Főoldal » Teendők szakterületenként (Mérnök és műszaki)

Teendők szakterületenként (Mérnök és műszaki)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Mit tehet egy mérnök, egy műszaki ember vagy a mérnöki szakma a környezetvédelemért? Ha belegondolunk, hogy a környezetmérnök is mérnök, akkor szinte mindent. De más mérnöki területek is sokat tehetnek. Mindegyik mérnöki szakma tehet valamit a maga módján. Ha fel szeretnénk sorolni, hogy hányféle mérnök van, akkor végigmehetünk akár a Magyar Mérnöki Kamara szakmai tagozatainak listáján, vagy a Felsőfokon.hu Mérnöki és műszaki szakterület szakágain, de a lényeg ettől még ugyanaz: minden mérnök tehet valamit a környezetért környezetbarát eszközök, környezetvédelmi módszerek, eljárások, környezetbarát termékek kifejlesztésével és alkalmazásával, környezetvédelmi technológiák kidolgozásával és használatával. Ezeknek a környezetvédelmi technológiáknak, módszereknek, ejárásoknak, környezetbarát eszközöknek és termékeknek a kifejlesztése komoly mérnöki munka, gyakorlati alkalmazásuk pedig részben mérnöki, részben környezetvédelmi tevékenység.

Nézzük meg részletesebben, szakáganként is, hogy mit tehetnek az egyes mérnökök, műszaki szakemberek a környezetvédelemért! (A szakmai felosztáshoz mindkét említett listát felhasználom: a szakágaink felsorolását, és a Mérnöki Kamara tagozatainak névsorát is, de a sorrend nem feltétlenül egyezik meg ezekkel a listákkal. Az egyes mérnöki szakmák teendői a saját gondolataim.)

A kamarai lista az Agrár tagozattal kezdődik, erről már írtam egy cikket a blogomban, most nem részletezném a teendőket.

A következő az Anyagmozgató, Építőgép és Felvonó tagozat. Az ilyen mérnököknek elsősorban ezeknek a gépeknek a hajtóanyagára kell ügyelniük, lehetőleg valamilyen megújuló energiával érdemes ezeket a gépeket működtetni.

Az Egészségügyi-műszaki mérnökök munkája főleg az egészségügy műszerezettségének és egyéb műszaki feltételeinek biztosítása. Nekik arra érdemes figyelniük, hogy az eszközök tartósak, jó minőségűek legyenek (ez a hulladékképződés megelőzése miatt fontos), környezetbarát anyagokból készüljenek, és környezetbarát (megújuló) energiával működjenek. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy ha egy műszer vagy eszköz közvetlenül az emberi testtel érintkezik, akkor használat után fertőzésveszélyesnek (vagyis veszélyes hulladéknak) minősül, tehát könnyen fertőtleníthető, ártalmatlanítható legyen, és ne okozzon felesleges környezetszennyezést.

Elektrotechnikai és épületvillamossági témában leginkább a környezetbarát áramforrásokra (megújuló energia), az eszközök energiatakarékos működésére, és az elektronikai hulladékok sorsára kell odafigyelni: lehetőleg kevés áramot fogyasszanak a berendezések, ne fosszilistüzelőanyag fedezze az energiaszükségltüket, és minél nagyobb mértékben javíthatók és újrahasznosíthatók legyenek az elektromos eszközök, berendezések.

Energetikai mérnökként az eszközök energiafogyasztásán túl a megújuló energia használatára, az energia elszökésének megakadályozására, és az energetikei eszközök hosszú élettartamára és újrahasznosítási lehetőségeire kell figyelni. A témáról bővbben írtam már 4 korábbi blogbejegyzésben: írtam cikket arról is, hogy egy hétköznapi ember mit tehet energetika és megújuló energia témában, de arról is, hogy mit tehet egy cég az energetika és a megújuló energia terén.

Építési szakterületen (építészmérnökként vagy építőmérnökként) a hely kiválásztására (pl. védett területen ne építkezzünk), a környezetbarát építőanyagok használatára, a tervezés egyéb paramétereire (pl. az épület tájolására, a megfelelően tájolt és árnyékolt ház “nyáron hűt, télen fűt” jellegű kialakítására), a kivitelezés módjára, a keletkező építési törmelékek sorsára, és az épület környezetének kialakítására is érdemes odafigyelni, és ezeket a szempontokat a tervezéstől a megvalósításig a munka minden fázisában érdemes következetesen érvényesíteni.

