Mit tehet egy cég? (Bányászat és rekultiváció)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Ebben a cikkben a bányászat és rekultiváció témájáról, környezeti kármentesítésről fogok írni. A vezérkép a Mit tehetünk? sorozatom hasonló témájú cikkéből származik, ahogy ebben a Mit tehet egy cég? című sorozatomban mindig. Mit tehet egy cég ezen a területen? Kb. ugyanazokat, amiket egy magánszemély, erről írtam már a Mit tehetünk? sorozatomban. Hacsak nem bányászati vagy környezetvédelmi cégről van szó… Ekkor a cég rekultiválhat a gyakorlatban is.

A rekultiváció, környezeti kármentesítés elméletéről és gyakorlatáról is megjelent már itt egy-egy kiváló cikk, ezeknek a tartalmát nem ismételném meg, de mindenkinek ajánlom. Most csak néhány általános jellegű megjegyzést írok le, amire minden cégnek oda kell figyelnie.

  • Az első és legfontosabb itt is a megelőzés. A cégnek úgy kell tevékenykednie, hogy ne okozzon tartós környezeti változást, rekultiválandó tájsebet.
  • Ha a megelőzés nem megoldható, akkor a tájseb méretét minimalizálni kell, a rekultivációt pedig a tevékenység lezására után minél hamarabb meg kell kezdeni.
  • A helyreállítás mindig gondos kárfelméréssel és alapos tervezéssel kezdődjön, mert a rosszul végzett rekultiváció akár nagyobb környezeti kárt is okozhat.
  • A helyreállítás minél gyorsabb és alaposabb legyen, figyeljünk oda minden körülményre, és arra, hogy valóban ártalmatlanítsuk a szennyezéseket, teljesen megtisztítsuk a területet!
  • Fontos, hogy a helyreállítás során az eredeti, természetes környezet visszaálítására törekedjünk! Nem mindig lehet teljesen visszaállítani az eredeti környezetet, de a helyreállított területnek természetközelinek és az eredetihez hasonlónak kell lennie.
  • A helyreállítás után is fontos megfigyelni a területet, hogy biztosan sikerült-e a környezeti kármentesítés, minden szennyezés megszűnt-e, és nem okoztunk-e a kármentesítéssel az eredetinél nagyobb problémát.
  • Ha környezeti katasztrófák (pl. árvíz) vagy üzemi balesetek (pl. vörösiszap-ömlés) után kell kármentesíteni, akkor a legfontosabb a gyors reagálás és a lakosságot fenyegető veszély elhárítása, majd a terület szennyezésmentesítése. A katasztrófák utáni kármentesítés során bízhatunk abban, hogy helyreáll a terület természetes állapota, de balesetek után, amikor veszélyes anyagok kerülnek ki a környezetbe, nem mindig egyszerű ez a folyamat, és sokszor csak emberi beavatkozással lehetséges. Ilyenkor is tegyünk meg mindent azért, hogy tiszta és szennyezésmentes legyen a terület, és ne fokozzuk a bajt a beavatkozással!

A rekultivációt, kármentesítést mindig bízzuk szakemberre, ezzel foglalkozó cégekre! A tájsebek, a környezetszennyezés és az üzemen kívüli hatású balesetek megelőzéséért és hatásuk minimalizálásáért minden cég tehet, de ha már megtörtént a baj, akkor jobb szakértőre bízni, mert a szakszerűen elvégzett kármentesítés csökkenti vagy megszünteti, egy szakszerűtlen, átgondolatlan intézkedés viszont súlyosbíthatja a környezeti károkat.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?