Teendők szakterületenként (Jog és közigazgatás)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Mit tehet a jog és a közigazgatás a környezetért? A jogot két részre oszthatjuk: vannak a jogalkotók, akik a törvényeket és más jogszabályokat előkészítik, megvitatják, megszavazzák; és vannak a jogalkalmazók, akik a törvények betartása felett őrködnek, pl. a közigazgatási szervek, hatóságok, bűnüldöző szervek (rendőrség, ügyészség), bíróságok, stb. Ebből a 2 szempontból fogom vizsgálni, hogy ki mit tehet a környezetvédelemért.

A jogalkotók leginkább azt tehetik, hogy minden törvény vagy más jogszabály (pl. kormányrendelet, miniszteri vagy önkormányzati rendelet, stb.) megalkotása során a téma szakértőivel konzultálnak, a szabályozni kívánt helyzetet minden oldalról (pl. a környezeti hatások oldaláról is) megvizsgálják, felmérik a felmerülő érdekeket, egyeztetnek az érintettekkel, és ezek alapján a mindenki számára legjobb megoldást igyekeznek megtalálni. Olyan megoldást, amelynek nincsenek káros társadalmi, gazdasági és kulturális hatásai, és nem károsítja a környezetet sem. Környezetvédelmi vonatkozása általában nem csak a környezetvédelmi témáknak van, sőt, a legtöbb szabályozni kívánt kérdéskörnek van környezetvédelmi oldala is (ahogy a blogom “Tendők szakterületenként” című sorozatából ez talán ki fog derülni), és ezt az oldalt minél nagyobb mértékben érdemes a döntések során figyelembe venni. Általánosságban ennyit lehet elmondani a jogalkotás környezetvédelmi oldaláról.

Ha kifejezetten környezetvédelmi jogszabályt kívánnak alkotni az illetékesek, akkor érdemes minél több környezetvédelmi szakember véleményét kikérni: a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség, az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság, Vízügyi Igazgatóság, a helyi zöld intézmények pl. állatkert, erdőgazdaság, stb. a helyi zöld szervezetek, és a helyi környezetvédelmi kutatók (pl. környezetvédelmi kutatóintézetek, természettudományi múzeumok, környezetvédelemmel foglalkozó egyetemi, főiskolai tanszékek), stb. véleményét. Természetesen a többi érintett véleménye is számít (mert minden szabályt úgy kell megalkotni, hogy az a lehető legtöbb érintettnek, és összességében a közösségnek is a lehető legjobb legyen), de környezetvédelmi jogszabályok esetében a környezetvédelmi szakemberek véleményét illik elsődelegesen figyelembe venni.

A jelenlegi magyar jogszabályok nagy része megtalálható Horváth Boglárka Jogszabályi háttér című blogjában, de másoktól, pl. Kincses-Demeter Mónikától is olvashatunk érdekes és hasznos cikkeket a környezetvédelmi jogról.

A jogalkalmazásban is vannak még környezetvédelmi lehetőségek. Az egyik a környezetvédelmi szabályok következetes betartása, betartatása, a rendszeres ellenőrzés, és a hatékony közbeavatkozás, ami nem feltétlenül valamilyen büntető jellegű intézkedést jelent. Pl. ha egy cég egy veszélyes anyagot határérték feletti mennyiségben enged ki a környezetbe, akkor természetes, hogy a hatóság megbírságolja, de a bírság önmagában kevés. Az emberek nem abból értenek, hogy mit ne tegyenek, hanem abból, hogy mit tegyenek. Tehát a hatóságnak a bírság mellett (vagy az első alkalommal akár helyette is) érdemes felvilágosítani az érintett (megbírságolt) céget arról, hogy hogyan tudja csökenteni a környezetszennyezést, és mit tegyen, hogy csak határérték alatti mennyiség (vagy ami még jobb: semennyi se) kerüljön a környezetbe abból a veszélyes anyagból.

Hasonló elvek alapján akár a bírósági ítélkezésben is érvényesíteni lehetne a környezetvédelmi elveket. Enyhítő vagy súlyosbító körülményként sok mindent figyelembe lehet venni, akár környezetvédelmi szempontot is. Egyszerű példa: valaki szándékosan felrobbant egy házat. A ház tulajdonosa meghal, a ház összedől, a ház mellett álló 200 éves fa kidől. Természetes, hogy ilyenkor elsősorban a háztulajdonos haláláért büntetik a robbantót, és az is természetes, hogy az összedőlt ház, mint vagyoni kár súlyosbító körülményként jelenik meg. Ezeket én sem vitatom. De ugyanilyen súlyosbító körülmény lehetne a 200 éves fa kidőlése is, mert a fa is élőlény volt, akár csak a házban élő ember, és a fa élete is véget ért… De ha nem hal meg senki, és nem dől össze a ház (mert pl. erős vasbeton falak tartják), csak a fa dől ki a robbanástól, azt is illene súlyosan büntetni. (Persze büntetik is: a magyar jogban a természetkárosítás bűncselekménynek számít.)

Ilyen és ehhez hasonló megfontolások alapján belátható, hogy mind a jogalkotók, mind a jogalkalmazók sokat tehetnek a környezetvédelemért, akár a jelenlegi keretek között is, és tenniük is kell, mert a mai társadalomban a leghatékonyabb védelem a jogi védelem, ami a környezetet is megilleti, hiszen ha a környezet, a természet elpusztul, akkor mi, emberek sem éljük túl. Mi is a környezetünk része vagyunk, szorosan összetartozunk vele, ezért lenne szükséges minél jobban védeni a környezetet, akár jogi eszközökkel is.

Kép: http://pctrs.network.hu/clubpicture/1/5/_/paragrafus_150480_31615_n.gif

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?