Főoldal » Miért hatszögletű Traianus kikötője?

Miért hatszögletű Traianus kikötője?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Rómától északra, a Tirrén-tenger partján épült Portus római kori kikötője.  A város a császárkor termékeként, és Itália legnagyobb kikötőjeként híresült el, de mind a mai napig a mérnöki építészet egyik remeke. A kikötő központi részét 800 méter átmérőjű, 7 méter mélységű szabályos hatszög alakú medence alkotta. 

A kikötő két részből állt. A külső öblöt Claudius császár építette. Részlegesen vették körbe vízbe merülő falakkal, külső peremére egy világítótornyot emeltek. Számunkra érdekesebb része, a már emlytett Traianus császár által építetett kikötőrész. Jelen korunkból sem ismerünk olyan építészeti példát, amely nekiugrana egy ilyen létesítmény megalkotásának. A kérdés a következő: Miért célja valakinek létrehozni egy szabályos hatszögletű kikötőt? Gondoljunk bele, mennyi buktató rejlik egy ilyen vállakozásban, részben a tervezés, részben a kivitelezés fázisánál, milyen pontos mérésekre és milyen precíz munkára van szükség, nem beszélve a későbbi karbantartásról. 

Ha elvégzünk egy egyszerű területszámítást, és összehasonlítjuk a 800 méteres hatszög és egy ugyanakkora átmérűjő négyzet beírható körének terültét, eredményként megkapjuk a két kikötőforma hasznosítható területét számértékben. Ennek alapján elmondható, hogy a hatszög alapú kikötőben 1,5-ször akkora terület állt rendelkezésre, mint egy ugyanakkora átmérőjű négyzetben. Miért pont a beírható kör területével számolunk? Ebbe a kikötőbe széles, alacsony merülésű kereskedő hajók jártak, amelyek főleg, ha megrakták őket áruval, sokkal nehezebben mozogtak és fordultak, mint egy hadigálya. Ez a területkialakítás sokkal alkalmasabb volt ezen hajók számára, mint egy más alak. Természetesen a legmegfelelőbb a szabályos kör alakú kikötő lett volna, de hogy miért nem ennél az alaknál döntöttek, arra már nem fogunk tőlük választ kapni.

 Mivel központi szerepet játszott az áruszállításban, a szárazföl és a tenger felől  egyaránt egy kisebb erődrendszer vette körbe. A kikötő nem csak a medencetérre szűkült. Egy kijárat vitt a külső, Claudius féle öböl felé, míg egy másik csatorna Traianus csatornájába, amely a kikötőt kötötte össze a Tiberis folyóval. A kikötő összekötése a folyóval stratégiailag szintén fontos szerepet töltött be. A kikötőben a tengeri hajókról folyami szállító hajókra való átrakodás után a Tiberisen keresztül egészen a fővárosig, Rómáig tudtak a rómaiak vízi úton árut szállítani. 

A portusi kikötő még egy ideig szerepet játszott a történelemben. Az utolsó bejegyzés róla Kr.u. 12. századból maradt fenn, ám ekkorra már elnéptelenedett. A 13. századból ránk maradt egy festmény, amelyen látszanak a város falmaradványai illetve, hogy a külső kikötő időközben feltöltötődött. A mai kép már nem nyújt róla többet, mint eg légifelvételt, amelyen egy zöld vízű szabályos hatszög alakú óriási medence található.

Juhász Judit

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?