Főoldal » Teendők szakterületenként (Gazdaság és üzlet)

Teendők szakterületenként (Gazdaság és üzlet)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A Gazdaság és üzlet szakterület alapja a pénz. A pénzforgalom, az árucsere, a kereskedelem, az árfolyamok, a tőzsde, a bankok, a részvényvásárlások, üzleti tranzakciók, stb. végső soron mind a pénzről szólnak. Erről szól (a szükségleteink kielégítésén felül is) a termelés, a fogyasztás, a fogyasztói társadalom. Ez a szakterület is sokat ártott már a környezetnek, de sokat tudna tenni is érte.

A pénzről egyszer komoly szakmai vitát folytattam Farkas Gáborral, a Gazdaság és üzlet szakterületünk vezetőjével, és rájöttünk, hogy alapvető különbségek vannak a közgazdászok és a környezetvédők pénzzel kapcsolatos nézetei között. De kitűnő bejegyzéseket írt Sinkovics Bea és Antics Katalin is a “Lehet-e pénz nélkül élni?” témában, és Gazdaság és üzlet szakterületünk 2 bloggerét is érdemes megemlíteni: az egyikük Barna Ádám, aki a Kihalni esélyes című blog szerzője, a másik a Beszéljünk már zöldségeket! blog gazdája, Kiss János. Ezeknek a blogoknak a tartalmát linkelem a kapcsolódó blogok között. Van még a témában egy környezetgazdálkodás és minőségbiztosítás című szakág is a Környezetvédelem szakterületen, amelynek a minőségbiztosítási részét főleg Földingné Osváth Gyöngyi cikkei alkotják, a környezetgazdálkodási része pedig több blogger közös műve. A szakág nem minőségbiztosítási jellegű cikkeit is linkelem a bejegyzés után.

Ennyi bevezető után talán illene rátérnem a közgazdászok, üzletemberek  környezetvédelmi teendőire. A gazdaság szereplőinek a fő feladata a fogyasztói társadalom fokozatos leépítése, a javak minél egyenlőbb elosztásának megteremtése, és a gazdasági élet fenntarthatóvá tétele lenne.

A fenntarthatóságnak többféle meghatározása létezik (én sem feltétlenül azal értek egyet, amit annak idején az egyetemen tanultam, sokkal jobban tetszik Barna Ádám felfogása a fentarthatóságról), de abban egyetérthetünk, hogy korlátlanul fenntartható rendszer nincs (a kutatók szerint eleve az egész Univerzum élettartama is véges, az sem tartható fenn korlátlanul, de ebbe most nem mennék bele, és az a hátra lévő 13-15 milliárd év valóban korlátlannak tűnhet az 50-100 évig élő emberek szemében), viszont fontos lenne az emberi fajt, a Föld ökológiai egyensúlyát és az ember és természet közti harmóniát minél hosszabb távon fenntartani. A fenntarthatóság eszméje tehát azt jelenti, hogy minél hosszabb távon őrizzük meg az egyensúlyt a természetben, a társadalomban, a gazdaságban, illetve a 3 rendszer (természet, társadalom, gazdaság) között. Ennek fontos feltétele lenne azt megérteni, hogy az ember (és vele együtt az emberi társadalom) a természet része, a gazdaság pedig a társadalom része, és a rész soha nem fontosabb az egésznél, tehát a gazdasági érdekek nem írhatják felül a társadalom és a természet érdekeit, és a társadalmi érdekek sem veszélyeztethetik a természet egyensúlyát. És azt is fontos ebben a blogban elmondani, hogy a jelenlegi, folytonos növekedésre alapozó gazdasági rendszer alapjában véve hibás, ugyanis egy véges Földön végtelen növekedés nem lehetséges! A fenntarthatóság eszméjét egy indián közmondás fogalmazza meg a legszebben: “Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehető.

Ebben segíthetnek a gazdasági szakmberek is úgy, hogy a költségvetésbe a környezeti károkat is beleszámítják, nem dolgoznak a szükségesnél nagyobb haszonkulccsal (ez sok mindentől függ, de ha nagyobb a haszon, mint a kiadás, pl. egy 100 Ft-ért beszerzett terméket 200 Ft-nál drágábban ad el valaki, az már semmiképpen nem tisztességes), előnyben részesítik a minőséget a mennyiséggel szemben, a természetet a gazdasággal szemben, és csak annyit termel a gazdaság mindenből, amennyire valóban szükségük van az embereknek.

