Luxushajóból ökológiai katasztrófa?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Sok szó esik a híradókban, cikkekben a Gigliónál történt Costa Concordia tragédiájáról, áldozatairól, de jóval kevesebb hangsúlyt kap a tragédiával járó ökológiai veszély és az ott fekvő nemzeti park. Milyen veszélyeket rejt a hajó az élővilágra? Hol is van Giglio és mit kell tudni róla? Erről lesz szó mai cikkemben.

Nemrég az olasz partoknál, Gigliónál sziklazátonyra futott, és felbillent a Costa Concordia nevű luxus óceánjáró. Sokan megsérültek és meghaltak, a halálos áldozatok között magyar is van, Fehér Sándor hegedűművész, akinek holttestét a napokban találták meg a hajón. 

A Costa Concordia hat éve épült, 290 méter hosszú, több, mint százezer tonna vízkiszorítású 14 emeletes óceánjáró luxushajó volt. Balesetével azonban jelenleg jelentős környezeti kockázatot jelent a környékre nézve. A hajó üzemanyag tartályaiban az elsüllyedésekor több mint 2000 tonna gázolaj volt, aminek a tengerbe jutását mindenképpen meg kellett akadályozni. A baleset bekövetkezése utáni napokban elkezdték az üzemagyag leszívását, de így sem tudtak elég gyorsan haladni.

Először is lássuk, hol történt a tragédia és milyen jellegzetességei vannak a területnek.

A luxushajó Giglio partjainál futott zátonyra. E sziget a csodálatos toszkán szigetvilág nemzeti parkjának része, Pianosa, Capraia, Montecristo, Elba és Giannutri szigetekkel együtt.

Giglio szigete a második legnagyobb Elba után, a sziget egy hatalmas gránittömb, melyet 28 km-es kerületén apró öblök, és csak néhány homokos strand csipkéznek. Sokan azok közül, akik egyszer itt járnak, beleszeretnek vad, még felfedezésre váró természetébe, apró településeinek falusi hangulatába, Olaszország egyik legtisztább tengervízébe, gazdag víz alatti világába, érdekes ásványaiba. A szigeten ritka madarak élnek pl. a vándorsólyom.

A térséget tíz éve természetvédelmi rezervátummá nyilvánították. Olaszországban a leggazdagabb természetes élőhelye a cetféléknek ez a vidék. Itt nem lehet csak úgy szabadon halászgatni, az engedélyek szigorú szabályokhoz kötöttek.

A toszkán szigetvilág csak egy része annak a hatalmas területnek, amelyet a Cetfélék Nemzetközi Szentélyének neveznek. 19 emlősfaj él ezekben a vizekben, és nem kell hozzá nagy szerencse, hogy a szigetek közt hajókázva találkozzunk egy-két példánnyal. Pl. a hatalmas ámbráscettel, mely inkább tavasszal és ősszel szereti megmutatni magát, 20-22 méteres hosszúságával, jellegzetes palaszürke színével nehéz összekeverni más emlőssel. A gömbölyű delfin fejformájáról kapta nevét, így szintén a könnyen felismerhető fajok egyike. A leggyakrabban mégis a közönséges delfin nagyobb csoportjai szörföznek vígan a hajók által kavart hullámokon, nagyszerű előadással szórakoztatva így a kedvükért távoli vidékekről is ideutazókat. Sajnos szinte teljesen eltűnt már a barátfóka, olykor-olykor még Montecristót látogatja, és a tengeri teknős, akit pedig néha még Pianosa közelében látnak.

 [token node title-raw]

Milyen kárt okoz az élővilágban az olaj?

A vízhez köthető állatok élőhelye, a teljes tengeri ökoszisztéma megérzi a katasztrófát. Az olaj már kis mennyiségben is megakadályozza a vizek természetes oxigénforgalmát. Ez azért hatalmas probléma, mert oxigén szükséges a légzéshez és a fotoszintézishez egyaránt. Az olaj szerves oldószer és méregkeverék. Így a vízi szervezetek megfulladnak. Nem jobb a helyzet azonban azoknál az élőlényeknél, amik légzése nem vízhez kötött, mert az olaj más kedvezőtlen hatással is bír. Például lenyelik az olajat, belélegzik a kártékony kipárolgásait.

A tengeri emlősöknek a felszínre kell jönniük lélegezni, ha olajszőnyegen keresztül jönnek fel, akkor a mérgező anyag tüdejükbe kerülhet. Az olajszivárgás miatt a víz felszínén lévő gőzök elég erősek lehetnek ahhoz, hogy elkábítsák a kifejlett bálnákat, melyek aztán megfulladnak. Végül pedig, az olaj megfertőzheti zsákmányaikat ezzel befolyásolhatja táplálkozásukat, és csökkenti esélyeiket, hogy egészséges utódokat neveljenek fel. Sajnos az ott élő ceteket ez mind veszélyeztetheti.  

