Főoldal » Környezetvédelem » Növekvő vízhiány és vízlábnyom – a víz világnap kapcsán

Növekvő vízhiány és vízlábnyom – a víz világnap kapcsán

Az éghajlatváltozás és a népességszám gyors növekedése egyre több térségben fenyeget ivóvízhiánnyal, amelyhez a túlfogyasztás is hozzájárul. Március 22. a víz nemzetközi világnapja 1992 óta, melyről az ENSZ a 47. közgyűlésén döntött, azonban ne csak ilyenkor gondoljunk a vízre és a vízfogyasztás csökkentésére.

A víz világnap célja az, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy bolygónk édesvízkészlete véges forrás, melyre kifejezetten vigyázni kell.  A vízkészletek tisztaságának megőrzése érdekében jóval nagyobb figyelmet kell szentelni a környezetvédelemre is, mivel a környezet szennyezése által a vizek, ivóvízbázisaink is szennyeződnek és a szennyezések nem ismernek országhatárokat.

A vizeket nem kizárólag a szennyezés veszélyezteti, hanem az éghajlatváltozás miatt bekövetkező édesvíz mennyiség csökkenése. A fokozott üvegházhatás miatt a gleccserek és a sarki jégsapkák fokozottan olvadnak, a folyók és tavak vizei erősebben párolognak, melyek bizonyos területeken az ivóvízbázisokat jelentik, és ez a folyamat további ivóvízhiányhoz vezethet a világban. Emiatt minden olyan intézkedés, tett és a környezettudatos életmód, amely hozzájárul az üvegházgázok kibocsátásának csökkentéséhez és ezáltal klímaváltozás mértékének csökkenéséhez, egyúttal hozzájárul a vízbázisok, vízkészletek védelméhez is.

A növekvő vízfelhasználás és a klímaváltozás következtében tehát egyre nagyobb gondot okozhat a víz és az energia hiánya, elsősorban a fejlődő országokban, de máshol is. Már 7 milliárd ember él a Földön, az ipari termelés és az urbanizáció egyre növekvő méreteket ölt, és ezek a tényezők mind hozzájárulnak az óriási mértékben megnövekedő vízhasználathoz, míg az éghajlatváltozás miatt várhatóan csökkenek majd az elérhető édesvíz készletek. Szakértők becslései szerint egy emberöltőn belül a víz iránti kereslet számos területen 40%-kal meghaladhatja majd a kínálatot.

A huszadik században a vízhasználat majdnem dupla akkora mértékben növekedett, mint a Föld lakossága. 2025-ig várhatóan megduplázódik a vízhasználat a fejlődő országokban, és 18%-kal nő a fejlettekben. A legnagyobb mértékű növekedés a legszegényebb országokban várható majd, mondta Jenkinson a Reutersnek adott interjúban. Másrészt az ENSZ becslései szerint a világ édesvízfogyasztása húszévente megkétszereződik (forrás: HVG) és 2040-re már 30%-kal nagyobb lesz a víz iránti kereslet, mint a kiaknázható készletek. Ekkor már a Föld népességének várhatóan fele szenved majd vízhiánytól. Az ebben a században várható környezeti változások – súlyos áradások, aszályok, a csapadék eltolódása – valószínűleg először és a legnagyobb mértékben ezeket az országokat sújtja majd.

A Földön több mint 1,1 milliárd ember nem jut friss ivóvízhez, és két milliárdan élnek nem megfelelő higiéniai körülmények között, ami évente 5 millió ember halálát okozza. Elsősorban a gyermekek esnek áldozatul a szomjúságnak és a vízben terjedő fertőzések miatti megbetegedéseknek – amelyek megelőzhetőek lennének – elsősorban a fejlődő országokban, illetve Afrikában. Szomáliában már több mint 14 hónapja nem esett egy csepp eső sem, sokan esnek áldozatul a szárazságnak, éhínségnek, sokan Etiópiába menekülnek.  A szokatlanul hosszú aszályt a klímaváltozásnak tudják be.  Marokkóban 2011-ben egyáltalán nem esett az eső, a szükséges vizet az Atlasz hegység gleccsereiből pótolták. Az ENSZ 8. millenniumi fejlesztési célja a környezeti fenntarthatósághoz és az ivóvízellátáshoz kapcsolódik, amelynek keretében 2000-től 2015-re felére csökkentik azoknak az arányát, akik tartósan nem jutnak egészséges ivóvízhez. 

