Főoldal » Példaképek

Példaképek

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Menjetek ki a természetbe s ismerjétek meg egymást ott ahol az ember őszinte lesz. – Móricz Zsigmond

Háromféleképpen válhat valaki példaképpé; vannak akik a munkájukkal alkotnak kiemelkedőt, mások a személyes életükkel mutatnak példát és vannak olyanok is akik mind a kettőben egyszerre. Ma, a Környezetvédelmi Világnapon olyan emberekről szólunk akik mind munkájukkal mind személyes életükkel olyan példát mutattak másoknak amelyeket ha nem is követünk pontról pontra bátran erőt meríthetünk belőlük még a látszólag értelmetlen vagy kilátástalan küzdelmek során is.

 


1. Miért fontosak a példaképek? Példaképeket választani nem azért fontos, hogy plakátokat, képeket, festményeket aggathassuk a falakra és egyéb helyekre és bálványozzuk embertársainkat. Ezt a jelenséget sokkal inkább rajongásként írhatjuk le ami a korábbi korok isten-kultuszának mai csökevényei. Példaképeket azért kell választanunk, hogy mindig vissza tudjunk nyúlni olyan tiszta forrásokhoz akik képesek minket a helyes irányban tartani akkor is, ha egy egy pillanatra elvétenénk azt, esetleg megalkudnánk hamis pillanatnyi érdekeinknek megfelelően. Bár nem kizárólagos követelmény, de mindenképp szerencsésebb olyan emberek példaként állítani, akiknek életműve teljes már nem változtatható. Végül a példaképek alkalmasak arra, hogy megmutassák a világon valamennyi nagy eredmény, változás egy egy konkrét ember fejében született meg először s lett hatással akár milliókra. Ők semmiben sem különböztek tőlünk egyedül abban, hogy amit elgondoltak és jónak találtak azt kellő meggyőző erővel képviselték és kitartottak mellette mindenféle nyomással szemben. A példaképek tehát egyszerre mutatják meg az ember esendőségét (vagyis aki pont ugyanolyan mint bármelyikünk) és nagyszerűségét (vagyis hogy kellő elszántsággal és akaraterővel milyen nagyszerű dolgokat lehet véghez vinni az életben).

2. Természetesen A környezetvédelem arca mozgalom számára olyan példaképeket kell választanunk akiknek élete és munkássága kapcsolódik az általunk fontosnak tartott értékekhez. Ez nem jelenti azt, hogy más ezen értékekkel nem szoros kapcsolatba hozható emberek ne lehetnének példaképek vagy ne tisztelnénk őket illetve azt sem, hogy az alábbi négy emberen kívül ne állíthatnánk más példaképeket is.

A következőkben tehát két magyar és két külföldi ember életéről és munkásságáról lesz szó természetesen messze nem a teljesség igényével. Ketten jogászokból lettek politikusok a másik kettő pedig inkább íróként illetve filozófusként ismert.

3. A legkorábban született közülük  Mahatma Gandhi (1869-1948). Gandhi jómódú családban nevelkedett, később Angliában járta ki a jogi egyetemet. Egész élete során az erőszakmentesség maradt az egyik alapelve, legfőbb üzenete pedig az oly sokszor idézett mondás mely szerint “te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban” (“We need to be the change we wish to see in the world”). Emellett azonban van egy másik kulcsmondata amely szerint “az életem az üzenetem” (“my life is my message”). Tulajdonképpen ezzel a három elemmel leírható Gandhi életműve. Akik ellen “küzdött” tehetetlenek bizonyultak a békés ámde rendkívül aktív öregemberrel szemben, ő pedig nem adta fel soha bármennyire is kilátástalannak tűnt a küzdelem. 1947-re – a korábbi brit gyarmat – India függetlenné vált, így Gandhi elérte élete egyik legfőbb célját nem sokkal azelőtt, hogy  1948-ban meggyilkolták volna.

