Főoldal » Teendők szakterületenként (Agrár)

Teendők szakterületenként (Agrár)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A blogom eddigi részeiben a Környezetvédelem szakterület szakágain, a környezetvédelem témakörein haladtam végig, először magánszemélyeknek adtam tanácsokat a Mit tehetünk? című cikksorozatban, majd cégeknek próbáltam útmutatást adni a Mit tehet egy cég? című részben, hogy mit tehet egy átlagember vagy egy nem környezetvédelmi profilú cég a környezetvédelemért. A céges cikksorozatban viszont többször is utaltam arra, hogy a “Mit tehet egy cég?” kérdésre a válasz a cég profiljától függ, ezért a hétvégén egy hirtelen jött ötlettel elhatároztam, hogy ezúttal a Felsőfokon szakterületein megyek végig, és részletesen kielemzem, hogy a környezetvédelmen kívüli másik 17 szakterületen mit tehetünk akár magánszemélyként, akár cégként a környezetvédelemért. Ezeket a cikkeket jobb híján a “környezet és társadalom” szakágba sorolom be. Napi 2 cikket fogok írni, ezen a héten hétfőtől szombatig, majd jövő héten hétfőn és kedden, végül a maradék 1 cikket jövő szerdán, így a kampányunk nevezési határideje előtt már mindenki tudni fogja, hogy mit tehet a környezetért, mivel érdemes nevezni. Ábécésorrendben megyek végig a szakterületeken, most az Agrár témáról írok, majd a Bölcsészettudomány következik.

Hogyan kapcsolódik össze az agrár szakterület és a környezetvédelem? Nagyon sok helyen. Amennyire károsítja a hagyományos mezőgazdasági termelés a környezetet, annyit tudna tenni a mezőgazdaság a környezetért.

A természet rendje szerint a növények a talaj ásványi anyagaiból, vízből és a levegő szén-dioxidjából némi napenergia segítségével megtermelik a tápanyagokat, majd részben megeszik őket az állatok, részben lebomlanak. Bomlástermékeik pótolják a talajból felvett tápanyagokat, így a következő növénynemzedék is tud fejlődni. De a növényevő állatok is bekerülnek a nagy körforgásba. Részben elpusztulnak és lebomlanak, részben anyagcsere-termékeikkel táplálják a talajt és a növényeket, részben a ragadozók zsákmányai lesznek. A ragadozók életükben is juttatnak vissza tápanyagot a talajnak az anyagcseréjükön keresztül, részben pedig lebomlanak, miután elpusztultak. Így a tápláléklánc minden eleméből visszajut a tápanyag a talajba, majd onnan a növényekhez, és rajtuk keresztül az állatokhoz, tehát körforgásban vannak az anyagok.

A mezőgazdaság a növények nagy részét minden évben learatja, kitermeli, ezek nem jutnak vissza a természetes körforgásba, így tápanyagot veszít a talaj, és tápanyagot vesztenek a növények. A tápanyagokat pótolni kell, mert a növekvő létszámú emberiség növekvő élelmiszer-igényét csak növekvő mezőgazdasági termeléssel lehet kielégíteni. (Az emberek persze nem csak növényeket esznek, hanem húst, tejterméket, tojást, stb. tehát állati eredetű táplálékot is, de a fentiek alapján az állatok is a növényekre vannak utalva, háziállatok esetében a takarmánynövényekre, ezért mindennek az az alapja, hogy a talajon kellő mennyiségű növény teremjen.) A tápanyagokat szerves trágyával vagy műtrágyával lehet hatékonyan pótolni. A műtrágya viszont a nem megfelelő adagolás mellett veszélyes is lehet. Egyrészt a legtöbb műtrágyában csak a fő tápanyagok vannak jelen, a nyomelemek nincsenek, pedig ezek is fontosak a növények egészséges fejlődéséhez (és ha a növényekben nincs elég nyomelem, akkor az állatok, emberek sem kapják meg a szükséges mennyiséget, ami komoly hiánybetegségekhez vezethet), másrészt ha nem szívódik fel teljes egészében a műtrágya, hanem részben vagy egészben a talajban marad, akkor belemosódhat a talajvízbe, vagy lemoshatja az eső a talajról, és ezen a két útvonalon könnyen eljuthat a felszíni vizekig, ahol eutrofizációt okozhat. (Az eutrofizáció lényege: hirtelen nagy mennyiségű tápanyag kerül a vízbe, elszaporodnak a vízinövények, aztán előbb-utóbb elpusztulnak, és a lebomlásukhoz annyi oxigén kell, hogy a vízben már nem marad elég oxigén, ami különböző vízi élőlények pusztulását okozhatja.) Tehát műtrágya helyett inkább szerves trágyát ajánlott használni, és a szerves hulladékok komposztálása is sokat segíthet a talajerő pótlásának kérdésében és a hulladékok elhelyezésének környezetvédelmi kérdéskörében is.

