Főoldal » Környezetvédelem » Túl korai készülődés

Túl korai készülődés

Szokásommal ellentétben a következő 4 cikkemben nem a novemberi világnapokat részletezem (egyik-másiknak a neve magáért beszél, a többihez pedig elég részletes magyarázatot írtam az 1-jei cikkemben), hanem aktuális, egymással nem összefüggő témákat fogok felvetni. Először egyszerűbb, könnyebb témát, de lesz majd komolyabb is. (Lesz olyan témám, amihez ez a cikk adott ihletet, de olyan is, amit erre a cikkre alapozva írok majd, ha kiderül a győztes személye, és lesz még egy cikk, aminek a témáját egyelőre nem döntöttem el. Talán mégis valamelyik világnapról, talán valami a környezetmérnöki pályáról és a környezetvédőkről ennek az eseménynek a kapcsán, vagy talán valami erről, egy bizonyos fa kapcsán… És mindezek után lesz egy 5. grátisz, aminek tudom a témáját, de legyen meglepetés.) Látszólag nem mind környezetvédelmi téma, ahogy a mai sem tűnik elsőre annak, de ki fog derülni, hogy mindnek köze van a környezetvédelemhez…

Mai témám a túl korai készülődés. Még majdnem 2 hónap van év végéig, de egyesek már most készülnek az év végi ünnepekre. A boltokban pedig már undorítóan korán, októberben is megjelenik ez a kínálat:

http://image.elelmiszer.hu/800x600/190834.jpg

(Természetesen nem a szaloncukor az undorító, azt én is szívesen fogyasztom, hanem a túlzott koraiság.)

A koraiság egyik hátránya, hogy értelmetlen. Mikor kellene a boltoknak ilyesmiket árulni egy normális rendszerben? Legalább 1 héttel, de legfeljebb 1 hónappal az ünnep előtt. Az 1 hét mindenképpen kell, hogy mindenkinek legyen ideje bevásárolni. De 1 hónap bőven elég! Ha 1 hónapnál tovább van ilyen árukészlet a boltokban, akkor elvész az ünnepek varázsa! Mire odaérünk az ünnephez, addigra már annyira eltelünk vele, hogy meg is undorodunk tőle. Ez nyilván nem lehet célja senkinek…

Tehát ezt a kínálatot valamikor december elején lenne a legjobb elkezdeni árulni. De miért árulják ilyen korán? Mert ez fogyasztásra ösztönöz, ami a boltoknak, és a termékek gyártóinak is nagyobb bevételt hoz. Tehát csak a pénz miatt!

De miért tudják ezt megtenni? Mert az emberek nem elég tudatosak. Amit meglátnak, és tetszik nekik (főleg ha még akciós is), azt megveszik. Ha mindenki csak a szükségleteinek megfelelően vásárolna, akkor semmilyen marketing nem hatna az emberekre! De mivel az emberek nem csak azt veszik meg, amire szükségük van, hanem azt is, ami szép, olcsó, vagy “talán jó lesz majd valamire”, minden ilyen akció kitűnően működik és pénzt hoz a gyártóknak, forgalmazóknak.

És ha a gyártók már 2 hónappal előre meg akarnak élni egy ünnepből, akkor megélnek belőle. Már 2 hónappal előre (amikor normális esetben még senkinek nem jutna eszébe az ünnep) elkezdik az akciót, kiteszik a boltba a szaloncukrot, karácsonyfadíszt, stb. és ha elég feltűnő helyre teszik, vagy elég feltűnően írják rá a kedvezmény mértékét, akkor megveszik. Azt hiszem, az átlagembereket a százalékjelek vonzzák. Sokaknak még az is mindegy, hogy 5% vagy 50% a kedvezmény, és az is, hogy mennyi az akciós ár. Ha meglátnak egy százalékjelet, főleg egy “kedvezmény” vagy “akció” szó mellett, akkor már vásárolnak is! És nem érdekli őket, hogy van még másfél hónap az ünnepig… (Ha jól tudom, idén december 24. szombat lesz, mához 50 napra, holnaphoz 7 hétre.)

Nem szeretnék visszamenni a középkorba, és nem is vagyok híve semmilyen vallásnak, de régen azért volt az advent 4 hete (idén a 4 vasárnap: november 27., december 4., 11., 18.), mert akkor készültek az ünnepre. Ahogyan a bevezetőben említettem: legfeljebb 1 hónappal előre. Ez akkor így volt jó. Ma már ebből csak formális gyertyagyújtás maradt a koszorún (már akinél, pl. már nálunk sem szokás), meg a színes vasárnapok (bronz: december 4., ezüst: december 11., arany: december 18.), amikor még nagyobb akciók vannak a boltokban.

