Sajtóközlemény – „Ébresztő! Ideje zöldben gondolkodni” szakmai reggeli

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

“Ébresztő! – Zöld életre és házakra van szükségünk!

 

Az iroda.hu szervezésében a DVM group szakmai támogatásával január 16-án nagy sikerrel került megrendezésre az „Ébresztő! Ideje zöldben gondolkodni.” szakmai reggeli, ahol az ingatlanszakma (fejlesztők, üzemeltetők, ingatlanügynökségek) jeles képviselői a zöld fejlesztések és minősítő rendszerek aktuális kérdéseit boncolgatták. A rendezvényt a Philips Magyarország szponzorálta.

 

Az út elején járunk

 

Az interaktív panelbeszélgetés fő témája az ingatlanpiacon divatos zöld jelző használata, a minősítési rendszerek jelentősége, valamint a szakmában ezzel kapcsolatban felmerülő jelenségek, problémák és bizonytalanságok áttekintése. A bevezetőben Kalmár Zoltán, az iroda.hu csoport ügyvezető igazgatója elmondta, hogy bár az ún. ’zöld gondolat’ egyre népszerűbbé válik Magyarországon is, de mind a sajtóban, mind az érdekeltek körében számos téveszme terjed a fenntarthatósággal és környezettudatossággal kapcsolatban. Ezért a rendezvény célja, hogy a vezető hazai szakemberek segítségével tisztázzuk a zöld ingatlanfejlesztések és a minősítő rendszerek valódi jelentését és alapvető kritériumait. Hiszen a divat hullámait meglovagolva sokszor zöldnek mondjuk azt is, aminek semmi köze a környezettudatos szemlélethez; vagyis meg kell tudnunk különböztetni a valódi fenntartható értékeket a hamis marketingcélokat szolgáló ún. ’zöldre festés’ gyakorlatától (’green washing’-tól).

 

A szakmai beszélgetést vezető Gyöngyösi Zsolt, a DVM group környezettudatos tanácsadással foglalkozó osztályvezetője ezt követően bevezetőjében elmondta, hogy a fenntarthatóság az 1980-as évek vége felé fogalmazódott meg markánsan világszerte, amelynek rövid esszenciája: a jelenkor igényeit úgy elégítsük ki, hogy ezzel a jövő nemzedékek életminőségét, lehetőségeit ne korlátozzuk, veszélyeztessük. Bár a zöld gondolat él, és egyre nagyobb szerepet játszik a mindennapjainkban, még óriási utat kell bejárnia az emberiségnek, hogy a fenntarthatóság az egész világot behálózó központi gondolat lehessen. Néhány elrettentő adat: évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a hulladékgyűjtőkbe, csak Európában 100 millió darab mobiltelefon végzi a szemétlerakókban, és a világ épületállománya a Föld energiafogyasztásának közel 40%-áért felelős. Mindenesetre az ingatlanpiac ma már nem engedheti meg magának, hogy ne valamilyen környezettudatos rendszer szerint minősített épületeket tervezzen és valósítson meg. Vagyis a piac döntött: fenntartható épületekre van szükség!

 

A minősítő rendszerek evolúciója

 

Barta Zsombor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) elnökségi tagja röviden ismertette a nemzetközi minősítő rendszereket. Három fő minősítő rendszer van jelen Magyarországon: az amerikai LEED, az angol BREEAM és a német DGNB. A BREEAM 1990-ben jelent meg a brit ingatlanpiacon majd a 2000-es évek végén elkészült nemzetközi verzióját, a LEED-et 1998-ban vezették be az USA-ban. Jelenleg a rendelkezésre álló adatok alapján Magyarországon kilenc épület (2 új és 7 meglévő)  – túlnyomó részben irodaház – szerzett végső, azaz hivatalos BREEAM minősítést, hét projekt (2 új épület, 3 épületen belüli irodakialakítás és 2 meglévő épület) pedig LEED minősítéssel rendelkezik. Ezek mellett két DGNB előminősítésről beszélhetünk, amely viszont – mint ahogy most megtudtuk- egyelőre csak egy szándékot takar, tanúsítványt csak a megépülés után szerezhet.


Gyöngyösi Zsolt hangsúlyozta, hogy a minősítési rendszereknél is megfigyelhető egy egészséges evolúció, vagyis az egyes minősítések újabb és újabb verziói kerülnek a piacra, a rendszerek és kritériumok szigorodnak, a finomhangolás ilyen értelemben folyamatos. Viszont azt is megjegyezte, hogy ha egy adott minősítést később nem követ visszacsatolás, vagyis nem tudjuk teljes biztonsággal nyomon követni, hogy az alkalmazott technológiák megfelelően működnek-e, illetve az így elért megtakarítások valóban közelítenek-e a tervezett elvárásokhoz, akkor a minősítés eredeti céljai sérülhetnek. Véleménye szerint egyfajta feed-back-re volna szükség, hogy az előzetesen kalkulált energiamegtakarítások megvalósulását nyomon kövessük. Ez részben megvalósul a LEED rendszerben – tette hozzá Schmidt András, a Skanska létesítménygazdálkodási igazgatója- viszont az a fajta kontrol, hogy a nem megfelelően teljesítő épületektől visszavonják a tanúsítványt, itt is csak elméletben létezik.  Másrészt természetesen az éremnek két oldala van, hiszen a bérlőket is meg kell tanítani a legújabb technológiák megfelelő és hatékony használatára, enélkül szintén ablakon kidobott pénz lehet még a leginnovatívabb technológiák használata is. Ebben a munkában jelentős szerep hárul az FM-cégekre: az intelligens rendszerek finomhangolást, tökéletes beállítást igényelnek, hogy az üzemeltetési költségek valóban az ígért megtakarítást eredményezzék.

