Főoldal » Élménybeszámoló a 2. környezetvédelmi találkozóról

Élménybeszámoló a 2. környezetvédelmi találkozóról

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Május 20-án vasárnap ismét környezetvédelmi találkozó volt. Az előzőnél demokratikusabban, csapatmunkában szerveztük, mégsem jöttek el többen, mint a múltkor. A levelezőlistánkon mindenki javasolhatott helyszínt, Budapest, Székesfehérvár és a Balaton-part kapta a legtöbb szavazatot, és a többségnek a május 19-20-ai hétvége volt jó. Sokáig mentek oda-vissza a levelek, hogy hol találkozzunk, végül rövidre kellett zárni a vitát, hogy maradjon idő megszervezni, meghirdetni a találkozót. Feltettem a nagy kérdést: “Május 19 vagy 20? Budapest, Székesfehérvár, vagy a Balaton-part? Az első szavazat számít!” Az első szavazó Horváth Boglárka (környezet és társadalom szakágvezető, hulladékgazdálkodás szakágvezető) volt, aki Fejér megyeiként Székesfehérvárt és a 20-ai találkozót választotta.

A rendezvényt meghirdettem a levelezőlistán, a blogmagazinban és létrehoztam egy Facebook oldalt is az eseménynek, ahová mindenkit meghívtam, akit csak tudtam. Szokás szerint meghívtam a főszerkesztőség tagjait és a természettudomány szakterület bloggereit is. Facebookon ketten jeleztük biztosra, hogy ott leszünk: Bogi és én, sokan visszautasították a meghívást, különböző okok miatt (messze van, nem érnek rá, stb.), de akkor még mindig számítottam rá, hogy legalább 5-6 ember összejön.

Szombat délután csörgött a telefonom. Bogi keresett, hogy nekem sem jeleznek-e vissza a bloggerek. (Nem baj, ha valaki nem ér rá, vagy más programja van, vagy beteg, vagy messze van neki a találkozó, vagy nincs pénze utazni, de legalább egy igent vagy nemet illene mondani…) Már akkor látszott, hogy rajtunk kívül nem sok ember lesz ott…

Végül hárman voltunk: rajtam kívül csak Bogi és a párja jött el, de jól éreztük magunkat. Székesfehérváron volt egy fesztivál a találkozó idején (Jövő Plusz Fesztivál, köszönjük Magyari-Meskó Rékának, hogy felhívta rá a figyelmünket), és kiderült, hogy Bogi munkahelye is kint volt egy sátorban, anélkül, hogy ő tudta volna. :) De rajtuk kívül is sok érdekessséget láttunk a fesztiválon, más környezetvédelmi sátrak is voltak, és volt kirakodóvásár, ahol sok látványosság volt, pl. régészeti játék gyerekeknek (lásd az alábbi képen), egy kovács, akitől majdnem vettünk egy élethű kovácsolt vas rózsát, többféle sajt ingyen kóstolóval, stb.

[token node title-raw]

Ellátogattunk a Nemzeti Emlékhelyre, amelyet a III. Béla Lovagrend működtet, és a legfőbb céljuk méltóképpen eltemetni az egyori székesfehérvári bazilika romjai (ma romkert) alatt tömegsírban fekvő magyar királyokat. A legtöbb Árpád-házi király és I. Mátyás király is ott van eltemetve. (I. Mátyás természetesen Hunyadi Mátyás volt, de az nem közismert, hogy volt egy II. Mátyás is a Habsburg-házból.) A lovagrend 2 hölgy tagja tartott idegenvezetést korhű ruhában az emlékhelyen. Azért nevezték el III. Béláról ezt a (kiemelten közhasznú, de kevésbé ismert) székesfehérvári lovagrendet, mert ő az egyetlen magyar király, akinek pontosan ismerjük a sírhelyét, személyazonosságát.

A többi király tömegsírban nyugvó csontjait eddig még nem siekrült azonosítani, sírhelyükről is csak feltételezések vannak (a feltételezett sírhelyeket vörös márvány lapokkal jelzik az emlékhelyen. Azonosításuk és méltó eltemetésük a lovagrend egyik legfontosabb célja. A lovagrend eredetileg a királyok címerét is rátette a márványlapokra (minden király sírhelyére annak a királynak a saját címerét), de a címereket ellopták, megrongálták, már csak kevés maradt belőlük. A márványlapokra is gyakran rálépkednek tudatlan emberek, akik nem tudják, hogy azok királyi sírok.

A lovagrend szerint a rongálások, a múló idő műtárgy-bomlasztó hatása és a pénzhiány mellett a tudatlansággal is meg kell küzdeniük, nem sokan tudják, hogy a székesfehérvári romkert nemzeti emlékhely, magyar királyok nyugvóhelye, egyben az egykori koronázóhely maradványa. (Magyar király csak úgy lehetett valaki, ha Székesfehérváron koronázzák, az esztergomi érsek koronázza, és a Szent Korona kerül a fejére. Székesfehérváron ebben a nagy templomban koronázták a királyokat, amely kb. 500 méter hosszú volt (kb. az Országalmánál kezdődött), 160 méter széles, és kb. 50-60méter magas. Már csak romjai láthatók, a török korban kezdett pusztulni (pl. azért, mert lőporraktárnak használták és felrobbant), és azóta is folyamatosan pusztul. III. Béla király sírját 1848-ban találták meg ott. Az emlékhelyről 2 kép is készült, az első a bejárat felőli része, a második a másik vége, ahol a föld alá is le lehet menni, ott is vannak látnivalók, pl. korabeli falmaradványok, egy síremlék, faragott kövek, tartóoszlopok helye, stb.

[token node title-raw]

[token node title-raw]

Az emlékhely után voltunk az Országalmánál is, csoportkép is készült rólunk (rólam és Bogiról az Országalmánál), és egy székesfehérvári legendát is megismertem. Tejhordó Kati néni bronz szobra Székesfehérvár sétálóutcáján van, ha megfogjuk az orrát, akkor szerencsét hoz. Természetesen mindhárman megfogtuk, rólam kép is készült 2 nézetből.

Ezek a képek a galériában láthatók. Az első a csoportkép, a következő kettő Kati néni orra és én. :)

Az Alba Plázában is találtunk látványosságokat: egy apró képkiállítást a természetről, és néhány környezetbarát járművet, pl. hibrid autót, lánchajtás helyett kötéllel hajtott kerékpárt, stb. Délután fél 2 körül ért véget a találkozó (Bogiéknak még dolguk volt, ezért kikísértek engem a buszhoz, és továbbmentek), és szép emlékekkel tértem haza Veszprémbe.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?