Főoldal » A Titanicról felhozott tárgyak

A Titanicról felhozott tárgyak

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A kizárólagos mentési jogokkal rendelkező RMS Titanic, Inc. a hajóroncsnak legalább egy részét ki akarja emelni az óceánból. 1987 óta hét kutató és gyűjtőexpedíciót indított a roncshoz és összesen mintegy 5500 tárgyi leletet hozott felszínre.  Mint a roncs egyedüli mentője és birtokosa, a cég meg kívánja őrizni és kiállítani a tárgyakat azok emlékére, akik a Titanickal együtt odavesztek.

Az IFREMER Nadir kutatóhajójával és Nautile tengeralattjárójával a roncshoz indított expedíciókban játszott fontos szerepet. Ez utóbbi 24 tonnás, három emberes tengeralattjáró, melyet olya mozgatható karokkal szerelték fel, melyekkel képes megragadni a tárgyakat és egy robotkamerával, Robinnal, mely a Titanic olyan területeit is képes felderíteni, melyek megközelíthetetlenek és túl veszélyesek lennének a nagy tengeralattjáró számára.

Egy bonyolult és nagy óvatosságot igénylő művelet során a Nautile tapadókoronggal ellátott karja képes finoman megragadni és begyűjteni a tengerfenéken heverő tárgyakat.

A hajótest egy darabjának kiemelésére 1996. augusztusában tettek először kísérletet. Ekkor egy 1700 turistából álló közönség szeme láttára, amely jó pénzt fizetett a látványosságért. A művelet azonban csalódást okozott: amikor a drótkötelek felemelték a Titanic egy több, mint 15 tonnás részét, az hirtelen elroppant…

Az 1998-as expedíció során kábelek és a víznél kisebb súlyú gázolajjal töltött ballonok segítségével sikerült felszínre hozni a hajótest egy 17 tonnás darabját, mely egykor a C fedélzet két első osztályú kabinját foglalta magába. Ez a hajó valaha felszínre hozott legnagyobb darabja. A jelenleg is folyó tudományos kutatások során tengeri mérnökök és tengerészeti építészek igyekeznek kideríteni a süllyedéshez hozzájáruló valamennyi tényezőt, és ebből a fontos leletből származó anyagminták elemzésével a Titanic szegecseinek és a hajótest acéljának strukturális szilárdságát próbálják megállapítani.

A 2000. évi expedíció során a moszkvai P.P. Sirsov Oceanológiai Intézet tudományos szakértelmét, valamint anyahajójukat, az Akademik Keldist vették igénybe. Ez a legnagyobb, jelenleg üzemelő mélytengeri kísérőhajó, mely képes két tengeralattjáró, a MIR I és a MIR II vízre bocsátására.

Minden vízrebocsátás előtt részletesen kidolgozzák a merülési tervet. Végignézik a korábbi merülésről készült felvételeket, figyelembe veszik az időjárási tényezőket és meghatározzák a küldetés célját (ez lehet tudományos kutatás vagy tárgyi leletek felhozása), valamint a tengerfenéken követendő útvonalat, melyet a Titanic törmelékmezőjét ábrázoló, segédhálóval ellátott felülnézeti képére rajzolnak be.

A nikkelezett acélkapszula belsejében a pilóta és két technikus felkészül a merülésre az óceán fenekére. Az út lefelé két és fél órás. Odalent a MIR robotkarjai tárgyi leleteket gyűjtenek, melyeket a tengeralattjáró külsejére rögzített tárolódobozba helyeznek, hogy ebben emeljék őket felszínre.

 

(a főképen a Titanic egyik géptelegráfja látható)

 

Forrás: Judith B. Geller: Titanic, a kiállítás

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?