Médiatünetek és evészavarok 1.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Forgács Attila 2011.04.03.Az evészavarok egyre változatosabb formái arra utalnak, hogy az utóbbi évszázadban az evés egyre irracionálisabbá vált. Az elhízás – tömegméretekben legalábbis – kezelhetetlennek bizonyul: egyre többen, egyre inkább és egyre fiatalabban híznak el (Forgács, 2004). Az anorexia nervosa olyan kóros fogyás, aminek hátterében az evés pszichikus elutasítása áll.

A bulimia nervosa egyfajta testsúlykontrollálás, melynek során a beteg folyamatosan diétázik, ám kontrollvesztett állapotban időről-időre hatalmas mennyiségű ételt fal fel, amit önhánytatással, és/vagy hashajtók alkalmazásával kiüríti magából (Túry és Szabó, 2000).

Míg az anorexiában és a bulimiában döntően nők szenvednek, addig az izomdiszmorfia a férfiak zavara. A beteg attól retteg, hogy nem elég férfias, ezért az életét arra áldozza, hogy minél nagyobb izomtömeget dolgozzon ki (életvitelszerűen foglalkozik testépítéssel, szteroidokat szed) (Túry et al., 2001).

A kontrollálatlan szteroid fogyasztás súlyos melléktünetekkel jár: szívroham, máj- és prosztatarák, herezsugor és impotencia, termékenyítőerő és nemi vágy csökkenés, kopaszság és pattanások, súlyos fáradtság, depresszió és agresszivitás (un. „szteroid őrjöngés”).

Az orthorexia nervosa az egészséges táplálkozás álarcában jelentkező babonás, fanatikus és dogmatikus étkezésmódot takar. A beteg kényszeresen és rögeszmésen ragaszkodik bizonyos egészségesnek vélt ételek fogyasztásához. A mennyiségeket gondosan kiadagolja, amiket pontos időben, „tudományos alapossággal” fogyaszt el. Mást nem hajlandó enni, sőt attól retteg, hogy megetetik valamilyen számára egészségtelen, vagy mérgező étellel. Ezért élettere és szociális aktivitása beszűkül, végül csakis az „egészséges” étkezés tölti ki létét (Dudás és Túry, 2008).

Az evészavarok – habár nem előzmény nélküliek, mégis – 20. századi jelenségnek tekinthetők. Az utóbbi 100 év társadalmi változásai nagyban hozzájárultak az evés patologizálódásához. A modern ember egyre inkább a szociális (pl. média-marketing) ingerek hatására eszik, és nem azért mert éhes. Korábban a szülők határozták meg leginkább a gyermek evési szokásait, azonban az utóbbi bő 100 évben, amióta a tömeges elhízás, valamint a legkülönfélébb evészavarok társadalmi problémát jelentenek, a marketing-média egyre inkább átveszi az evés szabályozását. Ezen felül a médiaüzenetek egyre inkább patológiás jegyeket mutatnak.

Az első médiahatás a 19. század során keletkezett, amikor az anyák dolgozni kényszerültek, és ételkészítő szerepükbe az élelmiszermérnökök léptek. A tömegesen előállítható készételeket márkanévvel látták el, ezek voltak az első márkák a marketing történetében (Knorr, Coca-cola, Maggi, Kellogg’s, Dr.Oetker). A „tudományos” étkeztetés előírta, milyen időközönként és mennyit kell a gyermeknek enni, mely gyakorlat a természetes éhség- és jóllakottság ingerek korai megtanulását tette lehetetlenné. A természetes éhségingerek helyébe mesterségesek léptek (Forgács, 2008).

Médiaüzenetek

Az élelmiszerekre vonatkozó médiaüzenetek 5 nagyobb kategóriába sorolhatók:

Légy sovány!

Egyél, fogyassz!

Félj az ételektől!

Az étel el fog fogyni!

Nem vagy elég nőies / férfias!

1. Légy sovány!

A 60-as évek óta megduplázódott az elhízottak száma a világ tehetős részein. Még sohasem volt az emberiség ilyen kövér, mint ma. Amennyiben a tendenciák folytatódnak, holnap még kövérebb lesz a fogyasztói társadalom populációja. Az elhízás következményei 70 billió Euró költséget jelentenek az Európai Unió számára. Az egyik legnagyobb népegészségügyi kihívás és kudarc az elhízás megelőzése és kezelése. Indokolt tehát az elhízás ellen tenni.

A népességet igen erős médianyomás próbálja rávenni az ideális súly elérésére. A szerző eddig több mint 1000 hazai fogyókúra reklámot gyűjtött össze. Semmilyen egyéb szolgáltatást vagy terméket nem hirdetnek ennyiféleképpen. A fogyókúra iparosodása hazánkban az ezredforduló környékére tehető. A fogyókúrareklámok egyik sajátossága, hogy mindenféle bizonytalan hatóerejű módszereket ajánlanak – többnyire – olyanok, akik az adott szakterületen nem számítanak szakembernek. A jelenség egyik oka, hogy az 1997.évi LVIII. a gazdasági reklámtevékenységet szabályozó törvény 10.§ (2) g) pontja kizárta a tudósokat és egészségügyi szakembereket a vény nélkül adható gyógyszerek, továbbá gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények reklámozásából. Ez a törvény szabad utat engedett az áltudományos, irracionális és sok esetben káros módszerek terjesztésének. A gazdasági reklámtevékenységet szabályozó hatályos 2008. évi XLVIII. törvény már nem tartalmaz ilyenfajta korlátozást.