 

Mérni, mérni, mérni!

 

Várnai Máriusz, a Cushman & Wakefield munkatársa hozzátette, hogy a zöld technológiák jelentőségét egyelőre a kisebb költségek elérésében látjuk, noha az is nagyon fontos, hogy az irodaházakat használó bérlők otthonosan, komfortosan érezzék magukat munkahelyükön. Az ingatlankezelőknek még több információt kellene adniuk a bérlőknek a fenntartható, környezettudatos technológiákat illetően, sokkal részletesebben ki kellene mutatni a fajlagos fogyasztási egységre eső energiaköltségeket, vagyis a mérés sztenderdjeit kellene tovább fejleszteni. Ebben a munkában érdekeltek az FM-cégek is, hiszen hatalmas a verseny a piacon.

 

Schmidt András szerint a bérlők nem tudják pontosan, hogy az egyes minősítési rendszerek mit is jelentenek valójában, hiszen a környezettudatos szemlélet még gyerekcipőben jár Magyarországon. A Skanska egy hosszútávú program keretében folyamatosan értékeli a környezettudatos technológiákat, így többek között azon dolgoznak: hogyan lehet csökkenteni a CO2-kibocsátást, hatékonyabbá tenni a hulladékkezelést, valamint csökkenteni az energiafelhasználást. Persze csak akkor kaphatunk reális mérési eredményeket, tette hozzá, ha egy adott irodaház magas kihasználtsággal üzemel, hiszen a modellszámítások akkor realizálódhatnak. De azért ne ringassuk magunkat téveszmékben, hiszen a szervízdíjaknak mindössze 30%-át teszi ki az energiafelhasználás, és ha ebből 50%-nyit megtakarítunk, akkor 12-13%-kal csökkentjük a szervízdíjakat.

 

Balázs Bence, a GLL munkatársának tapasztalatai szerint a bérlők az üzemeltetési költségek csökkentésére koncentrálnak, ennél mélyrehatóbban egyelőre nem foglalkoznak a fenntarthatóság kérdésével. Az ingatlantulajdonosok számára is nyilvánvalóan a befektetői szemlélet elsődleges a már meglévő épületek esetében, vagyis a beruházás és a megtérülés relációjában zajlanak a fenntartható fejlesztések. A tulajdonosok érdeke, hogy a rendszeres mérésekkel folyamatos legyen a monitoring, amelyet minden évben kiértékelnek, illetve összehasonlító elemzéseket végeznek. Az eredményekről pedig a bérlőket is tájékoztatják.


A zöld gondolat egy életszemlélet

 

Kovács Attila, a DVM group társtulajdonosa elmondta, hogy a zöld fejlesztésekkel foglalkozó beruházók úttörő munkát végeznek. Alapvetően az lehet a céljuk, hogy a hazai építőipar minél több szereplője ismerje fel: egyetlen út vezet a jövőbe, mégpedig a környezettudatos tervezés és építés.

 

Schmidt András azt szeretné, hogy a fenntarthatóság ne csak a fejlesztő, hanem a bérlő alapvető igénye is legyen, vagyis alulról jövő kezdeményezésként erősödjön meg a környezettudatos gondolkodás. Egy projekt összköltségét akár 3-4 %-kal is megnövelhetik az energiahatékony megoldások, azonban jó lenne, ha nem csak a konkrét költségmegtérülés számítana, hanem a fenntarthatóság további szempontjait is tudatosítaná mindenki magában. Így fontos elemei még a környezettudatosságnak többek között az infrastruktúra, a környezet, a vízfelhasználás, a komfortérzet, a kellemes munkakörülmények, hiszen ez utóbbi hordozza magában az innováció lehetőségét, a humántőke motivációját, ami sokkal többet érhet, mint maga az energiahatékonyság.

 

Barta Zsombor szerint a fenntarthatóság elveit figyelembe vevő minősítési rendszerek egy emberközpontú világ megteremtését tűzték ki célul, vagyis olyan holisztikus rendszerekről beszélhetünk, amelyek életünk valamennyi területét behálózzák és meghatározzák. A számunkra megfelelő iroda megtalálásakor csak egy szempont az energiafogyasztás, hiszen azt is mérlegelnünk kell, hogy jól érezzük magunkat az irodában, egészséges környezetben legyünk, mindemellett fontos az épület anyaghasználata, hogy ne tartalmazzon káros anyagot. A minősítő rendszerek kritériumai ezeket a szempontokat is átfogóan vizsgálják.

 

Sellyey Tamás, a Philips Magyarország Kft. világítástechnikai üzletágának vezetője elmondta, hogy egy irodaház összes energiafogyasztásának átlagosan 19%-áért a világítás a felelős. A világítási technológiák és az intelligens vezérlő rendszerek közel 40%-os megtakarítási potenciált jelentenek a világítási költségek terén. Csaknem 135 közepes kapacitású erőmű teljes termelése megtakarítható lenne a világban, ha energiatakarékos lámpatesteket és fényforrásokat használnánk mindenütt. A Philips olyan lámpacsaládot fejlesztett ki, amelyek garantáltan megfelelek a minősítési rendszerek által felállított kritériumoknak. A fényforrások mellett nagyon fontos tényező a lámpák vezérlése, hiszen mozgás- és napfény érzékelővel ellátott intelligens rendszerekkel akár további 50%-nyi energiát is meg lehet takarítani. Az új fényforrások megtérülési ideje már rövid- és középtávon is tapasztalható, hiszen ez 6 hónap és 3 év között váltakozhat.”

 

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?