Az épületgépészet külön tagozat a kamarában, nem tartozik sem az építészethez, sem a gépészethez. Egy épület gépészeti berendezéseinek igazodniuk kell az épület adottságaihoz, a tulajdonosok igényeihez, és tervezésük, gyártásuk, beszerelésük, majd használatuk során figyelembe kell venni az építészetnél felsorolt szempontokon túl néhány gépészeti szempontot is, pl. az eszköz üzembiztos, takarékos, környezetbarát működését, a működéssel együtt járó kibocsátásokat (akár különböző anyagok, akár fény vagy zaj kibocsátásáról van szó), a könnyű javíthatóságot (beleértve azt is, hogy hozzáférhető legyen az épületben a berendezés), és a hulladékká vált eszköz cseréjének, javításának, újrahasznosításának lehetőségeit is.

A gáz- és olajipari terület nem különösebben környezetbarát szakma, mert a kőolaj- és földgáz alapú termékek (akár a különböző fosszilis tüzelőanyagok, akár a kőolajból gyártott szerves vegyipari termékk, műanyagok) általában komolyan szennyezik a környezetet, de itt is érdemes rá odafigyelni, hogy a kitermelés során a lehető legkevesebb kár keletkezzen (pl. ne legyen nagy olajfolt a fúrótornyok körül), a szállítás biztonságos legyen (csővezetéken szállítani biztonságosabb, mint elsüllyedni képes hajóval, felborulni képes kamionnal, de a vezetékek állapotát is folyamatosan ellenőrizni kell, hogy ne repedjenek meg, ne szivárogjanak, ne legyen csőtörés), és hogy a kőolaj és földgáz feldolgozása során minél kevesebb szennyező anyag kerüljön a környezetbe.

A geodéziai és geoinformatikai szakmai terület részben a földmérésről (geodézia), részben a felmért terület részletes ábrázolásáról (geoinformatika) szól. A környezet állapotának felméréséhez nagy mértékben hozzájárulhat ez a két, egymáshoz szorosan kapcsolódó szakmacsoport, de a geoinformatika (más néven térinformatika) nem csak a jelenlegi állapot felmérésében, hanem a jövőbeli helyzetek előrejelzésében is sokat segíthet. A térinformatikai rendszerekről az Informatika szakterület kapcsán is írtam már néhány zöld gondolatot.

A geotechnika is sokat segíthet akár egy terület állapotának felmérésében, akár egy környezetvédelmi létesítmény megfelelő elhelyezéséhez, alapozásához is felhasználhatók ezek az ismeretek a talaj szilárdságáról, mechanikájáról, mozgékonyságáról. Felhasználják ezeket az ismereteket alagutak fúrásához, házak alapozásához, stb. ezért akár földbe ásott környezetvédelmi létesítmények tervezéséhez, vagy felszíni környezetvédelmi eszközök tervezéséhez, alapozásához.

A hírközlési és informatikai eszközöket, berendezéseket univerzális célokra tervezték, a tartalom (pl. környezetvédelem) a felhasználókon múlik. Ezekről a területekről részben az Informatika, részben a Média és marketing szakterülettel foglalkozó cikkemben írtam. Ezeken a területeken kevésbé a mérnökök, inkább a felhasználók tehetnek sokat. A hírközlési eszközök tervezésével, kivitelezésével, karbantartásával foglalkozó szakemberek (mivel minden hírközlési és informatikai eszköz, berendezés, hálózat árammal működik) leginkább az elektrotechnikánál leírtak szerint védhetik a környezetet.

A közlekedésmérnökök is tehetnek a környezetvédelemért, részben a járművek tervezése és kivitelezése során (hogy az a bizonyos jármű minél kevesebb üzemanyagot fogyaszzon, minél kevesebb káros anyagot bocsásson ki működés közben, és minél környezetkímélőbb üzemanyaggal működjön), részben a közlekedés tervezése, irányítása során (pl. ne kelljen túl sokat várni egy piros lámpánál, mert akkor üresjáratban sok égéstermék kerül a levegőbe, stb.). De a közösségi közlekedés megtervezése is fontos: egyrészt legyen ilyen közlekedési mód, ne kelljen autóba ülni, másrészt ne akadályozzák egymást a járművek (pl. minél kevesebbszer kelljen leállni, megvárni a szembe jövő vonatot), és az igényeknek megfelelően alakuljon a menetrend.

