3. birodalom mérnöki csodái: “Nehéz Gusztáv” vasúti ágyú

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A II. világháborús mérnöki csodáinak tudósítása lassan a végéhez közeleg.Projektem célja a nem közismert német harcezközök bemutatása volt.Az írásokbol levonhatjuk azt a tanulságot, hogy a háború idejét a német mérnönök rendelkeztek a legnagyobb szakértelemmel és tudással, hisz sok találmányt meg is valósítottak nem csak álom maradt.Végszóként egy oriási vasúti ágyút mutatnék be, aminek a “Nehéz Gusztáv” becenevet adták.Szintén nem kis munka volt összehozni egy ilyen monstrumot.Lássuk hogy mit is tudott a “kicsike”.

A második világháború idején alkalmazott legnagyobb vasúti ágyú a 80 cm-es Dora volt, amit a katonák Nehéz Gusztávnak kereszteltek. A minden idők legnagyobb és legnehezebb tüzérségi fegyverének története még 1935-ben kezdődött. A Krupp Művek mérnökei egy olyan vasúti ágyút álmodtak meg, aminek 80 cm-es lövege volt. 1936-ban Adolf Hitler értesült a fegyverről és meglátogatta a Krupp Műveket. Hitler annyira le volt nyűgözve a gigantikus fegyver terveitől, hogy minden téren támogatást biztosított a Krupp Műveknek. 1937-ben elkészültek a végleges tervek és megkezdődött a gyártás. A legnagyobb gondok Dora méreteiből és tömegéből adódtak. Tömeg 1350 tonna volt, amiből maga a lövegcső 400 tonna volt. Dora hossza 3 cm híján 43 méter volt. Szélessége 7 méter, magassága pedig 11.6 méter volt. Végül 1942-re készült el, és került bevethető állapotba. A Dora szolgálatában 3870 fő állt (katonák, a Luftwaffe, kutyás járőrök, katonai rendőrség és további két őrszázad). Már az ágyú elsütése is 350 embert igényelt. A nyolc vasúti kocsira épített Dora mozgatásáról két 1000 lóerős dízelmozdony gondoskodott. Az ágyú legnagyobb lőtávolsága 47 kilométer volt, és 19-45 percenként adott le egy lövést. Mivel a 400 tonnás lövegcső élettartama a hatalmas igénybevétel miatt mindössze 100 lövés volt, ezért a mérnökök a 80 cm-es kaliberű cső belső részét cserélhetőre tervezték. A Dora számára kétfajta lőszert fejlesztettek ki: a páncélozott borítással ellátott lövedék 7,1 tonnát, a robbanó lövedék 4,8 tonnát nyomott. A vasúti ágyú első és utolsó dokumentált bevetése 1942-ben Szevasztopolban volt. Közvetlen a város eleste előtt a Dora-t szétszerelték és darabjait ismeretlen helyre szállították. Egyedül a lövegcsőről tudni, hogy az esseni gyárba került, ahol újra kellet huzagolni. Az ágyút 1942-ben látni vélték Leningrádnál, majd pedig 1944-ben Varsónál. A háború végnapjaiban a Dora eltűnt. Egyes részeit a visszavonuló német csapatok robbantották fel, míg más darabjait, mint a megrongálódott lövegcsövet és hátrahagyott muníció egy részét a szövetséges csapatok Metzenhof mellet találták meg.
 

TECHNIKAI ADATOK

  • Hossz: 42.71 m

  • Szélesség: 7,15 m

  • Magasság: 11,65 m

  • Súly: 1 350 tonna (ebből a lövegcső: 400 tonna)

  • Űrméret: 800 mm

  • Legénység: 350 fő (min), teljes létszám 3870 fő

  • Lövedék: robbanógránát – 4.8 tonna, páncélozott borítású – 7.1 tonna

  • Torkolati sebesség: 820 m/s (robbanógránát), 720 m/s (páncélozott borítású)

  • Max. hatótáv: 48 km (robbanógránát), 38 km (páncélozott borítású)

 

Forrás: http://www.masodikvh.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=957&It…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?