A tápanyagok körforgása mellett a víz körforgását is befolyásolja az agrár ágazat tevékenysége. Egészen konkrétan az öntözéses földművelés. Az elöntözött vízmennyiség gyakran jelentősen csökkenti a folyók, tavak vízállását, és ezzel károsítja a terület vízháztartását és a vízi élővilágot, és egy-egy terület elsivatagosodásához is hozzájárulhat. Ezen lehetne segíteni kevésbé vízigényes növényfajok termesztésével, vagy az adott növényfaj szárazságtűrőbb fajtáinak kinemesítésével.

Mit tehet még a mezőgazdaság a környezetvédelemért? Elég sokat. Csak felsorolás jelleggel:

  • Érdemes mellőzni a vegyszeres permetezést, mert ezek a vegyszerek a növényekről bemosódhatnak a talajba, onnan a talajvízbe, és a műtrágyákhoz hasonló úton eljuthatnak az élővizekig, ahol megmérgezhetik az élőlényeket. A vegyszermentes gazdálkodásból származó (bio) termékek egészségesebbek is, és a környezetet is kímélik. Éppen ezért érdemesebb lenne átállni a természetközelibb gazdálkodási módszerekre, akár a biotermesztésre, akár a természetes körforgásokat, életközösségeket utánzó permakultúrára vagy erdőkertekre.
  • Az eróziót, a talaj leromlását és az invazív fajok terjedését megelőzhetjük a föld megművelésével. Természetesen szükség van néha a talaj pihentetésére, de hosszú távon nem érdemes parlagon hagyni a földet, mert elhordja a szél, vagy megtelelepszik a parlagfű és néhány más invazív, tájidegen faj. Az eróziót lejtős terepen a teraszos művelés is segít csökkenteni.
  • A műtrágyázást ki lehet váltani pillangós virágú növények telepítésével is. A vetésforgó amúgy is fontos lenne, mert a monokultúra kimeríti a földet, és ha minden 2-3-4. évben pillangós virágú növények nőnek a talajon (borsó, bab, lencse), akkor a gyökerükön élő nitrogénmegkötő baktériumok pótolják a talaj nitrogéntartalmát.
  • A mezőgazdaság terjeszkedése elkerülhetetlen, mert egyre több éhes szájat kell etetni a Földön, de nem mindegy, hogy merre terjeszkedik a földművelés. Az erdők felégetésének főlg a trópusokon szokásos gyakorlata, illetve a lápok, mocsarak (hazánk történetében is gyakran előforduló) mezőgazdasági célú lecsapolása természetvédelmi szempontból teljességgel elfogadhatatlan, inkább a parlagon lévő, tájidegen fajokkal benépesített területeket lenne érdemes művelésbe vonni, Magyarországon (és más országokban is) van belőlük bőven.

A mezőgazdaság tehát sokat tehet a környezetvédelemért, és érdemes környezetbarát módon gazdálkodni, hogy táplálkozásunkkal ne fogyasszuk el a Föld termékenységét is.

Kép: http://eumozaik.hu/sites/default/files/agr%C3%A1r.jpg (első Google képtalálat az “agrár” szóra).

Online matematika kurzusok felső tagozatosok számára

3 csomagajánlattal készültünk a felső tagozatos diákok számára. Az online kurzusok nem csak a felvételire, de akár már az érettségire való készülésben segítséget nyújthatnak. Válaszd ki, hogy melyik csomagban rejlő tudásra van most a legnagyobb szüksége gyermekednek.
RÉSZLTEKÉRT KATTINTS IDE

KIEMELT AJÁNLATOK

KÉPES VAGY RÁ!
MATEKZSENI SZÜLETIK!
TE IS OKOS VAGY!
 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?