A fogyókúra divatnak egyik legfőbb problémája, hogy leginkább nem azokra hat, akik számára indokolt lenne. A magyar kövérek 38%-a még sosem fogyókúrázott. Ellenben a fiatal nők igen fogékonyak a „Légy sovány!” üzenetre (Török és Pászthy, 2008). A serdülő lányok közel fele fogyókúrázott már, harmaduk pedig többször is (Forgács, 2008). A média azt üzeni, hogy a soványság sikerrel, míg a kövérség csúnyasággal és depresszióval jár. A cél nem az egészség megőrzése, hanem a szépség elérése.

Az evészavarok epidemiológiai elterjedtsége 1-4%. A kognitív prediszpozíció (a szubklinikai előfordulás) ennél lényegesen gyakoribb. A jelenség nagy figyelmet érdemel, mivel az anorexia – szakszerű kezelés nélkül – az esetek 8%-ában 10 éven belül halálhoz vezet. A „Légy sovány!” médiaüzenet az evészavarok elterjedéséhez hozzájárul (Török és Pászthy, 2008). A soványságkultusz új média csatornán terjed. Az anorexiások és a bulimia nervosások az internet lehetőségeinek felhasználásával e-szektákat alakítanak „ProAna” illetve „ProMia” „ProEd” stb. neveken[1]. Ezek az oldalak a fogyókúrázást egy lehetséges életstílusként igyekeznek feltüntetni, és bagatellizálják – a potenciálisan halálos anorexia – veszélyeit. Emocionális és kognitív támaszt nyújtanak egymásnak az egyre drasztikusabb koplalásban. Stratégiai tanácsokkal látják el egymást, hogyan készüljenek fel a kívülállók (a család, a pedagógusok, az orvosok és a kortársak) befolyásolási technikái ellen, mit hazudjanak az orvosnak, mely ételeket lehet a legkönnyebben kihányni, stb. „Thinspiration” néven képeket és videókat tesznek a honlapra[2].

A 13-17 éves lányok 12,6%-a, a fiúk 5,9%-a, az evészavarban szenvedő páciensek 35,5%-a látogatja a ProAna oldalakat (Custers és Van den Buck, 2009; Wilson et al., 2006). Az oldalak látogatása csökkenti az önértékelést, segíti a negatív testkép kialakulását, növeli az elhízottság élményét, és fogyókúrás terveket indít el, és új fogyókúrás és purgáló módszereket is tanít (Bardone-Cone és Cass, 2007; Custers és Van den Buck, 2009).

A Proana oldalak a 90-es évek végén (hazánkban 2006-ban) jelentek meg (Török és Pászthy, 2008). Az Optenet számítástechnikai biztonsággal és tartalomszűrő programokkal foglalkozó cég az internetes tartalmak fejlődésének irányait kutatja. Közel 3 millió random, a világ sok részéről származó internet cím tartalmát elemezte 2006 és 2007 között. A gyermekpornográfiával foglalkozó tartalom 18 százalékkal, a drogok népszerűsítését végző oldalak 62 százalékkal, míg a rasszizmust pártoló weblapok száma 70 százalékkal gyarapodott. Az erőszakos cselekményeket bemutató tartalmak növekedése 125 százalékos. Azonban egyetlen ártalmas weboldal száma sem emelkedett olyan arányban, mint az evészavarokat dicsőítő oldalak. A ProAna és ProMia oldalak két év alatt 470 százalékkal gyarapodtak (Optenet, 2008). A szerző az utóbbi években ellentmondásos tendenciákat figyelt meg: 2009. szeptemberétől 2010. decemberéig a ProAna oldalak száma drasztikusan csökkent, majd újra emelkedésnek indult.

A drasztikus csökkenés valószínűsíthető oka, hogy számos országban szabályozták az ilyen honlapok megjelenését, az emelkedés oka az lehet, hogy a szabályozók figyelme lankad, illetve az oldalak olyan országokba települnek, ahol nincs korlátozás.

Franciaországban 30 ezer Eurós pénzbüntetéssel, valamint 2 év börtönbüntetéssel kívánták sújtani azokat a törekvéseket, melyek másokat túlzott soványságra, és az étkezés elutasítására biztatnak. Halál esetén a büntetési tétel 45 ezer Euróra, illetve 3 év börtönbüntetésre emelkedett volna. A szenátus azonban elutasította a törvénytervezetet. ( folyt.köv.)

forrás:http://mindengyerek.hu/page/6

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?