Főoldal » “Spam, spam, spam!!!” A löncshústól a virtuális szemétig

“Spam, spam, spam!!!” A löncshústól a virtuális szemétig

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.
A postaládákat elárasztó kéretlen levelek, szórólapok ellen már folyik a harc, emellett azonban az elektronikus postafiókunkat is folyamatosan ostromolják szeméttel. Az informatikai biztonsággal foglalkozó Symantec 2013-as riportja szerint Magyarország a világon a negyedik (!) a kéretlen levelek arányát tekintve (74 %)!

A pazarlás tehát online is tetten érhető, a drágán és környezetromboló módon megtermelt energiával felesleges kapacitásokat üzemeltetünk. A felmérések szerint az internetes levelezés háromnegyede “spam”, ennek döntő többségéért a legnagyobb spammerek (többségük amerikai) a felelősek. Ez az óriási adat-, energia-, és időmennyiség (a kitermelt nyersanyagok, a környezetszennyezés externáliája, a használt sávszélesség, a kiesett munkaidő, stb.) évente több 10 milliárd dollár kárt okoz az Amerikai Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak is!

Spam

A spam tehát kéretlen, nagy példányszámban elküldött, azonos tartalmú elektronikus üzenetet jelent. Olyan levél, melynek küldéséhez a címzett nem adta a hozzájárulását. Az ilyen nagy példányszámú, azonos tartalmú leveleket egyszerre több száz vagy ezer e-mail címre küldik el a feladók. Tipikus spam például a lánclevélszerűen terjedő vicces képek, videók. Veszélyesebb fajtáik a vírusok által küldött olyan levelek, amelyek a nyeremény lehetőségével kecsegtetve kérik személyes adatainkat, bankszámlaszámunkat, pedig igazi céljuk csak az adathalászat.

De hogy jön ide a löncshús???

A folytatásért látogasson el honlapunkra, kattintson ide!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?

“Spam, spam, spam!!!” A löncshústól a virtuális szemétig

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Hankó Gergely az ÖKO-Pack Nonprofit Kft-től kérte ezt a sajtóközleményt a spamről. Ennek egyformán helye lenne akár az informatika szakterületen, akár itt, a környezetvédelemben, mert a spam (részben virtuálisan, az e-mail postafiókunkban; részben mentálisan, a gondolataink elterelésével; részben ténylegesen, az e-mail elküldéséhez felhasznált eszközök és elektromos energia révén) egyfajta környezetszennyezésnek minősül. Ez a probléma ráadásul szinte mindenkit érint, aki e-mailezett már valaha (és több millió ilyen ember van ebben az országban is), ezért is érdemes foglalkozni vele.

A postaládákat elárasztó kéretlen levelek, szórólapok ellen már folyik a harc, emellett azonban az elektronikus postafiókunkat is folyamatosan ostromolják szeméttel. Az informatikai biztonsággal foglalkozó Symantec 2013-as riportja szerint Magyarország a világon a negyedik (!) a kéretlen levelek arányát tekintve (74 %)!

A pazarlás tehát online is tetten érhető, a drágán és környezetromboló módon megtermelt energiával felesleges kapacitásokat üzemeltetünk. A felmérések szerint az internetes levelezés háromnegyede “spam”, ennek döntő többségéért a legnagyobb spammerek (többségük amerikai) a felelősek. Ez az óriási adat-, energia-, és időmennyiség (a kitermelt nyersanyagok, a környezetszennyezés externáliája, a használt sávszélesség, a kiesett munkaidő, stb.) évente több 10 milliárd dollár kárt okoz az Amerikai Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak is!

spam6

Spam

A spam tehát kéretlen, nagy példányszámban elküldött, azonos tartalmú elektronikus üzenetet jelent. Olyan levél, melynek küldéséhez a címzett nem adta a hozzájárulását. Az ilyen nagy példányszámú, azonos tartalmú leveleket egyszerre több száz vagy ezer e-mail címre küldik el a feladók. Tipikus spam például a lánclevélszerűen terjedő vicces képek, videók. Veszélyesebb fajtáik a vírusok által küldött olyan levelek, amelyek a nyeremény lehetőségével kecsegtetve kérik személyes adatainkat, bankszámlaszámunkat, pedig igazi céljuk csak az adathalászat.
A spam fajtái

 

De hogy jön ide a löncshús???