Az olajszennyezés következtében a delfineken számos elváltozás figyelhető meg. Ilyen elváltozás, hogy tájékozódási képességük romlik az olajtól, ami egyfajta kábítószerként hat rájuk, aminek következtében az állatok közelebb merészkedtek a partokhoz, ami növeli a “közlekedési baleseteik” számát, vagyis többször ütközhetnek csónakokkal, hajókkal. Az ütközések a legtöbbször végzetesnek bizonyultak számukra. Természetes körülmények között ki tudnák kerülni a hajókat, de éppen az olaj kábító hatása miatt erre képtelenek. Ha nem emiatt pusztulnak el, akkor azért, mert a többi állathoz hasonlóan a lenyelt, a táplálékkal együtt bevitt olaj elleni védekezés is kimeríti a szervezetüket. Vérzéseket is okozhat testükben a nyersolaj.

[token node title-raw]

Azokat az élőlényeket is veszélyezteti az olajszennyezés, amik nem a vízben élnek. A madarak is áldozatul esnek. Az olajjal borított víz nyugodtnak látszik, de amint egy madár leszáll az olajszőnyegre, hamarosan rátapad az olaj és fogságából már nem tud megszabadulni. Az olaj megszünteti a madarak tollának vízhatlanságát, ennek következtében kihűlnek, repülni nem tudnak. A madarak megpróbálják megtisztítani magukat az olajtól ekkor azonban bekerülve szervezetükbe, szétroncsolja belső szerveiket, néhány nap alatt elpusztulnak.

A tápláléklánc többi tagja is megérzi a változást. Ha valamely állat elpusztul az olajszennyeződés miatt testét ragadozó halak és madarak falják fel. Ily módon maga a ragadozó is „szennyeződik”. Gondoljunk a fent említett szegény vándorsólyomra, mi történne vele, ha a tankból a szennyeződés kikerülne.

Hogyan szüntessük meg az olajszennyezést minél hamarabb, minél hatékonyabban? Van erre megoldás?

Az olaj a víz tetején fog úszni, mert könnyebb mint a víz. Így a tengeri áramlatok és a szél következtében gyorsan terjed nagy területekre. A felszínre kerülő olajat minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell próbálni megállítani, nehogy partot érjen.

Hogy mi is történjék a nyílt tengeren az olajjal, még megoldásra vár a mai napig. Bár számos olajkatasztrófa történt már, teljesen környezetkímélő, gyors, hatékony módszert a mai napig nem sikerült kifejleszteni. A leghatékonyabb technika is nagymértékben függ az időjárási körülményektől és a víz hőmérséklettől. A háborgó tenger segíthet az olajiszap megtörésében, de előfordul az is, hogy éppen felhabosítja az olaj-víz elegyét, amit sokkal nehezebb lebontani, mint a „tiszta” olajt. A rossz időjárás szintén akadályozhatja a szivárgás megszüntetésére irányuló erőfeszítések eredményességét. Ha azt nézzük, hogy éppen nyugodt a tenger, akkor megoldás lehet kis hajók vontatta, hosszú, úszó gátak általi olajfolt összefogása, s így az olaj a vízfelszínről felfogó tartályba szivattyúzható, vagy a levegőből vegyszereket permetezhetnek ki, amelyek a maradék olajt parányi cseppekké bontják. Ezeket a parányi olajcseppeket a vízben élő baktériumok biológiai úton tovább tudják bontani. Mindezek ellenére maradnak még olajnyomok, amelyek tovább hányódnak az óceánon. Másik, sokak által vitatott megoldás például az olajfolt felgyújtása, ami viszont égéstermékeivel szennyezi a levegőt, tehát nem valami környezetkímélő.

Vannak természetesen környezetkímélőbb megoldások is, de ezek még eléggé újak, nem próbálták ki mindet. Egy kis norvég cég kifejlesztett egy szuper nedvszívó ökológiai tőzeget, mely képes a vízfelszínen úszó olaj felszívására. Egy San Franciscó-i székhelyű non-profit cég ötlete (Matter of Trust) alapján kutya, macska és egyéb házi kedvenc szőrét illetve használt harisnyákat adományozhatunk a szervezetnek, akik ezekből szivacsszerű dolgot hoznak létre, melyek pillanatok alatt magukba szívják az olajat. Nem új ötlet a hajból készült szőnyeg. Ezt a megoldást már élesben is használták, először 2007-ben a San Francisco-öbölben a Cosco Busan nevű dél-koreai tartályhajó balesetekor a tengerpart megtisztítására. A haj természetes körülmények között a vízből és a levegőből is megköti az olajat, tehát úgy működik, mint egy szivacs. Ezeket a lábtörlő méretű szőnyegeket helyezik el a part mentén, majd amikor a szőnyeget átitatta az olaj laskagomba kerül a szőnyegre, ami kb. 12 hét alatt lebontja az olajat. A szervezet (Matter of Trust), az egész világra kiterjedő hajgyűjtésbe kezdett.

