Főoldal » Nincs mit tenni! Törvényt hoztak róla!

Nincs mit tenni! Törvényt hoztak róla!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Mondja egy idősebb úr a szombati kitelepülésen.
Nem törvény az, amit a törvények mellőzésével hoztak….csak próbálkozás! Mondom én.
Mert a jogalkotásnak az a célja, hogy védje a társadalmat a ránézve káros, túlzó cselekedetektől és előre meghatározza, hogy hol a határ, amin nem mehetnek túl az emberek, a cégek, sőt az állam maga sem. Nem lehet tehát jogszabályokat farigcsálni a terveink megalapozásához, és jogszerűségének utólagos igazolására. Márpedig a Városligeti törvény éppen ilyen módon foglalja törvénybe 2013. decemberében a 2012-ben meghozott kormányhatározat elemeit.

Egy tudatnyi gyöngyszemet csokorba kötöttem:

1. Az ország legkisebb településének önkormányzata is meghatározhatja, hogy a főterére mit építhessen. Budapest főváros önkormányzatának kétharmada számára a kormány „előírta”, hogy alkosson olyan építészeti szabályzatot, ami lehetővé teszi a Liget beépítését. A fővárosi képviselő testület pedig elfelejtette, hogy az önkormányzás azt jelenti, hogy ők, mint választott képviselők a lakosságot képviselik a fővárosban, nem a kormány szolgái. Egy város önön magát kormányozza és nem neki írnak elő kötelességeket! A többség meg is szavazta, hogy Éljen a VÉSZ (= Városligeti Építési Szabályzat).[token node title-raw]

2. Megszavazták, hogy az ország 93 000  négyzetkilométerére érvényes építészeti szabályokat (OTÉK) nem kell alkalmazni a főváros 1 négyzetkilométerére. Miért? Hát kérem szépen azért, mert az OTÉK szerint egy közparkba maximum 3% erejéig és csak a park funkciókat kiszolgáló épületeket és nyilvános WC-t lehet építeni. Szeretett képviselőink megszavazták, hogy a beépítettség a megengedett duplájára nőjön, és a nyilvános WC és parkgondozást segítő épületeken kívül az alábbiak is építhetők legyenek:

„a) kulturális,

b) turisztikai,

c) vendéglátó,

d) közlekedési,

e) biztonsági rendeltetésű épület,

valamint parkoló és gépjárművek, illetve kerékpár elhelyezését biztosító építmény.

(5) Kiskereskedelmi funkció

(6) Az övezet területén a melléképítmények közül

a) tároló kivételével kerti építmény,

b) közmű‐becsatlakozási műtárgy, valamint

c) zászlótartó oszlop.”

A kulturális építmény alatt a 6-7 új épület értendő + Pajtaszínház és Nebbien kapu…[token node title-raw]

3. Az a csúnya és maradi OTÉK másban is akadályozta volna a NAGY Beépítési Lendületet: A közparkban elhelyezhető épületek magasságát is limitálja: 7 méterben! De ez a kutyaól méret nem elegendő ahhoz, hogy 12 emeletnyire magasodjanak az ikonikus épületek. Igaz, csak 2-vagy 3 lesz negyven méteres (Néprajzi, Nemzeti Galéria + Kortárs Képzőművészeti (Ludwig múzeum), a többiek szerényen 26 méteres magasságukkal csak a legmagasabb fák csúcsáig érnek majd.

4. Az OTÉK szerint egy közpark NEM BEÉPÍTHETŐ terület. Ezért rafináltan csak „kijelölhetők benne olyan területek, ahol a fenti építmények elhelyezhetők” Ez a hivatalos sajtóközlemények szerint nem beépítés, csak épületek elhelyezése. Mecsoda különbség!

5. Az OTÉK szerint az Állat- és növénykertekben 45% zöldfelületet kell biztosítani. De nem a mi új Állatkertünkben. Itt elég lesz 25%. De ettől még a terület zöldebb lesz, mint valaha volt.

6. Az OTÉK minden intézmény építési területén előír(na) a várható látogató számhoz meghatározott parkoló számot. Sebaj! A VÉSZ „kedvezményt” ad: csak ide, csak most elegendő a felét létrehozni. A többit elhelyezik az építési területen kívül, azaz Zuglóban. Hogy ez szabálytalan?! Nem baj, már változtatják a Zugló településrendezési terveit. Zugló nem zöldövezet lesz, hanem Parkoló övezet lesz. Ahhoz, hogy a lakosság boldog legyen, csak némi újságírói bravúr szükséges a tervek kommunikációjához.

