Főoldal » Objektív vagy szubjektív?

Objektív vagy szubjektív?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Egy másik, környezetvédelmi szakmai blogomban írtam egy cikket az önkéntességről. Kaptam a cikk alatt egy pozitív hozzászólást Mitruska Jánostól (ő régi és aktív környezetvédelmi blogger, természetvédelem szakágvezető, pályázat és ösztöndíj szakágvezető, és környezeti nevelés témában is ír), akit nagyon lelkesített a cikk. Majd Facebookon Kincses-Demeter Mónika, a Környezetvédelem szakterület vezetője (aki a főszerkesztőségnek is tagja, mint lapmenedzser), negatív véleményt fogalmazott meg, és azt állította, hogy a cikk nem sikerült.

Facebookon ezzel a szöveggel osztottam meg a cikket: “Mire jó az önkéntesség? Nehéz róla objektíven írni, de talán benne van a lényeg…” A kritika lényege viszont éppen az volt, hogy az objektivtás a baj, erről a témáról nem lehet és nem is szabad objektíven írni.

Erről eszembe jutott, hogy az objektivitás témája már a Felsőfokon szakterület-átadó környezetvédelmi bloggertalálkozóján is felmerült. (Nagy Anikóaki a pécsi varjakról írt néhány figyelemfelkeltő cikket -, arról panaszkodott, hogy a szubjektivitást soha nem lehet kizárni, mire Gidó Zsoltaugusztusban és szeptemberben aktív természetvédelmi blogger – azt válaszolta, hogy nem is kell, mert a blog egy szubjektív műfaj.)

A cikkemhez írt kritika a Facebookon előhozta belőlem ezt a régi élményt, és arra gondoltam, hogy ha ez többször, több különböző helyzetben is szóba kerülhet, és ennyiféle különböző véleményt fogalmaznak meg az egy szakterülethez tartozó bloggerek is, akkor talán érdemes lenne egy nem hivatalos, de a gyakorlatban is használható útmutatót írni a Gyakran ismételt kérdések blogban az objektivitásról és a szubjektivitásról. Nem hivatalos, mert már nem vagyok főszerkesztőségi tag, de viszonylag tapasztalt bloggernek számítok, ezért talán segíthetnek a tapasztalataim más bloggereknek a blogolás közben felmerülő problémák megoldásában.

Az objektivitás és szubjektivitás kérdésében nem könnyű dönteni. Igaza van Nagy Anikónak is, aki a szakmaiság jegyében objektív szeretne lenni, és igaza van Gidó Zsoltnak is, aki szerint a blog egy szubjektív műfaj. Szerintem ebben az esetben több szempontot kell figyelembe venni:

  1. A szakmai publikációk első számú követelménye az objektivitás, az ellenőrizhetőség, a tényekhez ragaszkodás. Ez így van akár a szaklapokban, akár egy internetes szakmai blogmagazinban.
  2. A kommunikációban fontos, hogy az információ eljusson a befogadóhoz, tehát valamivel fel kell keltenünk a befogadó (blogmagazin esetében az olvasó) figyelmét. A figyelemfelkeltés lehet objektív (pl. elég figyelemfelkeltő egy olyan objektív tény, hogy Ausztráliában új színeket vezettek be a hőmérsékleti térképeken a soha nem tapasztalt meleg miatt), de lehet szubjektív is (ha valaki a saját településéről hall hírt, az jobban felfigyel rá, mint egy ausztrál melegrekordra). Tehát objektív tények is lehetnek figyelemfelkeltők, de az információt fogadó fél (beszélgetőtárs, a blogmagazin olvasója, stb.) mindig szubjektíven dönt arról, hogy mi érdekli, mit jegyez meg. A saját szubjektív szempontjai szerint, és nem a miénk szerint, ezért is nehéz előre kitalálni, hogy kire mivel lehet hatni.
  3. A figyelemfelkeltés fontos eszköze a stílus. Könnyen érthető legyen (ez inkább az egyszerű, őszinte, objektív leírással érhető el), de mégis legyen benne valami egyedi (ehhez viszont szubjektivitás kell).
  4. A blog valóban egy szubjektív műfaj. Eredetileg a naplóból alakult ki. A neve is ebből jön. Internetes napló, angolul: web log, és ez rövidült le a “blog” szóvá. A naplóban az ember a saját személyes élményeit és az ezekről alkotott véleményét írja le, 100%-ban szubjektíven. Ebből alakult ki az interneten a személyes blog: “ez történt ma velem és ezt gondolom róla”, ami még most is a blogok legjellemzőbb műfaja, és a személyes blogból alakult ki (egy irányváltással az “ezt gondolom a ma történetkről” témától az “ezt gondolom erről a szakmai kérdésről” téma felé) a szakmai blog műfaja, ami egyrészt az internetes blogok nagy családjába tartozik, másrészt mégiscsak egyfajta szakmai publikáció.

