Főoldal » Nebbien Henrik megcsúfolása

Nebbien Henrik megcsúfolása

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Heinrich Christian Nebbien-ben a Városliget tervezőjét tisztelhetjük. Amikor van képünk a Városligeti fasor és a Liget találkozási pontjára ( ma Ötvenhatosok tere) felépíteni az általa megálmodott kaput, miközben nem fák veszik majd körül, ahogyan megálmodta, az halottgyalázás.

Amikor büszkeségét, a világ első, tervezett közparkját megálmodta, a város lakosságának természet-közeli életét akarta lehetővé tenni, a vidéki élet bemutatására tervezte a falusi házak karámait….nem múzeumokban és gyermekszórakoztató központokban akarta aszalni a városi gyerekeket. Tudta, hogy a városi gyereknek az élmény a falusi élet szemlélése, a bukfencezés és játék a szabadban. Szellemi termékét, hagyatékát tönkre tesszük…és a kaput megépítjük, aminek megépítéséről elsőként mondott le, amikor kiderült, hogy a tervek túlnőnek az anyagi lehetőségeken. Ne hivatkozzunk tehát rá, amikor elpusztítjuk a Városligetet! Ő nem álmodozott, a valóságtól elrugaszkodva! Tervezett és megvalósított…profi módon. Táj-építész volt akkor, amikor erre a foglalkozásra még szó sem volt.

Nebbien művének bemutatásához a Városliget honlapját vettem alapul.

Lübeckben  született  1779-ben.  Felsőfokú iskolái nem voltak. Ő saját magát gazdasági tanácsosnak, tanácsadónak tartotta, de ismeretei, tapasztalatai alapján bátran nevezhetjük tájépítésznek.

Nebbien városligeti tervén közel három évig dolgozott!!! *

Ez alatt lépésről lépésre, nagy műgonddal feltérképezte az 1 161 729 m2 nagyságú területet, mintavételek segítségével megvizsgálta a talaj minőségét**, felmérte a terület fa és bokorállományát. A kertészt művésznek tekintette, aki a természet színeit nem palettájáról keveri ki, hanem a formákat és színeket készen kapja, hogy a fák, virágok színeiből az emberek számára minél többet mutathasson meg. Nebbien páratlan lehetőségnek látta a terv elkészítését, mert úgy vélte, hogy a világon elsőként ő tervezhet népkertet. ***Véleménye szerint a nagy európai közparkok inkább szükségből születtek, és királyi kertek megnyitásával. A Városliget tudatos tervezés eredményeként fog megszületni. Úgy tervezte, hogy a major magába foglal majd istállót, górékat, a karámban csikókat meg teheneket, az udvaron csirkéket, libákat. Mindezt egyrészt azért, hogy az oda látogató embereknek fogalmuk legyen a vidéki életformáról, másrészt pedig azért, hogy az itteni vendéglőben állandóan friss tejet, túrót, sajtot és egyéb tejterméket szolgálhassanak fel a vendégeknek (Az épület romjain felépült ház még ma is látható a Városligetben a tó mellett. Nyereg, az Itató…nevű vendéglátóhely működik benne)  „Azzal, hogy ez a most még mocsaras terület nagyobb része egy szép tó víztükrévé alakul, a megmaradó rész dús rétté (pázsittá) válik. Ez a nagy kertrész új arculathoz jut, mert a töltésekből, tóból kihordott föld dúsan termővé teszi majd azt.

Festői lesz majd az a látvány, amit ez a közel 25  hektáros tiszta víz égszínkék színével, sík tükrével nyújt! A tó vizén hajók, csónakok ringanak, a háttérből kiemelkedik a sziget. E bájos festői képhez hozzájárul majd a növényvilág tömege és gazdag színárnyalatai.”

[token node title-raw]

Az tervezte, hogy a kert széleit magas növésű, a szelet és a port felfogó fákkal ülteti körbe. (Kérem, olvasd el még 1x! körbe fák…szél és por felfogására! Tehát nem 5-6 múzeumot…”növényvilág tömege”… nem múzeumok tömege!!!!!!!!!)