4. 1897-ben született Eperjesen a XX. század egyik kiemelkedő magyar írója és filozófusa Hamvas Béla.  Hamvas  egészen elképesztően szorgalmas és termékeny ember volt. A legnehezebb időkben, amikor nehéz fizikai munkákat végzett sem hanyagolta el az olvasást és az írást. Érdekes kapcsolat Gandhival, hogy Hamvas keresztény vallású ember létére a Védákat, India legrégibb fennmaradt szövegeit tartotta a hagyományok legjelentősebb szent forrásának nem pedig a Bibliát. A “keleti szál” megjelenik szinte valamennyi jelentős gondolkodónál, akik a környezet védelméről, valamiféle metafizikai létezőről elmélkedtek, ahogy majd később is látni fogjuk. Hamvas élete során dolgozott könyvtárban, raktárban, újságnál, harcolt a háborúban de az imát és a jógát nem adta fel soha. Egyik legjobb írásában A Vízöntőben írja a következő sorokat:

A legnagyobb veszély, ami egy népet fenyeget, nem az, hogy szolgaságba süllyed, és hatalmasabb, nagyobb számú, erőszakosabb nép számára dolgoznia kell. Szolganépek lehetnek nagyok, a szegénység, a munka, a megalázás ellenére élhetnek magas sorsot. A legnagyobb veszély, ami egy népet fenyeget, hogy primitívvé válik, hogy eldobja magától a tudatos gondolkozást és tudatos gondolkozót, s ezzel a tudattalanság óceánjába merül, így válik csőcselékké, söpredékké züllik és oszlik fel, és elsüllyed oda, ahová az őserdő indiánjai, négerei és a tundrák eszkimói és az ausztráliai sivatag pápuái.”

Habár a róla való megemlékezéstől óva intett mindenkit, többek között Balatonfüreden áll egy emlékfa a tiszteletére, melyet szerb fordítója Sava Babic ültetett és a következő idézet áll rajta: “Az ember Isten kertjében él…” Hamvas világnézetét és a természettel való viszonyát is gyönyörűen fejezi ki ez a pár szó, érdemes rajta elgondolkodni. Élete utolsó éveiben sokat betegeskedett, 1968-ban agyvérzésben halt meg Budapesten.

5. Alan Watts (1915-1973) brit filozófus, író, előadó a keleti filozófia egyik legjelentősebb népszerűsítője a “nyugati” világban. Interneten elérhető előadásai máig népszerűek és nagy hatásúak. Főbb érdeklődési területe a vallásfilozófia volt. A buddhizmust a pszichoterápia részeként javasolta tanítani nem pusztán egy vallásként. Alan Watts élete vége felé valóban “kiszakadt” abból a világból amelynek próbálta átadni mindazt amit fontosnak gondolt. Egyik legjobb előadásában arról beszélt, hogy mikor megkérdezte diákjait arról mik akarnak lenni sokan olyan hivatásokat említettek melyekből “nem lehet megélni” pedig ők nagyon szeretnék azokat csinálni. Watts szerint ugyanakkor mindig úgy érdemes eldöntenünk mivel akarjuk tölteni az életünket, mintha a pénz nem lenne akadály. Mert különben csak azért fogunk dolgozni, hogy életben maradjunk és még tovább csináljuk azt amihez egyébként nincs is sok kedvünk…

6. Végül Sólyom Lászlót kell megemlítenünk. 1942-ben született Budapesten, jogász a magyar Alkotmánybíróság első elnöke 1990 és 1998 között. Legnagyobb eredményeit a polgári jog terén illetve később az alkotmánybírósági tevékenysége során érte el. 2005 és 2010 között pedig Magyarország Köztársasági elnöke volt. Korábban a Duna Körben később alkotmánybíróként és később köztársasági elnökként is kiállt a környezeti értékek védelme mellett. Létre kívánta hozni a “Zöld elnökök hálózatát” és egyedi volt abban is, hogy személyes meggyőződését a környezet védelmét következetesen érvényesítette szakmai és politikai munkássága során is.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?