Tehát bőven vannak érvek az objektivitás és a szubjektivitás mellett is. De szerintem nem lehetetlen összeegyeztetni a kettőt! Amire az objektivitásból szükség van: a tényekhez ragaszkodás. Ami a szubjektivitásból kell egy jó bejegyzéshez: a figyelemfelkeltés.

A szakmaiságnak amúgy is az a lényege, hogy találjuk meg az egyensúlyt a különböző érvek és ellenérvek között (pl. szólnak érvek amellett is, hogy a klímaváltozást az ember okozza, és amellett is, hogy nélkülünk is felmelegedő korszakban van a Föld, a valóság viszont az, hogy mindkettő igaz: nélkülünk is felmelegedne a Föld, de sokkal lassabban, nem olyan rohamtempóban, amihez az élővilág nagy része képtelen alkalmazkodni, és az emberi erdetű metán- és széndioxid-kibocsátás nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz), de ha szubjektív keretek között, a blog műfaján belül kívánunk szakmaiak lenni, akkor mérlegelnünk kell az objektivitás és a szubjektivitás között is, meg kell találnunk az egyensúlyt a tények, és a személyes véleményünk között, a pontos leírás és az élményszerűség között is, ami nem mindig egyszerű feladat.

Egyes cikkek éppen az objektív, tárgyilagos hangvételük miatt értékesek, más cikkeket a személyes átélés miatt jó olvasni. Mindenki a saját vérmérsékletének megfelelően írhat, akár objektíven, akár szubjektíven, de még egy szubjektív cikkben sem szabad a tényeket elferdíteni, valótlan állításokat közölni. Tehát pl. egy növényről le lehet írni szubjektíven, figyelemfelkeltés céljából, hogy “szerintem ez az egyik leghasznosabb gyógynövény”, de azt, hogy milyen betegség ellen jó, mikor virágzik és milyen színű a virága mindig tényszerűen érdemes felsorolni, nem lehet azt állítani, hogy jó pl. reuma ellen, ha valójában súlyosbítja a reumás tüneteket.

A szemléletesség is fontos ahhoz, hogy az olvasók szubjektíven befogadják a mondanivalónkat, és a konkrét példák kiválasztása is mindig szubjektív (én pl. környezetmérnökként, “zöld” önkéntesként és környezetvédelmi bloggerként gyakran hozok fel környezetvédelmi, vagy legalábbis természettudományos példákat a mondanivalóm szemléltetésére), de mégis az objktív mondanivalónk alátámasztására használjuk ezeket a példákat, ezért érdemes tényszerűen leírni.

A szakmai publikációkban (és itt most nem csak a szakmai blogokra, hanem az egyéb szakmai publikációkra: szaklapokra, konfrenciákra, stb. is gondolok) szinte alapvető követelmény, hogy legyen valamilyen saját ötletünk, saját eredményünk, valamilyen új gondolat, ami eddig még senkinek nem jutott eszébe. A szakmai blogmagazinban ugyan nem feltétlenül kell ehhez ragaszkodni, de egy igazán jó cikkben mindig van valamilyen saját gondolat is, akár csak saját szakmai véleményünk egy jelenségről, akár egy saját megoldási javaslat az általunk taglalt problémára. Itt sem választható el egymástól az objektivitás és a szubjektivitás. Az új gondolat csak a miénk, hozzánk tartozik, ezért ilyen értelmben szubjektív. De fontos, hogy objektíven is védhető legyen, ne mondjon ellent az új ötlet az általunk korábban megismert tényeknek. Itt is az egyensúly a fontos a szubjektivitás és az objektivitás között, ezért is jin-jang jel a vezérkép.

A címben feltett kérdésre tehát a válasz: objektivitás és szubjektivitás! Az alap természetesen a tényszerűség, hiszen ettől szakmai a cikk, de a megfogalmazás, a mondanivalónk felépítése, a konkrét példák kiválasztása, a cikk témájáról írt véleményünk, és az esetleges problémák, feladatok általunk javasolt megoldása mind szubjektív, és ezt nem kell és nem is lehet kikerülni. Az a jó cikk, amelyik részletes, (de mégsem túl hosszú), tárgyilagos, szakszerű, közérthető, de mégis figyelemfelkeltő, olvasmányos, személyes tapasztalatokra is épít, és élményszerű. Az objektív és szubjektív elemek arányára nincs pontos recept, ezt a kérdést, csak egyedileg, szubjektíven dönhetjük el, és csak remélhetjük, hogy az olvasók szerint is jól döntöttünk…

Kép: http://www.csikung-tanfolyam.hu/images/jin-jang.gif

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?