Főoldal » Miért nem környezettudatosak az emberek?

Miért nem környezettudatosak az emberek?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Nekünk, környezetmérnököknek és más hivatásos (vagy amatőr) környezetvédőknek komoly gondot okoz, hogy Magyarországon az emberek még mindig nem kellően környezettudatosak. Persze mindig látunk jó példát is, rosszat is, de sajnos még nem a jó példa, nem a környezettudatos magatartás van többségben. Ennek okairól és a megoldásról írom ezt a bejegyzést. (A képet innen vettem: http://keptar.szabadfold.hu/cikkepek/28348/Image/Nagy_CjGo_konyezettudat.jpg a többi saját gondolat.)

Szerintem alapvetően 5-féle okból nem környezettudatosak az emberek: tájékozatlanság, “ehhez én kevés vagyok”, “mi közöm hozzá?”, lustaság, anyagi érdek. Menjünk végig ezeken, hogy lássuk a környezettudatosság akadályait és a lehetséges megoldásokat!

1. Tájékozatlanság

Tudatos csak az lehet, aki nem tudatlan.

A legtöbb ember keveset tud a környezetvédelemről. A közoktatásban keveset foglalkoznak környezetvédelmi témákkal (az általános iskolás környezetismeret tantárgy nem erről szól, az a biológia és a földrajz keveréke és közös alapja), így a gyerekek is keveset tudnak a témáról, később felnőttként sem érdekli majd őket, mert nem hallottak róla.

De a felnőttek sem kapnak túl sok információt, a hírekben csak a környezeti katasztrófákról és esetleg a nagyobb megmozdulásokról számolnak be. De amiről az ember nem tud, az nem is érdekli.

Így a legtöbb ember nem szembesül azzal, hogy ő is tehet a környezetért, ezért nem válik környezettudatossá. Fontos lenne megfelelő minőségű és mennyiségű környezetvédelmi információt átadni a lakosságnak. Gyerekeknek és felnőtteknek is.

A gyerekek környezetvédelmi műveltségét talán leginkább a környezettan-tanárok tudnák megalapozni, ha kötelező lenne ez a tantárgy, de sajnos sok helyen még nem is választható.

A felnőtteket a média “neveli”, formálja a tudatot, ezért több ismeretterjesztő műsor kellene, több környezetvédelmi hír a médiában, lehetőleg hozzáértő emberektől.

Azért fontos ez, mert aki nem tudja, hogy ő is tehet a környezetért, vagy nem tudja, hogy mit tehetne ő, mint hétköznapi ember, azt nyilván nem is érdekli a téma és nem lesz környezettudatos. Ezért lenne fontos a megfelelő minőségű környezetvédelmi oktatás és ismeretterjesztés, és a folyamatos, hiteles tájékoztatás. Így lennének környezettudatosabbak az emberek.

2. “Ehhez én kevés vagyok”

Ez egy gyakori kifogás a környezetvédelem ellen. Az emberek úgy érzik, hogy ők úgysem tehetnek semmit a globális folyamatok ellen, ezért valóban nem is tesznek semmit. Érdekes, hogy más témában ez nem így van. Csak a környezetvédelemben jellemző ez a felfogás. Miért? Talán azért, mert kevésbé megfoghatók a tettek és következményeik. Ha adakozni kell árvízkárosultaknak, vagy gyűjteni kell egy lélegeztetőgépre, akkor senki nem mondja azt, hogy “ehhez én kevés vagyok”, hanem odaadja azt a 100 vagy 1000 Ft-ot, ami önmagában tényleg kevés egy árvízkárt szenvedett ház ház újjáépítéséhez vagy a lélegeztetőgép megvásárlásához, de a sokezer adományból előbb-utóbb összegyűlik az a néhány millió forint, ami már elég ezekre a nemes célokra. A ház újjáépítése a lakók életminőségét, a lélegeztetőgép pedig a betegek életben maradási esélyeit javítja. Ez látványos, kézzelfogható eredmény. A környezetvédelemben nem ilyen látványosak a következmények, de a tiszta és egészséges környezet megteremtése is javítja az életminőségünket, az egyes emberek és az egész emberiség túlélési esélyeit.

Aki úgy érzi, hogy kevés ő ahhoz, hogy megszüntesse a globális környezeti problémákat, annak részben igaza van, 1 ember önmagában tényleg kevés ehhez. Éppen úgy, mint az a 100 Ft, amit 1 ember felajánl az árvízkárosultaknak. De ha már egy város összes lakója felajánl fejenként 100 Ft-ot, abból már újjá lehet építeni néhány házat. De ha mindenki úgy gondolja, hogy ő ehhez kevés, és ezért nem ad pénzt, akkor soha nem épül újjá a ház. És ha sok ember összefog, akkor a környezetünk is tiszta lesz.

