városvezetés nemrég nyilvános vitát is tartott, amelyen a szabályozással kapcsolatban kérték ki a városlakók véleményét.

Az állattartás kérdése persze jóval összetettebb, mint a városi kertészetek ügye, hiszen a higiéniával kapcsolatos szempontoktól az állatvédelmi megfontolásokon keresztül a tollas/szőrös szomszédságot kevéssé értékelő városlakókig számos tényezőt meg kell fontolni.

A baromfitartást népszerűsíti Angelika St. Laurent szakíró is, aki szerint egy öt tyúkból álló állomány már elő tudja állítani egy család összes tojásszükségletét, sőt, esetleg még eladásra is marad. „A kis léptékű városi állattartás nagy segítség lehet a szegényebb családoknak abban, hogy javítsanak a táplálkozásukon, sőt, esetleg némi bevételhez jussanak. Ha engedélyezik (természetesen csak a még elfogadható mértékben) az állattartást lakóterületeken is, ezzel a mai nehéz gazdasági időkben csökkenthető a szegénység.” A szerző azt is elemzi: míg ma sok városi lakóövezetben tilos bármiféle haszonállat-tartás az egészségügyi, higiéniai kérdések, illetve az olyan zavaró tényezők, mint a szaghatás miatt, megfelelő szabályozással és ellenőrzéssel ezek a problémák kezelhetőek lennének.

Európában és a tengerentúlon több mint százéves hagyománya van a közösségi kertek építésének. A zöldterület megnyugtató látványán túl az ilyen kertnek közösségteremtő, közösségmegtartó szerepük van, jó hatással vannak az egészségre, megóvnak az elmagányosodástól. A közösségi kert lehetőséget ad az öngondoskodásra és az önellátásra, elősegíti a környezeti nevelést is. Különösen fontosak panelházas övezetben, ahol sokaknak nincs kertje, viszont néhány perc alatt a kiskertben lehet lenni, és akár az ablakból is rálátni a veteményesre.

Magyarországon és Budapesten elsőként, önkormányzati támogatással létrejött kert Kispesten található,amelyet ebben a hónapban adtak át ünnepélyes keretek között.Huszonhat, mintegy 5m²-es ágyás között vannak hagyományos, kiemelt, és lesznek mobil ágyások is. Van egy közös használatú rész a fűszer- és gyógynövényeknek, terveznek pihenőhelyet, van kerti csap, a szomszédos családi ház ereszrendszere két esővízgyűjtő ciszternába fogja vezetni a vizet, a kert kerítése mentén komposztálókat helyeztek el a zöldhulladéknak. A kertet körbekerítették, és a környezetét is rendezték kiemelt évelőágyással, fogadótér kialakításával, faültetéssel, füvesítéssel. A kertet a használókkal egyeztetett időpontban bárki meglátogathatja – egyébként zárva lesz. A közösségi kert működését, a terület használatát, mindezek jogi hátterét az önkormányzat és az egyesület közösen dolgozták ki. A kispesti közterületi közösségi kert mintaprogramként szolgálhat más kerületek, települések számára is. A témában az ötlet megálmodója Rosta Gábor A Városi tanya címmel könyvet is írt.

A kezdeményezésről bővebben itt :http://www.avarositanya.hu/site/index.php

“Nálunk egyelőre még a városi kertészkedés ügye is gyerekcipőben jár” – meséli Schanz Judit, a Kortárs Építészeti Központ munkatársa.”Egyelőre leginkább a paradicsom-fűszernövény vonal merül fel a városi kertészkedőkben mint lehetőség. És míg a növénytermesztés általában mindenkinek szimpatikus, az állattartás már jóval komplikáltabb kérdés, ahol felmerülnének az állatvédelmi szempontok éppúgy, mint a higiéniai, közegészségügyi kérdések. Egyelőre még a közösségi kertek létesítésének is sok kihívása van: itt most még küzdünk az áramért, vízért vagy épp a biztonságért. Annak, hogy ilyen népszerű a program, több oka is van szerintem: sokan társaságot is találnak itt, sok a közös program, ami összehozza az embereket – az persze már a jövő kérdése, hogy hosszú távon hogyan fog működni ez a közösség.”

Vajon a városi kertészkedés terjedésével hazánkban is lehet jövője a városi állattartásnak? El tudjátok képzelni a tíz emeletesek tetején pergető méhészeket,vagy a törpekecséjűket sétáltató idős néniket?Vagy az emberek csökkenő bizalma az élelmiszerekben,valamint a válság okozta anyagi nehézségek következményeként igen is van realitása?

Forrás:

http://www.avarositanya.hu/site/index.php

j.kispest.hu/index.php/hirek/1083-kispesten-epult-meg-az-elso-kozossegi-kert

http://hg.hu/cikk/epiteszet/14460-allatfarm-a-hazteton

Képek:ujsag.allatvilag.net,szeretlekmagyarorszag.hu

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?