Kifogások és panaszok igazságügyi szakértők, ügyvédek, közjegyzők!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Ügyfélnek lenni kiszolgáltatott dolog a műszaki kérdésekben, a jogszolgáltatás területein, vagy végrehajtási eljárásban!

Épületeknél, beruházásoknál nagy értékek forognak kockán, nem kicsi mértékben emberek élete mehet tönkre.

Hová fordulhat az épület gazdája, a megrendelő, ha a szakértő ki sem megy a helyszínre?


Hol tisztázható, hogy valóban történt-e ügyvédi mulasztás, vagy csak vélelem?

OJVK Jogszolgáltatási Panasziroda és Vitarendező Központ a pontos válasz a modern jogi megoldásra!


A Magyarországi Állampolgári Jogvédő Központ a jogvita kultúra állampolgárok számára előnyös változásain dolgozik több alirodával a jogvédelem területén.

Lassan közel 2 éve a jogszolgáltatás és kiegészítő igazságügyi szolgáltatások ügyfeleinek új, hatékony panaszirodát hoztak létre.

Az OJVK az állampolgárok számára egy független jogvédelmi lehetőség!


Kíméletes, de hatékony megoldást biztosít szakértőknek, ügyvédeknek, közjegyzőknek és jogsérelemre, kártérítésre gondoló, vitázó ügyfeleknek!

Bejelentkezés panaszos ügyekkel:  mbbk.office@index.hu

Az igazságügyi szakértők és más hivatások, tevékenységek tagjai részben etikai felelősséggel is tartoznak – ennek nyomai azonban alig felelhetőek a piaci körülmények között az aktuális ügyfél panaszok szerint.

Egy példa:

“Az etikai eljárás szabályzata a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (továbbiakban Szakértői Kamara) Etikai Bizottsága (továbbiakban OEB) és a területi kamarák Etikai Bizottságainak (továbbiakban EB) elnökei által kijelölt etikai tanácsok előtt lefolytatott etikai eljárások egységes szabályzata.

 

Etikai eljárás minden igazságügyi szakértőként eljárt személy ellen kezdeményezhető, és minden kamarai tag ellen lefolytatható, aki az 1999. évi LV. törvénnyel módosított 1995. évi CXIV. törvény (továbbiakban Kamarai Törvény) 26. §. a./ pontjában körülírt etikai vétség elkövetésével alaposan gyanúsítható.

 

A törvényben említett etikai szabályokon Az Igazságügyi Szakértői Tevékenység Etikai Kódexében (továbbiakban Etikai Kódex) rögzített szabályokat kell érteni.

 

1. Az elsőfokú eljárás

 

1.1. Az eljárás kezdeményezése

1.1.1.    Az eljárás kezdeményezője

 

1.1.1.1.

A kamarai törvény szerint az “eljárás kezdeményezője” a 33. §. (1) bek.-ben említett kamarai elnök vagy elnökség.

 

Tv. 33. §. (1) Etikai vétség alapos gyanúja esetén a területi elnökség, a területi kamara elnöke, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége vagy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke kezdeményezi az eljárás megindítását.

 

1.1.1.2.

Az eljárást az illetékes Etikai Bizottságnál írásban kell kezdeményezni. A kezdeményezéshez csatolni kell a panaszos által írásban benyújtott panaszt, vagy annak írásba foglalt lényegét. Ha a panaszos nem írásban nyújtotta be a panaszt, úgy azt az eljárás kezdeményezése előtt jegyzőkönyvbe kell foglalni, és az Etikai Bizottságnak a felvett jegyzőkönyvet kell megküldeni.

 

1.1.1.3.

Az EB elnöke nem fogadhat el olyan kezdeményezést, amelyhez a mellékelt írásos panasz, vagy az erről felvett jegyzőkönyv nem tartalmazza egyértelműen a panasz tárgyát, a panaszos és a bepanaszolt személy nevét és azonosításához szükséges adatokat, vagy ha az írásban benyújtott panaszon illetve a panaszról felvett jegyzőkönyvön a panaszos aláírása nem szerepel. Ha a panaszos nem személyesen jár el, mellékelni kell a meghatalmazott képviselő számára általa adott írásbeli megbízást.” – részlet http:
www.veiszk.hu/aloldal/etikai_szabalyzat.doc


MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?