A természetes módon jelenlévő mikroorganizmusok képesek a kőolajban levő szénhidrogéneket lebontani (szén-dioxidra és vízre), így megszüntetve az olajfoltokat. A mikroorganizmusok műtrágya nélkül természetes élőhelyükön is megkezdik az olaj lebontását, de a műtrágya vagy szulfát hozzáadásával hatékonyságuk megötszöröződik. Azonban van negatív tényező, méghozzá, hogy a velük táplálkozó élőlények lévén bekerülnek a táplálékláncba, így eljutva az emberig is.

Az olaj ettől függetlenül még mindig halálos fenyegetést jelent a környezet számára, mivel a mikrobák számára feldolgozhatatlan molekulák továbbra is a vízben maradnak és mérgező hatásúak. A visszamaradó anyagok felhalmozódhatnak az élővilág táplálékláncában. Emellett a baktériumok tevékenysége nyomán képződő szén-dioxid a légkörbe kerül, így növelve üvegházgáz-tartalmát.

A legjobb megoldás persze a megelőzés lenne és az az elv, hogy addig nem hozok létre, nem indítok be valamit, amíg a katasztrófa következményeivel nem számoltam és nem találtam rá előzetesen megoldást. Sajnos az eddigi emberi mentalitásból az derül ki, hogy nem számolunk, nem fordítunk elég időt a negatív események előzetes meghatározására. Aztán csak „állunk ott” és nézzük a sok elpusztult élőlényt, és a sérülteket, melyek kétségbeesve néznek ránk.

Larry King showjában Obama elnök ezt jól megfogalmazta a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófával kapcsolatban. A katasztrófát tipikus példának tartja arra, amikor valaki nem gondolja át tetteinek következményeit, ezzel arra utalt, hogy az olajvállalatnak nem volt stratégiája az efféle olajszivárgások megállítására.

A Costa Concordia mellett már olajfogóval készülnek és folyamatosan szivattyúzzák le a tankból az olajat, azonban a veszély még nem múlt el teljesen.  Főként, hogy ideiglenesen felfüggesztették  a kutatási és mentési munkálatokat, mert a hajótest megmozdult a viharos időben, de hogy az olajszivattyúzással hogy állnak és mennyire aggasztó a helyzet, azt egyelőre nem tudni.

Az utolsó 20 év minden nagyobb katasztrófáját emberi mulasztás, kicsinyes garasososodás és gondatlanság okozta. Nem irónikus, hogy pont abban teszünk kárt, amit ennyire szépnek találunk és rengeteg pénzt vagyunk hajlandóak arra költeni, hogy lássuk ezeket a szebbnél szebb tájakat?

A végére pedig egy videó a szennyezett madarakról egy régi olajkatasztrófa során:

Megjegyzés: A képi montázsok internetről szerteágazóan összeválogatott képek, nem Giglio környékének élővilágából vannak.

Források:

vezérkép forrása:

http://www.google.hu/imgres?q=costa+concordia+balesete&um=1&hl=hu&sa=N&rlz=1C1GGGE_enHU404HU404&biw=1280&bih=669&tbm=isch&tbnid=6CIyLw_BuSZt6M:&imgrefurl=http://www.bevezetem.hu/cikk/nehany-foto-felborult-costa-concordia-hajorol&docid=dBJ6HU-N-E64zM&imgurl=http://www.bevezetem.hu/images/1201/costa_concordia1.jpg&w=594&h=379&ei=OT8ZT_HmKIntsgaO1qhH&zoom=1

további forrásanyagok:

http://greenfo.hu/hirek/2012/01/17/ponetcialis-okobomba-a-costa-concordia

http://www.bevezetem.hu/cikk/nehany-foto-felborult-costa-concordia-hajorol

http://www.katasztrofak.abbcenter.com/?id=115380&cim=1#

http://www.elbaholidays.eu/hu/kornyezet.html

http://toscana-utazas.hu/a-szigetvilag-a-kisebb-szigetek.html

http://ujsag.allatvilag.net/2010/05/a-bp-mar-majdnem-1-milliard-dollart-forditott-a-karelharitasra/

http://ujsag.allatvilag.net/2010/07/pusztulnak-a-teknosok-delfinek-a-mexikoi-obolben/

http://vilagutazo.blog.hu/2010/05/06/hogyan_fekezzuk_meg_az_olajszennyezest_zold_modszerekkel

http://www.hirado.hu/Hirek/2010/05/25/09/Veszelyezteti_az_olajszennyezes_a_Mexikoi_obol_ambrascetjeit.aspx

http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=27303/

http://www.tisztajovo.hu/kornyezetvedelem/a-vartnal-gyorsabban-tisztul-a-mexikoi-obol-az-olajszennyezes-utan/2011/09/09

 

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?