Hát kérem, a “spam” egy betűszó, mely a fűszerezett disznóhús és sonka angol jelentéséből adódik: Spiced Pork and Ham. Ennek története az, hogy a II. világháború után túlzott mennyiségű import sózott marhahúskészítményekkel akarták felélénkíteni Anglia gazdaságát.
A spam az alacsonyabb társadalmi osztályok “kedvence” lett, az 1960-as években a gyenge minőségű takarmány miatt a monoton ízvilágot és az olcsóságot képviselte. Ennyi pedig éppen elég volt ahhoz, hogy az angolok ráunjanak a löncshúsra, mint mi manapság a kéretlen levelekre.

spam3

A történelem eseményeit egy “történelmi jelenet” követi, hiszen 1970-ben a BBC televízió műsorra tűzte az abszurd humoráról híres Monty Python társulat egy vendéglői jelenetét, ami érezteti a spam monoton ízvilágát…
 

 

A spam szót a 80-as években kezdték el használni új köntösben, amikor is a chat szobák állandó felhasználói, akik nem szerették, ha az összeszokott társaság beszélgetésébe más is beleszól. Amikor egy új felhasználó részt kívánt venni a beszélgetésben, úgy üldözték el, hogy a monitort teleírták az előbbi jelenet refrénjével, ellehetetlenítve ezzel a beszélgetést. Így riasztották el az idegeneket, a megszokott társaság pedig nyugodtan folytathatta tovább a diskurzust.
Az első kéretlen levél amúgy a DEC spam volt, amit ’78-ban küldtek ki egy új számítógép és operációs rendszer reklámozásának céljából.

2Ft-ot ér a címünk…

A viccet félretéve mára már elég súlyossá vált a helyzet, mivel hazánkban 2010-ben körülbelül harmincezer -állítólag céges, hivatalos úton összegyűjtött- e-mail címhez nagyságrendileg ötvenezer forintért juthattunk hozzá, vagy akár egy éves előfizetést is vásárolhattunk nagyjából százezer forintért egy Kft-től, “Marketing adatbázis” néven.

Kéretlen elektronikus hirdetések

A kéretlen elektronikus hirdetéseket a köznyelv szintén spamnek nevezi. Ezeket kaphatjuk e-mailben, sms-ben, mms-ben vagy faxon. A tartalmuk gazdasági reklám, társadalmi célú hirdetés (például jótékonysági, adománygyűjtő felhívás, politikai hirdetés), vagy olyan megkeresés, amelyben hirdetések küldéséhez kérik a címzett előzetes hozzájárulását.
JÓ TUDNI: Törvény szerint az e-mailen, sms-ben, mms-ben és faxon kapott hirdetés elektronikus hirdetésnek minősül, de a telefonon, szóban közölt hirdetés nem az.

spam2

 

Jogszerű elektronikus hirdetések

A kéretlen mellett az elektronikus hirdetéseknek létezik jogszerű formája is. Akkor kapunk jogszerűen elektronikus hirdetést, ha ehhez előzetesen hozzájárultunk -önként adtuk meg e célból e-mail címünk, telefonszámunk vagy faxszámunk, valamint nevünket. Az ilyen küldeményekről bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen leiratkozhatunk. A küldőnek elektronikus hirdetésben tájékoztatnia kell minket arról az elérhetőségről, amelynek segítségével leiratkozhatunk, s biztosítania kell, hogy leiratkozási igényünket postán és e-mailen is bejelenthessük.
Sok esetben tapasztaljuk, hogy hiába iratkozunk le egy hírlevélről továbbra is kapjuk a kéretlen elektronikus leveleket. Az ügyfélszolgálatot felhívva megnyugtatnak, hogy ez pusztán csak az átfutási idő miatt történik, várjunk türelemmel, nemsokára törölnek. De mit tehetünk, ha elfogy a türelmünk? Első lépésként ismerjük meg az elektronikus hirdetés jogi hátterét!

 

Jogi háttér

A spammelést az USA-ban és az EU-ban is büntetik és nálunk is van spamtörvény! A magyar esetekről eddig nem hallhattunk sok biztatót, de a tengerentúlon már milliárdos nagyságrendű büntetések is születtek.
Csak akkor nincs szükség a címzett előzetes hozzájárulására, ha egy cég e-mail címére érkezik a levél, minden más esetben jogsértő a kéretlen levél küldése – ismertette a spamre vonatkozó alapszabályt Nagy Balázs, a Hatházi Vera Ügyvédi Iroda kommunikációs jogra specializálódott szakértője. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a korlátozás nem vonatkozik a vállalatok központi postafiókjára, a szervezeti egységek címére, illetve az office@cegnev.hu és az info@cegnev.hu-hoz hasonló címekre.
Ám hiába a céges postafiók, ha a kukac előtt valakinek a neve szerepel. Ilyen esetben a küldemény magánszemélyhez érkezik, vagyis a beleegyezése nélkül jogellenes reklámokkal bombázni. Nagy Balázs szerint ezért nem érdemes olyan címekre reklámokat küldeni, amelyek nevet tartalmaznak.

spam4

Egyéni vállalkozóknak eljuttatott hirdetések esetében még könnyebb illegalitásba csúszni: ők ugyanis magánszemélyek, ezért akárhogyan is néz ki az e-mail címük – akár info vagy ügyfélszolgálat is lehet a kukac előtt -, minden esetben tilos a kéretlen hirdetés. Ránézésre persze lehetetlen megmondani egy címről, ki is áll mögötte, a hirdetések küldői ezért vékony jégen járnak. A jogellenesség tényén az sem változtat, ha a levélben felajánlják a leiratkozás lehetőségét!