Ezt az ellenérvet talán úgy lehet semlegesíteni, ha elvisszük az ilyen embert egy szeméttel teledobált bokorhoz. Ott én ezt mondanám: “Ezt a bokrot ellepte a szemét. Pedig mindenki csak egy-egy apróságot dobott el. Az egyik egy zsebkendőt, a másik egy sörösdobozt, a harmadik egy törött játékot. Mégis összegyűlt a szemét. Miért ne működne ez fordítva is? Az egyik ember felszed egy zsebkendőt, a másik egy sörösdobozt, a harmadik egy törött játékot. Végül eltűnne a szemét. És miért ne tenné meg mindenki azt a kis szívességet, hogy nem a bokorba dobjuk a szemetet? Egyből nem lenne alatta szemét.” Ilyen apróságokat mindenki tehet, és ezekből az apróságokból lesznek a nagy dolgok. A bokrok tisztántartásából a tiszta és hulladékmentes környezet, a víz- és energiatakarékosságból a tisztább vizek és a tisztább, széndioxid-mentesebb levegő, a le nem tépett virágokból a virágzó rét és a gazdag élővilág…

3. “Mi közöm hozzá?”

Ez is egy gyakori érv a környezetvédelem ellen. Mi közünk van ahhoz, hogy pusztulnak a trópusi erdők? Mi közünk van ahhoz, hogy szén-dioxid van a levegőben? Mi közünk van ahhoz, hogy fogy az ózon? Mi közünk van ahhoz, hogy olajfolt van a tengeren? Látszólag nem sok.

Valójában ezekhez nagyon sok közünk van. Ha nem vennénk trópusi fából készült bútort, vagy nem vennénk a kivágott erdők helyén termett trópusi növényeket (pl. banán helyett inkább a magyar almát vennénk), akkor nem lenne rájuk igény, nem irtanák ki az erdőt fakitermelés vagy szántóföldi gazdálkodás céljából, megmaradnának az erdők. És miért nem közömbös nekünk, magyaroknak a tróousi erdők sorsa? Mert a Föld egész légköréből vonják ki a szén-dioxidot, ami az éghajlat-változásért felelős. És az éghajlat-változás minket is érint. (Ezzel már a szén-dioxid kérdésre is válaszoltam.)

Az ózonhoz csak annyi közünk van, hogy mi, emberek bocsátottuk ki az ózont pusztító anyagokat (pl. a freont, vagyis klórozott-fluorozott szénhidrogéneket, amit régebben hűtőkben használtak), és minket is érint a sugárzás, amit az elvékonyodott ózonréteg átenged.

Mi közünk van az olajfolthoz? Csak annyi, hogy kőolaj szinte mindenhez kell. És ha kiborul egy tartályhajó, amiből olajfolt folyik a tengerre, akkor azért az olajat használó ember a felelős, aki miatt kitermelik és szállítják a kőolajat. És mi közünk van nekünk ahhoz itt a szárazföldön, hogy megmarad-e a tenger élővilága? Csak annyi, hogy a tengeri élőlényeket sokféle célra használják az egész világon, főleg élelmiszernek, de másra is. Ezért is közös érdekünk, hogy megmaradjanak.

Tehát igenis van közünk mindenhez, ami a környezetben történik, mert ezen a bolygón minden mindennel összefügg, és csak egyetlen Földünk van, amelynek a fennmaradása közös érdekünk. Ezt kellene tudatosítani az emberekben megfelelő ismeretterjesztéssel, az események okának és következményeinek szakszerű, de közérthető magyarázatával.

4. Lustaság

Ez egy általános emberi tulajdonság, és mindenkiben van belőle. Egyesekben több, másokban kevesebb. Sok mindent akadályozhat, nem csak a környezettudatosságot, de azt is. Egyszerűen arról van szó, hogy aki lusta, az nem tesz semmit, sem a környezetért, sem másért. Hogyan lehet tenni ellene? Tájékoztatással, meggyőzéssel, hogy miért fontos a környezetvédelem, a környezettudatos magatartás jutalmazásával, és személyes példamutatással.

5. Anyagi érdekek

Ez főleg cégekre jellemző, kevésbé magánszemélyekre. Nem vesznek fel környezetmérnököt, mert még olcsóbb kifizetni a környezetvédelmi bírságot. De ez eléggé szűklátókörű gondolkodás, ugyanis a környezettudatosság nem mindig kerül pénzbe, sőt néha még meg is térül. A hulladékok újrahasznosítása gazdaságilag is jó lépés, mert csökkenti a nyersanyagköltségeket. A víz- anyag- és energiatakarékosság a környezeti előnyök mellett gazdasági megtakarítást is jelent (cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt). A szél- és napenergia használata általában olcsóbb, mint a fosszilis energiahordozók. A környezetvédelmi eszközök ugyan drágák lehetnek (ez ennek a kifogásnak az alapja), de használatukkal elkerülhető a környezetvédelmi bírság, takarékosabban és tisztábban működik a cég (ami csökkenti az anyag- és energiaveszteséget, tehát anyagi hasznot is hoz), és az így megtakarított pénzből bőven telik egy környezetmérnökre, aki ezeket a folyamatokat hatékonnyá teszi. Tehát magánszemélyeknek és cégeknek is megéri a környezettudatosság.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?