Főoldal » Mit tehet egy cég? (Újrahasznosítás)

Mit tehet egy cég? (Újrahasznosítás)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Újrahasznosítás. Ez egy érdekes folyamat. A természetben ez természetes. Ott minden körforgásban van, van vízkörforgás, szénkörforgás, stb. sőt, még az általában piramisként, egyirányú folyamatként ábrázolt tápláléklánc is körforgás, de a levegő állandó oxigéntartalma is egy körforgás eredménye.

A növények felveszik a talaj ásványi anyagait, és a levegő szén-dioxidját, és oxigént termelnek az állatoknak, embereknek. (Persze a növények is lélegeznek, de nem szívnak be annyi oxigént, amennyit megtermelnek, ezért jut az állatoknak is, ezért lehet oxigénalapú élet a Földön.) Itt van az egyik körforgás: szén-dioxid van a légkörben, felveszik a növények, hasznosul, a melléktermék az oxigén. Az oxigén egy részét a növények hasznosítják, szén-dioxid kerül vissza a légkörbe. Más részét az állatok hasznosítják, visszaalakul szén-dioxiddá. Körbeértünk. A szén-dioxid átalakult oxigénné, majd visszaalakult szén-dioxiddá. A fotoszintézis melléktermékét (“hulladékát”), az oxigént hasznosították az élőlények (növények, állatok), és visszaalakult szén-dioxiddá. Mi ez, ha nem újrahasznosítás?

Hasonló a tápanyagok körforgása is: a növények felveszik a tápanyagot a talajból, és beépítik a szervezetükbe. A növények egy részét megeszik az állatok (nem sokat, csak éppen annyit, hogy ne éhezenek, de maradjon még oxigéntermelő növény, mert oxigénre is szükségük van), más része elpusztul. A növényevő állatokat más állatok eszik meg, ragadozók, majd a meg nem evett növényevők és a ragadzoók is előbb-utóbb elpusztulnak. A növények anyagát az állatok hasznosítják, a melléktermék és az elpusztult állat pedig a talajban lebomlik (természetes biokémiai folyamatok és lebontó szervezetek tevékenysége révén), és növényi tápanyaggá alakul. A folyamatban nincs hulladék, ami az egyik fajnak már nem kell, azt a másik faj hasznosítja, és körforgásban marad minden.

Éppen ez lenne az újrahasznosítás lényege is: ami nekünk már nem kell, azt más még használhatja, akár az eredeti formájában, akár némileg átalakítva, és így, ha mindent hasznosítanánk, nem lenne hulladék, mert körforgásban lennének az anyagok. A természet nem ismeri a hulladék fogalmát. 100%-os újrahasznosítás esetén az ember sem ismerné…

A 100%-os újrahasznosítást persze különböző, itt nem részletezett (főleg gazdasági) okokból nem tudjuk elérni, de mégis érdemes a hulladékcsökkentés érdekében törekedni a minél nagyobb arányú hasznosításra.

A hulladékgazdálkodásban az első helyen áll a hulladékok megelőzése, mennyiségük minimalizálása, majd ezt követi az újrafelhasználás és az újrahasznosítás, végül az égetés, az ártalmatlanítás és a lerakás zárja a sort. Az újrafelhasználás és az újrahasznosítás lényege ugyanaz: körforgásban tartani az anyagokat, ahogy a természetben is minden körforgásban van. De mégis mást jelent ez a két fogalom. Az a különbség köztük, hogy az újrafelhasználás változatlan formában, az újrahasznosítás némi átalakítás és/vagy funkcióváltás után történik, ezért valamivel több munkát és energiát igényel. Újrafelhasználás pl. ha egy családban a nagy testvér kinőtt ruháit a kis testvér örökli, vagy ha visszavisszük a boltba az üdítős üveget, tisztára mossák, és újra üdítőt töltenek bele. Újrahasznosítás pedig a kinőtt ruha esetében az, ha már nincs kinek tovább adni, ezért elhasználjuk pl. játékbabát öltöztetni, vagy felmosórongynak, az üvegek esetében pedig a szelektív gyűjtés, ami után az üveget újra beolvasztják, és újra üveg lesz belőle.