Ez mára a fogyasztás fényében elhalványult. Kezd elveszni az ünnep varázsa. Mindegy, hogy ki mit ünnepel aznap (eredetileg az ókorban a téli napforduló ünnepe volt, a Nap születése, később a keresztényeknél lett belőle Jézus születésnapja, majd modern értelmezés szerint a szeretet ünnepe – nekem az első és az utolsó rokonszenves), ez akkor is egy olyan pozitív ünnep, aminek van egy csak aznap átérezhető hangulata és varázsa. És nem csak az ajándékozás miatt, hanem azért is, mert ilyenkor minden és mindenki megnyugszik, mindenki kibékül, és néhány csendes, jó hangulatú napot élhetünk át. De ezt a hangulatot csak aznap lehet átérezni, hetekkel, hónapokkal előtte nem. Az már erőltetettnek hat. Főleg úgy, hogy már október közepe-vége felé kezd megjelenni a boltokban a karácsonyi kínálat. Ezzel a boltok csak a fogyasztást erősítik, nem az ünnepi hangulatot, pedig az lenne a lényeg.

És ez mitől környezetvédelmi téma? Éppen a fogyasztás miatt. Minél többet fogyasztunk, annál többet kell termelni. És mindenféle termeléshez nyersanyag és energia kell. Vagyis igénybe kell venni a Föld erőforrásait (amelyeket idén már augusztus 8-án elhasználtunk). És még hulladékok is keletkeznek. Egyrészt gyártási hulladék, másrészt vásárlás utáni (pl. csomagolási) hulladék. És ki tudja, hogy ha októberben vagy novemberben megvesszük a szaloncukrot, akkor nem jár-e le a szavatossága karácsonyig? Ha lejár, azt is dobhatjuk a kukába, ami megint csak hulladék…

Ezekben az akciókban az emberek sokszor megvesznek egészen haszontalan tárgyakat is “XY-nak jó lesz” jelszóval. Aztán ha a megajándékozott személynek van már olyan, vagy nincs rá szüksége, vagy nem jó neki (pl. szűk rá az ajándékba kapott ruha, stb.), akkor mit lehet tenni? Visszavinni, kicserélni? Ehhez tudni kell, hol vette az ajándékozó. És a cseréhez szükséges blokk természetesen az ajándékozónál van (ha egyáltalán megőrizte), és olyan kínos odamenni az ajándékozóhoz, hogy nem kell nekünk az ajándék… Ezért mit lehet tenni? A legközelebbi ünnepen továbbajándékozni másnak, eldugni, vagy kidobni. Így lesz az átgondolatlanul vásárolt ajándékokból hulladék. Ezért ha nem tudjuk, hogy valakinek szüksége van-e valamire, vagy van-e már neki olyasmi, akkor inkább ne vegyük meg!

Ezek miatt az év végi ünnepekre nem fogyasztásközpontúan érdemes készülni. Ajándékot adni és kapni is jó, de inkább valami saját készítésű apróságot adjunk, és ne költsünk drága, de haszontalan ajándékokra! (Persze ha tudjuk, hogy kinek mire van szüksége, és nem tudjuk elkészíteni, akkor megvehetjük. De csak célirányosan azt, ami kell.) És mivel a ruhát, cipőt próbálni kell, jobb, ha nem vásárolunk ajándékba ruhaneműt (hacsak nem tudjuk nagyon pontosan fejből az illető méreteit), mert könnyen melléfoghatunk. Persze lehet azt is, hogy eljön velünk próbálni az illető, de akkor már nem meglepetés, és az ajándék lényege éppen a meglepetés. Nem kell megvenni a százezer forintos elektronikai eszközöket sem csak az ünnep miatt, hanem csak akkor, ha valami tényleg elromlik, de nem javítható, és tényleg szükség van rá. És a szaloncukrot is elég akkor megvenni, amikor már a fára tesszük, nem 5-6 héttel előtte, mert addig csak megromlik.

Ha így teszünk, és tényleg csak a megfelelő időben, a szükséges termékeket vásároljuk meg, és mindenkinek csak hozzá illő, valóban hasznos ajándékokat veszünk (vagy még jobb, ha készítünk), akkor jót teszünk a környezetnek, a pénztárcánknak és még az ünnep varázsa is megmarad, nem vész el a túl korai készülődés miatt.