Abban a korban még meglehetősen szokatlan talaj- és éghajlattani vizsgálatai során arra a következtetésre jutott, hogy a város éghajlata kedvező és alkalmas sok, eddig itt nem termesztett vagy nem díszlő növényfaj megtelepítésére. Aprólékosan leírta az általa kiültetni javasolt cserjéket, megkülönböztetve a külföldi, eddig ismeretlen vagy nem alkalmazott és a hazai ismert és alkalmazott fanemeket. Nagy tömegben való kiültetésre javasolta többek között a selyemfenyőt, a virginiai borókát, a platánokat, a keleti és nyugati tujákat, a tiszafát, a buxusfát, a ciprusi cédrust, a különböző Krisztus-töviseket és a fehér akácot. A hazai ismert fák közül diófák, török mogyoró, juharfák, hársfák, valamint lucfélék, erdei fenyők beültetését tervezte. Tudta, hogy a fásítás „drága mulatság”, az egyes facsoportok, ligetek (pagonyok) telepítésére rábeszélte a város nagy és ismert családjait, hogy így nevük még inkább fennmaradjon és hirdesse áldozatkészségüket, dicsőségüket. Szerinte kell, hogy „.az utánunk jövő nemzedékekre átvigyék a fatelepítők dicsőségét ezek az emlékligetek, ezek a szél lengette dómok, a suttogó árnyékcsarnokok“.*** (Sok fa áll a mai napig is, azok körül, melyeket József nádor adományozott a Városligetnek. Az akkori fontos emberek fatelepítéssel akarták hirdetni saját dicsőségüket, nem márványtáblával.)

Nebbien úgy tervezte, hogy a Ligetbe látogató közönség, amely kettős fasoron át jut (mai Városligeti fasor) el idáig, először egy díszes, kapuhoz érkezik. A Városliget bejáratának tizennégy páros oszlopból álló, hatalmas kaput álmodott, melynek tetején Diána, a vadászat istennője szarvas-fogaton vágtázó szobrát helyezte el. (Az új Ligetbe nem fák, hanem múzeumok között érkezik a látogató. Nem Magyarországról, hanem külföldi turistaként. Nem a Ligetben fog sétálni, hanem mint a vakond, alagúton keresztül kúszik egyik múzeumból a másikba.) A szobor körüli bábkorlátos rész tetőteraszként funkcionált, ahová az oszlopok közé rejtett lépcsőn lehetett volna feljutni. A kapu falaira Nebbien magyar történelmi tárgyú reliefeket tervezett. A kapu két oldalán, szorosan egymás mellett, nyárfák magasodtak volna, mintegy falként fogva közre az építményt. A gigantikus kapun áthaladva a rundón találta volna magát az érkező. Nebbien tervében ez a Városliget egyetlen geometrikus kertmotívuma, középen szökőkúttal.

[token node title-raw]

A nagyszabású tervből sajnos csak a Rondó valósult meg, mely a Városliget legszebb része volt egészen az ötvenes évek közepéig. Ekkor a Sztálin szobor építése okán lemetszettek belőle egy részt, majd a közepén ékeskedő szökőkutat hagyták lepusztulni, végül az 1956-os emlékmű építésekor gyakorlatilag felszámolták.

 

A Városliget Barátjának megjegyzése: Akkor még nem számolták fel a Rondót, mert a fák többsége megmaradt! A Nebbien által megálmodott Rondó a platánok és tölgyek kivágásával fog véglegesen megszűnni. Pár lépésre attól, ahova a jó Henrik a kaput megálmodta. Fontosabb volt neki, hogy a Rondó fáit kiültessék, mint hogy a kapuja megépüljön.

És amikor kiderült, hogy elfogyott a pénz a Városliget további bővítésére, önként mondott le a megépítéséről! Neki a kert elkészülte fontosabb volt, mint a saját maga által tervezett kapu megépítése.

Most megépítjük! (?)

Most van/ lesz rá pénz! (?) A fenntartására is? A lakosságnak orvosra is?

A park ugyan elpusztul, de Nebbien Henrik kapuja megépül, oldalán egy emléktáblával: Itt terült el 260 évig a Városliget. A terveket nézegetve, a nyilatkozókat hallgatva Nebbien Henrik alaposságának, tervszerűségének, városszeretetének, a természeti és ember alkotta törvények tiszteletének nyoma sincs!

Ő vajon ezt akarta volna, hogy kétszáz év múlva, a válság mélyén a Városliget tönkretételével lendítsük fel a turizmust? Hogy a lakosságról említés se essék? A vidéki életről és a természetről szintén? Szegény, szegény Henrik! Szegény, szegény Budapest!

 

*Nem a jogszabályok negligálásán, hanem a park terveinek előkészítésén és tervezésén.!

**( Jelen pályázatba elfelejtették mellékelni a talajtani vizsgálatokat, a növényállomány ismertetése elárulja, hogy soha nem járt a környéken az, aki írta.)

***( A mi generációnk büszkén vallhatja magáról, Nebbien kapuja alatt, hogy mi vagyunk ennek elpusztítói.)

 ****(Az új Ligetbe nem fák, hanem múzeumok között érkezik a látogató. Nem Magyarországról, hanem külföldi turistaként. Nem a Ligetben fog sétálni, hanem mint a vakond, alagúton keresztül kúszik egyik múzeumból a másikba.)Mi lenne,ha nem tisztelnék ennyire a történelmi hagyományokat?

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?