A hulladékgazdálkodás szintjei közül a megelőzés, minimalizálás segít megoldani, hogy ne keletkezzen hulladék, az újrafelhasználás és újrahasznosítás segít a keletkező hulladékot körforgásban tartani, így nem hulladék keletkezik, hanem másodnyersanyag, a többi módszerrel pedig nem kezdünk semmit az anyaggal, nem vonjuk be a körforgásba, hanem legfeljebb az energiát hasznosítjuk, vagy a veszélyességét csökkentjük, ami ugyan szintén fontos, de attól még a hulladék hulladék marad, nem tér vissza a körforgásba. Ezért fontos a keletkező hulladékok újrafelhasználása, újrahasznosítása.

És mit tehet egy cég az újrahasznosításért? Szerintem sokat. A cégeknél nem egyféle, kommunális hulladék keletkezik, mint a lakosságnál, hanem kétféle. Kisebb mértékben kommunális hulladék, amit a lakosság hulladékaihoz hasonlóan lehet kezelni, és leginkább szelektív gyűjtő útján lehet újrahasznosítani (ezért fontos szelektív gyűjtőket elhelyezni a munkahelyeken is!), de erről a témáról már írtam a magánszemélyeknek szóló újrahasznosításos cikkemben. A hulladék nagyobb része a legtöbb cégnél ipari, termelési hulladék. Ezt is érdemes újrahasznosítani.

Hogyan hasznosíthatjuk újra a cégnél keletkezett hulladékokat? 2 lépésben:

  1. A keletkezett hulladék, melléktermék vagy selejt (ez 3 külön fogalom, de a kezelésük nagyrészt egyforma, ezért a továbbiakban együtt hulladéknak nevezem) részben vagy egészben hasznosítható-e a technológiában? Bizonyos esetekben igen, pl. egy több alkatrészből összeszerelt készülék működő részeit ki lehet szedni, és más készülékbe beszerelni, vagy pl. egy üveggyárban a selejtes, nem kellő formájúra fújt üveg tárgyakat be lehet olvasztani újra üvegnek, vagy egy papírgyárban az elrontott méretű, formájú papírkötegekből lehet újrapapír, stb. Más esetekben nem hasznosítható, pl. az élelmiszeriparban ha egy felvágottnak elrontják a fűszerezését, az már nem biztos, hogy visszakeverhető a húsmasszába…
  2. Ami nem hasznosítható helyben, azt valaki még tudja-e hasznosítani? Ha igen kinek kellhet? Pl. a selejtes eszközök nem működő alkatrészei vajon fémből vannak, vagy műanyagból? Ha fém, jó-e még színesfémnek? Ha műanyag, újra be lehet-e olvasztani, fröccsönteni belőle újabb műanyagot? Az elrontott fűszerezésű felvágott, ami nem feltétlenül alkalmas emberi fogyasztásra, jó lehet-e még állateledelnek? A timföldgyári vörösiszapból ki tud-e még nyerni valaki fémeket? Tudja-e valaki használni pl. útépítéshez? stb. Ilyenkor a cégeknek együtt kell működniük, erről a szimbiózisról volt már szó a blogmagazinban. Ami az egyiknek hulladék, az a másiknak nyersanyag, így egymás hulladékaiból élhetnek a cégek, és körforgásban maradnak az anyagok, nem keletkezik a rendszerben hulladék. Szimbiózis, és hulladékmentes körforgás… Mint a természetben!

Online matematika kurzusok felső tagozatosok számára

3 csomagajánlattal készültünk a felső tagozatos diákok számára. Az online kurzusok nem csak a felvételire, de akár már az érettségire való készülésben segítséget nyújthatnak. Válaszd ki, hogy melyik csomagban rejlő tudásra van most a legnagyobb szüksége gyermekednek.
RÉSZLTEKÉRT KATTINTS IDE

KIEMELT AJÁNLATOK

KÉPES VAGY RÁ!
MATEKZSENI SZÜLETIK!
TE IS OKOS VAGY!
 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?