Süssünk otthon kenyeret!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Életünkben a kenyér olyan fontos, hogy számos szóösszetételben megjelenik, pl. kenyérkereset, kenyerespajtás, kenyéradó (gazda), kenyértörés, kenyérpusztító, kenyérgond, kenyérleső, – és még hosszasan lehetne sorolni a különféle jelentéstartalmakat.Legszentebb imádságunkban is így fohászkodunk: “ A mi mindennapi kenyerünket ad meg nékünk ma…” De nem mindegy, hogy milyen az a kenyér!

Hazánkban az előttünk itt élt népek is és a bevándorolt magyarok is jól ismerték a gabonatermesztést, s az abból készített kenyeret.Tengermelléki népek a kenyeret már korán sós víz hozzáadásával készítették, ami által az ízletesebbé vált. Tejjel, joghurttal kovászolt kenyér hamar megpuffadt, elegyében gázok keletkeztek, lazább, ízletesebb lett a tészta, kora eleink kelesztéssel-dagasztással készítették ezen eledelüket. A tészta kisütése is többféle módon történt, már az első idők óta. Laposra formálva kövön, később edényzetben a belső peremre tapasztva, a korán megismert cserépedényben elhelyezve, vagy csak puffadtra kialakítva készült.

Az ásatások leleteit elemző tudósok szerint Egyiptomból ered a kelesztett tészta és ugyanitt voltak az első pékek, akik hivatásszerűen készítettek kenyeret értékesítésre. A pörkölt gabonamagvak fogyasztása mindeközben megmaradt, napjainkig. A pörkölt mag azonban kemény, úgy a kisgyermekek, mint az idősebbek részére nehezen fogyasztható, míg bármely típusú kenyeret, mely a világ bármely részén készül, az egészséges szervezet elfogadja.

 Mint annyi más, a kovászos kenyér is a Földközi tenger keleti partvidékéről terjedt el. A világ számos helyén készítenek azonban keletlen tésztájú kenyeret, Indiában pl. a csaptit, vagy csapátit, a török-arab világban elterjedt a lapos pita, a szentföldön az ortodox macesz. A távolkeleten rizsből készül többféle kenyér, változatos eljárással.

Földrészünkön a rómaiak már ismerték a fehér és a barna kenyeret, a városokban forgalmas pékségek működtek. A munkálatokat jó fizikumú rabszolgák látták el. A gazdagok szinte kizárólag fehér kenyeret ettek, megfosztva magukat a rozs, árpa és egyéb gabonák adta jó élettani hatásától. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a bort ólomedényben tartva fogyasztották – az ólom ugyanis édes ízt kölcsönzött a bornak, – könnyen kialakult náluk hiánybetegség és mérgezéses tünetek, melyek például a császárok eldegenerálódásának fő oka lehetett.

A paraszti háztartásban a kenyérsütés a gazdasszony dolga volt, pedig fizikai erőfeszítés tekintetében felveszi a versenyt a férfiak munkájával. Általában hetente egyszer sütöttek kenyeret, aminek aztán a következő sütésig ki kellett tartania.A sütéshez, már előző nap hozzákészülődtek. A lisztet (5-8) kilós mennyiséget dagasztóteknőbe szitálták. Éjszakára a tűzhely, kemence közelében tartották, hogy átvegye a konyha hőmérsékletét. Ugyancsak előző este langyos vízbe beáztatták a kovászt. /Ahol szokás volt, hajában megfőzték a belevaló burgonyát, majd haját lehántva megtörve, enyhén megsózva a lisztbe keverték. /
Másnap kora reggel 4-5 órakor kezdődött az igazi munka!

Mivel a legnagyobb mennyiségben fogyasztott élelmiszerünkről van szó, egészségünk megőrzése szempontjából fontos szempont a nap mint nap asztalunkra kerülő kenyér adagja és tápanyag összetétele is. Sajnos napjainkban az ősi kenyérrecept hozzávalóitól eltérően sok más E-betűs és anélküli egészségre ártalmas adalék anyag: térfogatnövelő, csomósodásgátló,… kerül a bolti kenyerekbe. Nem is beszélve az állagáról, sokszor íze sincs és már másnap vághatatlan és ehetetlen. 

Néhány évvel ezelőtt ezért elhatároztuk, hogy magunk sütjük kenyerünket, így tudjuk, mi kerül az asztalra!

A mai gépiesített világban nincs is nehéz dolga az ember lányának. Csak beleteszi a hozzávalókat a helyes sorrendben a kenyérsütőgépbe és körülbelül 3 óra múlva el is készül a friss kenyér. Én számos kenyeret megsütöttem már gépben, volt sok sikeres és jó pár sikertelen is, de valahogy soha nem tudtam megszokni, kenyérre kicsit sem emlékeztető formáját.Nem is beszélve arról, hogy a 3 órás programban hosszú időn át nem is végez munkát a gép egy-két keverő mozdulaton kívül, mégis fogysztja az áramot!

A kölcsön kapott kenyérsütőt így visszaadtuk és indulhatott az igazi kaland!

Készíthetünk kenyeret kovásszal, ami egészségesebb, de jóval macerásabb folyamat és élesztővel! Én az utóbbit szoktam!Aki mégis a régi kovászos kenyérrel kísérletezne, azok számára itt sok hasznos információ rejlik:

http://antalvali.com/boszorkanykonyha/kenyer-eleszto-nelkul.html

Felejthetelen élmény volt, amikor  első sajtos-hagymás cipóm illata betöltötte a konyhát.No és persze az íze leírhatatlanul finom volt.

http://www.nosalty.hu/recept/sajtos-hagymas-kenyer

Azok számára,-akik egyedül az időhiányra fogják, hogy nem készítik házilag a kenyerüket-, megoldást jelenthet a dagasztás nélküli kenyér! Ebben az esetben este összedobjuk a hozzávalókat és reggel már csak a sütőnk feladat, hogy a ropogós friss kenyeret  megsüsse a család számára!

Hozzávalók: 2,5 dl-es csésze, 3 csésze BL 80-as liszt (fehérkenyérnek való liszt), 1,5 csésze víz, kicsit kevesebb, mint fél tk szárított élesztő, 1,5 tk só

1. liszthez keverem a sót és az élesztőt, jól elkeverem őket (mivel többet nem nagyon kell keverni)
2. Hozzáöntöm a vizet, elkeverem (3-4 fordulat), 12 órát kelesztem (célszerű este elkészíteni). Az állaga nokedli tésztához hasonlóan folyós, ne gyúrható tésztára számítsunk!
3. 12 óra múlva, kovász-szerű massza lesz belőle, kiöntöm a tálból, áthajtogatom, mindkét oldalát belisztezem, letakarom konyharuhával és 30 perig pihentetem
4. A sütőt 250 fokra felmelegítem, egy fedeles, ovális alakú jénai edényt előmelegítek a sütőben
5. A fél óra elteltével a tésztát az előmelegített tálba, majd a sütőbe teszem. Lefedve 30 percig sütöm, majd fedő nélkül 20-25 percig.

Fontos szem előtt tartani azonban, hogy az értékes tápanyagok mellett a kenyér magas energia-, szénhidrát-, valamint sótartalmú táplálék is egyben, ezért fogyasszuk mértékletesen!

Jó étvágyat!

Forrás:

http://fozzunkolaszul.blogspot.com/2007/07/tkletes-lukacsos-ropogs-szl-kenyr-ezt.html

http://www.fittelet.hu/egeszseg/cikk_41.php

 http://www.bellacafe.hu/2010/03/17/a-kenyer-tortenete/

Vezérkép forrása:azenkemencem.wordpress.com

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?