A munkabiztonság, munkavédelem is szorosan kapcsolódik a környezetvédelemhez, sok helyen össze is kapcsolják vele. Tény, hogy sok kapcsolódási pont van, pl. ha egy anyag veszélyes az emberi egészségre, akkor az legtöbbször a környezetre is káros és viszont. Vagy pl. egy elektromos berendezést nem csak az emberek miatt, hanem ha szabad téren van, akkor az állatok miatt is érdemes szigetelni. De akár azt is megemlíthetem, hogy a tűz és robbanás elleni védelem is részben környezetvédelmi feladat, mert egy tűzeset komoly környezeti kárt is okozhat (ha pl. az üzem körüli növényzet is kigyullad, vagy ha káros égéstermékek jutnak a légkörbe). A munkabiztonsági szakemberek könnyen figyelembe vehetik a munkájuk során a környezetvédelmi szempontokat, és ehhez sokszor nem is kell eltérniük az eredeti céljuktól: az emberek életének, egészségének, testi épségének, munkaképes állapotának védelmétől, néha pedig egyszerűen megoldható a feladat néhány új szabály bevezetésével, hogy pl. ne csak az emberre káros, mérgező anyagok, hanem a környezetre káros anyagok se szabadulhassanak ki a technológiából. stb. Így kapcsolódik ez a szakma a környezetvédelemhez.

A bányászat környezeti hatásairól írtam már 2 cikket, egyet az átlagembereknek, egyet a cégeknek, de írtak róla mások is, a Bányászat és rekultiváció szakágban. Ennek a mérnöki, műszaki területnek a környezeti hatásai ezekben a cikkekben olvashatók.

A tartószerkezeti tagozat munkája során a talaj állapotfelmérése az alap, és a tartószerkezetek általában valamilyen épülethez, építményhez készülnek, ezért ennek a szakmának a geotechnikánál és az építésnél leírtakat érdemes figyelembe venni a munkája során.

A vegyészmérnökök munkája sokat árthat a környezetvédelemnek, de sokat használhat is neki. A vegyipar működhet környezetbarát módon, lehet hulladékszegény technológiákat alkalmazni (sőt érdemes is), és szintén érdemes a reakciókat úgy vezetni, hogy egy-egy vegyipari termék előállítása során lehetőleg ne legyen szükség extrém körülményekre (pl. magas hőmérsékletre, erősen savas vagy lúgos közegre, stb.) és a reakciók minél nagyobb hatásfokkal, és minél kevesebb melléktermék képződésével menjenek végbe. Célszerű az A => B + C típusú reakciók helyett A => B típusú, az A + B => C + D típus helyett pedig A + B => C típusú reakciók során eljutni a termékhez (ha lehet), hogy ne keletkezzen fel nem használt, hulladékká vált melléktermék, és főleg a szerves kémiai reakciók során érdemes olyan körülményeket biztosítani, amelyek a csak szerkezetükben eltérő (szakkifejezéssel: izomer) termékek közül a nekünk szükséges termék keletkezésének kedveznek. Az egyes reakciótermékeket érdemes minél gyorsabban és minél jobban elválasztani egymástól, és az egyensúlyi (tehát csak részleges átalakulással járó) folyamatokból célszerű a termékeket elvezetni, hogy a maradék kiindulási anyagok is átalakulhassanak és minél több termék keletkezzen.

A vízgazdálkodási és vízépítési mérnökök szintén sokat tehetnek a környezetvédelemért, a természetes élővizek, a rétegvizek, ivóvízbázisok minőségének és mennyiségének megőrzéséért. Ésszerű vzígazdálkodással sok környezeti kárt megelőzhetünk. A legfontosabb vízvédelmi feladatokat a magánembereknek és a cégeknek két korábbi cikkemben foglaltam össze.

A Felsőfokon.hu szakmai blogmagazin Mérnöki és műszaki területének szakágai között a következőket találjuk:

  • Építőmérnök: erről a szakterületről már írtam az építéssel kapcsolatban. Egy építőmérnök és egy építészmérnök hasonló környezetvédelmi szempontokat vehet figyelembe, a különbség csupán annyi, hogy az építészmérnök főleg épületeket, az építőmérnök főleg vonalas létesítményeket (utakat, hidakat, csatornákat, alagutakat, stb.) tervez, és vonalas létesítmények esetében ügyelni kell arra, hogy ne vágjunk ketté élőhelyeket, ne keresztezzük védett állatok vonulási útvonalát (vagy biztosítsuk nekik az átjárást, pl. békaalagút formájában), és a vonalas létesítmények (az épületekhez hasonlóan) tájba illők legyenek, ne szabdalják fel a tájképet.
  • Mechatronika: ez a témakör a gépészet és az elektronika határterülete, a mechanikus és elektronikus berendezések összekapcsolásának, és mechanikus eszközök elektronikus irányításának, mozgatásának, szabályozásának, vezérlésének tudománya. Ezért a mechatronikában, mint az elektronika és a gépészet határterületén az elektronika és a gépészet területén részletezett környezetvédelmi tabácsokat célszerű megfogadni.
  • Robotika: a mechatronikánál és az informatikai szakterületnél leírtakon túl fontos, hogy a robotokat környezetvédelmi feladatokra is be lehet tanítani, be lehet programozni. Ezzel is sokat segíthetnek a robotok a köryezetvédelemben.
  • Energetika: erről már volt szó.
  • Találmányok: egy feltaláló azzal tehet sokat a környezetvédelemért, hogy a találmányokat környezetvédelmi szempontból is teszteli, és a tervezés, a megvalósítás, és a sorozatgyártás során is figyelembe veszi a környezetvédelmi szempontokat. De még többet tehet az a feltaláló, aki környezetvédelmi találmányokat is készít.
  • Logisztika: ez a közlekedés, szállítás megszervezésének a feladata. Írtam már róla a közlekedésmérnökökkel foglalkozó részben, az ésszerű közlekedésirányítás témában.
  • Közúti közlekedés: ez a témakör nagyon összetett, itt a közlekedésmérnököknél leírt összes tanácsot érdemes figyelembe venni.
  • Pályázat, ösztöndíj: ebben a témakörben az lenne a legnagyobb segítség, ha minél több környezetvédelmi pályázatot írnának ki mszaki szakembereknek az illetékesek.
  • Közlekedés és jármű: ebben a témában főleg a járművek hajtóanyagaival, és takarékos működésével érdemes foglalkozni, ezeket érdemes figyelembe venni.
  • Tömegközlekedés: jó, ha van, mert környezetkímélőbb, mint egyedül autózgatni az utakon, ahogyan azt sok ember teszi. Ezen belül a repülés a legszennyezőbb, a busz kíméletesebb, a vonat pedig még kíméletesebb, főleg a villamosított vasútvonalakon.
  • Hajózás: rövid távokon ez környezetbarát közlekedési mód lehet, ha a szél erejével hajtjuk meg a hajót. Nagyobb hajóknál vagy hosszabb távon ez kevésbé alkalmazható, mert lassú, de nem lehetetlen, hiszen néhány száz évvel ezelőtt még csak vitorlás vagy evezős hajók voltak… Ha mégis valamilyen üzemanyaggal kell meghajtani a hajtó, főleg a gyorsaság és a pontosabb navigálás érdekében, akkor a közúti járműveknél leírtak érvényesek.
  • Gyártás: mindenféle gyártás esetében fontos, hogy a gyártás során minél kevesebb nyersanyagot kelljen felhasználni, részesítsük előnyben a másodlagos nyersanyagokat (újrahasznosítás!), és minél kevesebb selejt, gyártási hulladék vagy melléktermék keletkezzen. Lehetőleg ne használjunk veszélyes anyagokat, vagy ha mégis, akkor ne lépjenek ki a technológiából a környezetbe, a gyártósorokat pedig leginkább megújuló energiával működtessük!
  • Mechanika: erre leginkább a gépészetnél leírtak érvényesek.
  • Repülés: a legkevésbé környezetbarát közlekedési mód (kivéve ha csak a szél hajtja a szerkezetet, mint pl. a vitorlázó gépek esetében, vagy ha csak alkalmanként van szükség üzemanyag elégetésére, és bizonyos körülmények között a szél ereje is elég, pl. hőlégballon vagy sárkányrepülő esetében). A közúti járművekhez hasonlóan a repülés esetében is az üzemanyag okozza a szennyezés nagy részét, ezértcélszerű alternatív hajtóanyagokat keresni vagy kisebb fogyasztású motorral meghajtani a repülőgépet (vagy helikoptert).
  • Elektronika: erről már részletesen írtam ennek a cikknek az elején.
  • Építészet: erről is volt már szó, az építési tagozat kapcsán.
  • Biztonságtechnika: ez ugyan tágabb fogalom, mint a munkavédelem, mert a munkavédelem, csak az üzem alkalmazottait védi, a biztonségtechnika pedig mindenki mást is, de szoros átfedés van a két szakterület között és a követendő alapelvek is azonosak.
  • Műszeres analitika: ez része a vegyiparnak, és fontos szerepe lehet környezetszennyezések kimutatásában, a kibocsátások forrásának felfedezésében, felderítésében.
  • Mérnöki, műszaki állásbörze: ennek abban lehet szerepe, hogy a mérnöki, műszaki állásra jelentkezés esetén a jelöltnek a szakmájával kapcsolatos ismereteit is felmérik, de nagy segítség az is a környezetvédőknek, ha mérnöki, műszaki területen rendszeresen meghirdetnek környezetvédelmi munkaköröket a cégek.

Így segíthetnek a mérnökök, műszaki emberek a környezetvédelemben. További tudnivalók a blogmagazin környezetvédelmi technológia szakágában olvashatók.

Kép: http://wl.static.fotolia.com/jpg/00/07/82/62/400_F_7826220_3wQkBHzpwoBZm3hgwWzaH7sbt5wnfMNY.jpg

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?