A jogász szerint még az is spamnek minősül, ha egy honlapon úgy juthat valaki kedvezményhez vagy ajándékhoz, hogy például tíz ismerősének el kell küldeni egy előre megfogalmazott levelet. Erről a gyakorlatról már hatósági határozat is kimondta, hogy jogsértő.
A külföldről érkező, illetve idegen nyelvű kéretlen levelekkel kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy az Ekertv. 1. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a hatóság elektronikus hirdetések vonatkozásában biztosított hatásköre “csak a Magyar Köztársaság területéről küldött vagy a Magyar Köztársaság területére irányuló elektronikus hirdetések esetében áll fenn. Az idegen nyelvű elektronikus hirdetés nem minősül a Magyar Köztársaság területére irányulónak, ezért annak kapcsán a hatóságnak nincs hatásköre eljárni.
A vírusok által küldött adathalász üzenetek, lánclevelek, hoaxok (téves információk) nem tartoznak ebbe a kategóriába, ezért a médiahatóság ilyen ügyekben nem indít eljárást.

spam5

 

Mit tehetünk?- Első lépések

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kiadványa szerint az ártalmas e-mailek elleni védekezés első számú fegyvere az ismeretlen tartalmakkal szembeni óvatosság. Mi is tehetünk óvintézkedéseket annak érdekében, hogy megkíméljük magunkat a kéretlen üzenetektől:

  • Vegyük igénybe e-mail szolgáltatónk szűrési ajánlatát!
  • Használjunk postafiókunkhoz spam- és ártalmastartalom-szűrő programot!
  • A weboldalakon használjuk rejtjelezve e-mail címümket: pl. oszkar(kukac)sztk.hu
  • Soha ne vásároljunk kéretlen e-mailben hirdetett terméket!
  • Ne kattintsunk a kéretlen üzenetekben elhelyezett linkekre!
  • Ne válaszoljunk egyetlen kéretlen elektronikus levélre sem!
  • Amennyiben több embernek szeretnénk elküldeni ugyanazt a levelet, a címlistát titkos másolatba (bcc-be) illesszünk be!
  • A kéretlen leveleket helyezzük a “levélszemét”/”spam” mappába, hogy legközelebb már automatikusan törlődjön (jobb gomb az e-mailen és ott “levélszemét”/”spam” mappa)!
  • A piacon rengeteg spamszűrő jelent meg, ezeket is hasznos forgatni!
  • Ha van saját honlapunk, akkor jó módszer lehet a spamrobotok hamis címekkel való ellátása, ehhez több listamérgező weboldal is a segítségünkre van.

 

spam1

 

Mit tehetünk? -Bejelentés

Amennyiben úgy kapunk ilyen jellegű üzenetet e-mailen, sms-ben, mms-ben vagy faxon, hogy ehhez előzetesen nem járultunk hozzá és nincs az üzenetben semmilyen információ a leiratkozás lehetőségéről, esetleg később is megkapjuk ezeket a hirdetéseket, akkor lehetőségünk van segítségért fordulni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH). Ugyanezen a linken keresztül tájékoztatást kapunk arról is, hogy különböző panaszainkkal hová fordulhatunk az NMHH berkein belül.

Létezik továbbá egy önkéntesek által üzemeltetett oldal is, ahol minden tudnivalót megtalálhatunk, illetve itt működik egy szégyenlista is “Pellengér” néven.

Hozzájuk is jelentsük be a spammelőket, ez csak egy kattintásba kerül: spambejelentes(kukac)gmail.com

Bejelentés módja

A személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogsérelem esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhatunk, akár online (ugyfelszolgalat@naih.hu), telefonon (+36 (1) 391-1400) vagy személyesen (1125 Budapest Szilágyi Erzsébet fasor 22./c). A bírság összege NAIH-eljárás esetén 100 ezertől 10 millió forintig terjedhet, hírközlési hatóság eljárásnál 50 ezertől 500 ezerig.

Források:
Symantec-riport 2013
http://nmhh.hu/
http://metropol.hu “Metropol Zöld” melléklete
http://sj.acts.hu/index.php/2010/08/06/pongracz-andras-www-maildirect-hu-avagy-ujabb-cimlista-elado/
http://www.hir24.hu/
http://hu.spam.wikia.com

Linkajánló:
NMHH tájékoztató a kéretlen e-mailekről
SpamWiki
Tisztelt Vásárló Program
Nem kérünk szórólapot!
Elektronikai hulladék

 

Froemel Fruzsina, Hankó Gergely
ÖKO-Pack Kft.

gergely(kukac)okopack.hu

Az erdeti cikk itt olvasható, de Wordben is csatoltam.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?