Főoldal » Teendők szakterületenként (Természettudomány)

Teendők szakterületenként (Természettudomány)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Mi is a természettudomány és hogyan tud segíteni a környezetvédelemnek? A természettudománynak több ága van: matematika (egyesek szerint ez nem is önálló természettudomány, csak a természettudományok közös nyelve), fizika, kémia, biológia, földtudományok (beleértve a geológiát, hidrológiát, meteorológiát, klimatológiát, stb.), és egy új tudományág: a mindezeket összefoglaló, a természeti jelenségeket összefüggéseiben vizsgáló környezettudomány.

A környezetvédelem alapja a megfelelő természettudományos és műszaki felkészültség, ezért a természettudományok sokat segíthetnek a környezetvédőknek, főleg az egyes természeti jelenségek megértésében, a természetes folyamatokba történő emberi beavatkozás következményeinek megértésében, előrejelzésében, káros hatásainak felmérésében, a folyamatok visszafordíthatóságának kérdéskörében, és a káros emberi behatások következményeinek semlegesítésében.

A környezetvédelem egyes ágainak szempontjából más-más természettudományra van a legnagyobb szükség, de a környezetvédelem minden területén fontosak a természettudományos alapok, és a természettudomány minden ága segíthet bizonyos környezetvédelmi problémák megoldásában.

A természet meghatározott törvények szerint működik. Ezek a törvények szabják meg tetteink következményét. A természeti törvényeket nem tudjuk megváltoztatni, de az évmilliók alatt kialakult természetes folyamatokat igen, és sajnos gyakran anélkül avatkozunk be, a saját pillanatnyi gazdasági és társadalmi érdekeinknek megfelelően, hogy megértenénk ezeket a folyamatokat, ezért az emberi tevékenység gyakran káros a környezetre.

Ha átlátjuk a jelenségek természettudományos (általában kémiai, biológiai, ökológiai) alapjait, és megértjük ezeket az alapokat, akkor a környezettudatosságunk is megnőhet.

Ha megértjük, hogy miért védett az egyik faj, és miért káros a másik, mit okozna a védett faj kipusztulása és egy tájidegen faj elterjedése, akkor könnyen átláthatjuk, hogy miért kell védeni a természetet, és természetvédővé válhatunk.

Ha átlátjuk a légkör felmelegedésének fizikai, az üvegházhatású gázok keletkezésének kémiai (és részben biológiai) okait, és a főleg földtudományi (meteorológiai) és biológiai (ökológiai) jellegű következményeit, akkor tudatosabban csökkenthetjük szén-dioxid lábnyomunkat.

Ha megismerjük a hulladékok lebomlásának kémiai folyamatait, és a keletkezett anyagok terjedését a környezetben, akkor kevesebb hulladékot termelünk, újrahasznosítunk, visszafogjuk a fogyasztásunkat, igyekszünk megelőzni a hulladékképződést.

Ha megértjük a levegő- víz- és talajszennyezések kémiáját, a szennyezések terjedésének meteorológiai vagy hidrológiai folyamatait, és az élővilágra gyakorolt hatásait (amelynek alapja biokémiai, toxikológiai jellegű, végső megjelenési formája pdig mindig egy-egy ökológiai jelenség), akkor kevesebb környezetszennyezést bocsátunk ki, kevésbé szennyezzük a talajt, a vizet, a levegőt és az élővilágot.

Ha fizikai és geológiai tudásunkkal belátjuk, hogy a szél és a víz milyen építő és romboló munkát tud végezni, hogyan okoz eróziót, deflációt, akkor nem taroljuk le egy terület teljes növényzetét, nem okozunk tájsebeket, hanem inkább növényesítjük, védjük a természetet, hogy ne hordja el a talajt a szél és a víz.

Ha megismerjük az energia természetét, az energetika fizikai alapjait, az energiahordozók fizikai és kémiai tulajdonságait, akkor mindent megteszünk azért, hogy ne szivárogjon el a hő a lakásunkból, minél kevesebbet kelljen fűteni és világítani, és minél energiatakarékosabb eszközöket használjunk, lehetőleg megújuló energiával táplálva ezeket az eszközöket.

Ha megértjük az egyes élőlények közti kapcsolatokat, belátjuk, hogy a tápláléklánc egy rendszer, amit nem változtathatunk meg következmények nélkül, és ha észrevesszük, hogy az élőlényeknek szükségük van egymásra (mert az egyik a másiknak a tápláléka vagy lakóhelye, egyikük a másikon élősködik, az egyik a másiknak gyűjt tápanyagot, vagy esetleg teljes szimbiózisban élnek), akkor nem akarunk kiirtani egyes állat- vagy növényfajokat pusztán azért, mert nekünk azok nem hasznosak, károsnak, “nemszeretem” fajoknak érezzük őket.

Hosszasan sorolhatnám még a példákat, hogy miért kell megismernünk a természetet, és hogyan segít a természettudomány a környezetvédőknek, de a lényeg talán így is érthető. Mi a lényeg? Az, hogy ismerjük meg a természetet, mert minél jobban megismerjük, annál jobban tudjuk, hogy mit szabad és mit nem, mi lehet a tetteink következménye, és minél inkább tudatában vagyunk ezeknek a következményeknek, annál kevesebbet ártunk, mert a természet fennmaradása közös érdekünk. Az ember is a természet része, ha a természetet elpusztítjuk, mi is elpusztulunk. Ismerjük, értsük és védjük hát a természetet és környezetünket, mert csak így maradhatunk fenn a Földön.

Kép: http://cms.sulinet.hu/get/d/1f5c42cb-de6f-4732-9d18-223647be11c1/1/1/b/lead/large/largeimage.jpg

Online matematika kurzusok felső tagozatosok számára

3 csomagajánlattal készültünk a felső tagozatos diákok számára. Az online kurzusok nem csak a felvételire, de akár már az érettségire való készülésben segítséget nyújthatnak. Válaszd ki, hogy melyik csomagban rejlő tudásra van most a legnagyobb szüksége gyermekednek.
RÉSZLTEKÉRT KATTINTS IDE

KIEMELT AJÁNLATOK

KÉPES VAGY RÁ!
MATEKZSENI SZÜLETIK!
TE IS OKOS VAGY!
 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?