Néha egybeesnek, néha ellentétesek a gazdaság és a környezetvédelem érdekei, de mindig van megoldás. Most nem megyek végig a környezetvédelem területein, csak a teljesség igénye nélkül válogatok.

Pl. környezetvédelmi állásajánlatot hirdetni nem érdeke a cégeknek, mert sokszor még egyszerűbb külsőst felvenni, aki 5-10 cégnél is intézheti a környezetvédelmi ügyeket, vagy kifizetni a környezetvédelmi bírságot. A megoldás a szemléletváltás lenne, és az, ha minden cég felismerné, hogy a környezetbarát gazdálkodás tovább fenntartható, és társadalmilag is megbecsültebb, tehát hosszú távon neki is érdeke a környezetvédelem.

Az újrahasznosítás is előnyös a cégeknek, hiszen a hulladék olcsóbb, mint a nyersanyag előállítása (pl. ócskavasat beolvasztani olcsóbb, mint vasércet bányászni, és az újrapapír is olcsóbb, mint újabb fákat kivágni).

Az olajlobbi ma még ferde szemmel néz a megújuló energiákra, pedig az olajkészlet véges, a legtöbb kutató szerint elfogy még a XXI. század vége előtt, és ha elfogy, akkor csakis az energiatakarékosság és a megújuló energiák használata jelentheti a kiutat, és ha az olajcégek nem tiltakoznának hevesen, hanem megújuló energiával bővítenék a profiljukat és fokozatosan áttérnének a megújuló energiára, akkor még hasznuk is lehetne. (Az energiatakarékosság amúgy is tiszta haszon, és még környezetbarát is, hasonlóan a nyersanyag- és víztakarékossághoz.)

A jó minőségű termékeket drágábban lehet eladni, ezért a cégeknek is érdeke mind társadalmi elismertség szempontjából, mind pénzügyileg, hogy többször használatos, hosszú élettartamú termékeket gyártsanak, és ez is környezetkímélő megoldás, mert ha egy termék 1 évig működik, akkor 12-szer kevesebb fogy belőle, 12-szer kevesebb hulladék keletkezik, mint ha csak 1 hónapig működik. (És az 1 hónapig működő termékeket a vásárlók sem szeretik, csak akkor veszik meg, ha nincs más, egyébként jobban örülnek az 1 évig működő terméknek.)

Fontos még, hogy nem kellene mindent messziről szállítani, pusztán az olcsóbb előállítás és a kereskedelmi kapcsolatok élénkítése miatt, mert a közlekedés, szállítás a kőolaj alapú termékekkel hajtott járművek miatt nagy mértékben hozzájárul a környezetszennyezéshez, főleg a klímaváltozáshoz, szmoghoz, savas esőkhöz, és a helyi termékek, helyi nyersanyagok használata még a helyi gazdaságnak is jót tesz, és pozitív társadalmi hatása is van.

A környezetvédelmi technológiákra való átállás is jó üzlet lehet azom kívül, hogy környezetbarát. Jó üzlet a technológiák gyártóinak, mert elkel a termékük, és jó a technológia felhasználójának is, mert általában olcsóbban és hatékonyabban termelhet.

A környezetvédelemnek és a gazdaságnak tehát nem kellene szemben állnia egymással, mert egy kis utánajárással könnyen kideríthető, hogy a környezetbarát termelés legtöbbször anyagilag is megéri, és ettől egyre fenntarthatóbbá válhat a rendszer, meghosszabbíthatjuk civilizációnk, fajunk, és a minket körülvevő élővilág élettartamát.

Online matematika kurzusok felső tagozatosok számára

3 csomagajánlattal készültünk a felső tagozatos diákok számára. Az online kurzusok nem csak a felvételire, de akár már az érettségire való készülésben segítséget nyújthatnak. Válaszd ki, hogy melyik csomagban rejlő tudásra van most a legnagyobb szüksége gyermekednek.
RÉSZLTEKÉRT KATTINTS IDE

KIEMELT AJÁNLATOK

KÉPES VAGY RÁ!
MATEKZSENI SZÜLETIK!
TE IS OKOS VAGY!
 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?