A globális éghajlatváltozás, a növekvő népességszám és a túlfogyasztás a vízhiány korábban jelzettnél sokkal gyorsabb ütemű fokozódását eredményezi. A vízkészletekkel körültekintően és takarékosan kell bánnunk, mert az éghajlatváltozás a kutatások és előrejelzések szerint sok helyen, a mérsékelt övben is jóval szárazabb időjárást hoz majd. Magyarországon kismértékben csökken majd a csapadék mennyisége, azonban az eloszlása egyenetlenebb lesz. Nyáron és ősszel várhatóan nő majd az aszályok kockázata.

Összességében a felhasznált édesvíz mennyiségnek mindössze 8%-át használjuk fel háztartási célokra, 70%-a öntözésre, 22%-a pedig ipari célokra megy el. Ez azt jelenti, hogy egy tudatosabb vízgazdálkodás megvalósítására van szükség, hiszen az iható vizet pazarlás például az iparban elhasználni. Ha tudnánk, hogy hol milyen víz kell, akkor javíthatnánk a jelenlegi tendencián, és remélhetőleg nem kellene megélni azt az időt, amikor a víz hiánycikk lesz.

A vízlábnyom mérése és a vízfogyasztás csökkentése, optimalizálása válik a jövőben széles körben szükségessé. Lehetőségünk van a közvetlen és közvetett vízfogyasztásunk mérésére, csökkentésére, optimalizálására mind egyéni, mind vállalati szinten. A mérésre a vízlábnyom meghatározása az alkalmas, amely lényegében az éves közvetett és közvetlen módon felhasznált vízmennyiséget jelenti. Termék vagy szolgáltatás esetén az a vízmennyiség, amelyet a termék előállítása során felhasználnak. Fogyasztó esetén mindaz a vízmennyiség, amely az adott személy által elfogyasztott összes termék előállításához és az általa felhasznált szolgáltatások megteremtéséhez szükséges. A letölthető fileban megtalálható néhány élelmiszernek a vízlábnyoma.

Egy ember átlagosan 1,24 millió liter édesvizet fogyaszt évente, amivel egy olimpiai úszómedencét félig meg lehet tölteni. Miközben jelenleg körülbelül 50 ország küzd vízhiánnyal, az Egyesült Államok lakói átlagosan 2,48 millió liter vizet fogyasztanak évente. Magyarországon ez az érték évi 750 ezer liter.  

Hogyan csökkentsük a vízlábnyomunkat? Néhány ötlet a vízlábnyomunk, azaz a vízfogyasztásunk csökkentésére:

  1. Víztakarékos csaptelep, az egykaros keverőcsapokkal azonnal a kívánt hőmérsékletű víz folyik
  2. Légkeveréses csapfejek
  3. Ne legyenek csöpögő csapok sehol a lakásban, javítsuk vagy javíttassuk meg őket.
  4. Víztakarékos WC tartály
  5. Zuhanyzás a fürdés helyett – A kádfürdéshez kb. 140 liter vizet használunk, míg a zuhanyzáshoz 70 liter is elég.
  6. Fürdővíz, mosogatóvíz összegyűjtése, majd ezzel történő WC öblítés
  7. Kis vízlábnyomú élelmiszerek fogyasztása, azaz több zöldség, gyümölcs és kevesebb hús (lásd a mellékelt file-t a www.unwater.org-ról)