[token node title-raw]

Az építészeti szabályok felfüggesztése után még mindig akadályok sora tornyosul a beépítők elé. De egy igazi álmodozó nem a terveit igazítja a szabályokhoz, hanem a szabályozókat a tervekhez. Tehát:

7. Ha a főváros 2030-ig tartó hosszú távú településfejlesztési tervei olyan ostobaságokat tartalmaznak, mint hogy túl nagy a zaj-, por-, kipufogó gáz szennyezettség a Hungária körgyűrűn belül, nem szabad újabb légszennyező épületeket emelni, és még a zöld felület növekedése is javasolt, ne csodálkozzunk azon, ha negligálták ezt a hosszútávúságot. A képviselők hosszútávhoz szükséges bölcsességét tavaly használta, amikor elfogadta azokat a terveket. Idén ugyanazt leszavazta a 2/3uk.

8. A főváros településszerkezeti tervében a Thököly út-Hermina út- Vágány utca által határolt terület az Andrássy úttal párhuzamos utcákkal a Bajcsy – Zsilinszky útig kiemelt műemléki jellegű terület, ahová magas épületek nem emelhetők. Felfüggesztjük hát.

9. Az UNESCO által Világörökséggé nyilvánított terület képe nem lenne változtatható, sehol a világon. Kivéve Budapesten. Itt azt is lehet, amit nem.

10. A „korcs természet” a Liget alatt húzódó mocsár képében próbálja elgáncsolni ezt a grandiózus tervet. Szennyeződik a talajvíz, megdrágul az építkezés a vízben alapozás miatt, vízzel telítődnek a környező pincék….de a fejlődés áldozatokkal jár. Egyik hely fejlődik, a másik vissza. Ha az ember uralma alá akarja hajtani a természetet, és fejjel akar menni a falnak, megteszi. De lehet, hogy a Városliget alatti mocsárra a gravitáció sem vonatkozik.

11. A történelmi tényeket is félre kell állítani, ha építeni akarunk. A Városligetet tervező Nebbien Henrik 3 évig tervezte a világ első közparkját. A városnak és lakóinak kívánva természet közeli élményt nyújtani. Most a város és lakói nem számítanak, csak a reménybeli turistáktól befolyó pénz…bármi legyen is az ára. Nebbien Henrik művének eszméje megsemmisül, de megépül a soha nem volt, róla elnevezett kapu. 200 évvel később, nem a tervezett helyre (a Városligeti fasorhoz), hanem a Stefániához. A tervezett XXI. századi épületek közé kakukktojásnak, hamis illúziónak, a jó öreg Henrik megcsúfolására. Én kérek elnézést tőle és tisztelőitől!

12. Egy dán kisváros neve is egy ilyen akadály: Aarhus! Itt írták alá az Európai Unió tagországai azt az egyezményt, amelyben vállalják, hogy minden jelentős építészeti kérdésben kikérik a lakosság véleményét, alaposan és a legszélesebb lakossági rétegekkel konzultálva hoznak környezeti döntéseket. De ebből is látszik, hogy az Eu kormányai egyáltalán nem ismerik a magyar viszonyokat. Mert náluk az úgy van, hogy a minisztériumokban szakemberek ülnek, akik értenek a dolgukhoz…de nem ismerik a helyi viszonyokat és a lakossági igényeket, valamint a tudós szakértők tudása, műveltsége e konzultációk által igazi környezetvédelmi tudással fertőzi meg a lakosságot. Nálunk ez fordítva van: művelt, tájékozott lakosság és nincs is környezetvédelmi minisztérium. A környezetvédelmi szakemberek munkanélküliek, településrendezési kérdésekben a Belügyminisztérium „szakemberei” az illetékesek. A Városliget beépítéséért pedig a „kultúráért felelős miniszter” felel. Akkor is, ha azt sem tudja, hogy mi a kérdés.

A lakosság, meg holmi urbanisták, tájépítészek, geológusok, vízügyesek ne okoskodjanak bele a rendőrök és a kultúra dolgába.
Bekérjük a véleményüket, de ha a koncepciót bírálják, az nem vehető figyelembe.

Ha hangosan követelik a jogaikat, a főpolgármester majd leidiótázza őket.

Az aarhusi egyezményt 2001-ben (!) a magyar törvények közé is beemelték. Attól még figyelmen kívül lehet hagyni?

A Városliget beépítésének tehát MINDEN jogi akadálya elhárult?

Mintha a 10 parancsolat úgy szólna, hogy NE ölj!…kivéve, ha nagyon utálod az illetőt. De nem így szól a parancsolat!

Ezért aztán szerintem a Városligeti törvény nagyon is támadható! Mondhatnám törvénytelen törvény.

Csak legyen aki megtámadja! [token node title-raw]

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?