Tányéron a japán pókrák

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

„A zátony azután csakhamar ismét lejtősödni kezdett. Most cukorsüveg alakú, magas, hegyes sziklákat kerülgettünk. A sziklák sötét üregeiben hosszú lábú óriás rákok ágaskodtak, mint megannyi ostromgép, s ránk meresztették ijesztő szemüket.” Jules Verne: Nemo kapitány (1)

 

Hány faj végezte már az emberiség „tányérján”, nem tudni, mint ahogyan azt sem, még hányat falunk fel (2). Erre a sorsra jut majd nagy valószínűséggel a japán pókrák is, amelyről az első leírást 1836-ban tette közzé Coenraad Jacob Temminck holland zoológus. A pókrák különös megjelenése Jules Verne figyelmét is felkeltette, és így kerülhetett be sok más fajtával együtt – mint például a kókuszdió rák – az 1870-ben megjelent Nemo kapitány című regénybe – mindkét rákfajtát a leírás alapján egyértelműen be lehet azonosítani. Ma még kerül belőle az asztalra, de a japán pókrák sorsa, sok más élőlényével együtt, veszélybe került elsősorban a túlhalászások miatt.

 

            A Csendes-óceán vízében élő rákfajta az óriás japán pókrák, macrocheira kaempferi, vagy ahogyan találóan a japánok nevezik, hosszú lábú rák. Az óriás jelzőt méretinek köszönheti, a példányok átlagos magassága ugyanis 40 cm, az ollós lábak hossza pedig a 1,9 métert is (átlagos méretnek számít a 1-1,2 méter). Egy átlagos példány súlya 19 kg. A japán pókrák négy pár járólábbal és még egy pár ollóban végződő járásra szintén alkalmas lábbal, ollós lábbal rendelkezik.

A fajta természetes élőhelye Japán keleti és dél-keleti partjainál található Honsutól Kagosimáig, de olykor felbukkannak valamivel északabbra is, illetve délebbre Thaiföld északi részénél. A kifejlett egyedek 150-800 méter mélységben élnek, de a nőstény tavasszal, amikor lerakja a petéit, felmerészkedik az 50 méter magasságú, sekélyebb vizekre. A legtöbb pókrákot ebben az időszakban fogják ki, és kerül végül tányérra. Ha azonban szerencséje van, illetve ezt sikerül elkerülnie, akár 100 évig is elélhet.

            A japán pókrák medúzákkal táplálkozik, de nem veti meg a döghúst sem, így a tenger fenékre kerülő tetemeket is elfogyasztja, legyen az bár állaté vagy emberé. A tápláléklánc furcsa iróniája ez, ha jól belegondolunk, de nem valószínű, hogy a halászok, a turisták vagy maga a pókrák sokat töprengene ezen a kérdésen.

 

            Számos fajta él az óceánok és tengerek vizében, amelyre hasonló sors vár, mint a kevésbé közismert, elegáns lábú pókrákra, amely rémisztő külseje ellenére sem került az érdeklődés középpontjába, és napjainkban leginkább csak a japán étlapokon kerül említésre a neve főzve-sózva. Talán, ha már csak egyetlen példány lesz belőle, őt is filmre vesszük, hogy utána sóhajtozva visszanézhessük egy különleges, egyedülálló teremtmény pusztulását, akárcsak az erszényes farkas (3) esetében.

 

A kép forrása:

http://www.realmonstrosities.com/2011/12/japanese-spider-crab.html

 

Felhasznált irodalom és lábjegyzetek:

(1) Jules Verne: Nemo kapitány, fordította: Kilényi Mária, 150 old. http://mek.oszk.hu/00500/00524/ (utolsó megnyitás dátuma: 2012. 06. 04.)

(2) Ez a kérdés nemcsak az állatvédőket foglalkoztatja, de a sci-fi műfajában is felbukkan. Bár a japán pókrák történetéhez szervesen nem tartozik hozzá, de ajánlom megtekintésre a Torchwood Meat (Hús) című epizódját (2. szezon 4. rész).

(3) Az utolsó fogságba került, és feltételezhetően akkor már egyetlen erszényes farkasról (thylacinus cynocephalus) 1936-ban készítettek filmfelvételt.

http://www.deepseamonsters.com/component/content/article/58-giant-japanese-spider-crab.html/ (utolsó megnyitás dátuma: 2012. 06. 02.)

http://en.wikipedia.org/wiki/Japanese_spider_crab (utolsó megnyitás dátuma: 2012. 06. 02.)

http://www.weirdasianews.com/2010/03/08/giant-monster-deep-japanese-spider-crab/ (utolsó megnyitás dátuma: 2012. 06. 02.)

http://csete-news.blogspot.hu/2011/02/jon-crab-cong-oriasi-rak-tartja.html (utolsó megnyitás dátuma: 2012. 06. 02.)

http://www.naturalworlds.org/thylacine/ (utolsó megnyitás dátuma: 2012. 06. 04.)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?