Főoldal » Közlekedés irány Magyarországon – tévhitek és magyarázatok

Közlekedés irány Magyarországon – tévhitek és magyarázatok

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A következő cikket találtam. Engem is érdekelt a téma így elolvastam. Az emberek egyezményes jelek millióit használják, ide tartozik a közlekedési irány megválasztása is. Miért jobb? Miért nem bal? Angliában bevált? Akkor Magyarországon miért a jobb oldalon kell közlekedni?

Többször kaptunk kérdéseket a magyarországi jobboldali közlekedés történetével kapcsolatban. A főbb állítások a következők voltak:

  • a jobboldali közlekedést Napóleon vezette be a meghódított államokban, csak azért, hogy az emberek másik oldalon hajtsanak, mint Angliában;
  • a jobboldali közlekedés a jobbkezességből eredeztethető;
  • a jobboldali közlekedést a hajózásból vették át a közútra;
  • a gödöllői hév egy jó emléke a baloldali közlekedésnek, ma is úgy jár, mint egykoron.

Kérdéseiteket elküldtük a Közlekedési Múzeumnak, ahonnan a napokban Hidvégi János muzeológustól az alábbi választ kaptuk.

„Az általam elérhető szakirodalomban eddig a téma tudományos feldolgozását senki nem végezte el, így a kollégáimtól szerzett információkat foglalom össze Önnek. A Közlekedési Múzeumban az egyes szakterületeket külön kollégák „művelik”, így a hajózással, a repüléssel, a közúti- és vasúti közlekedéssel más-más kollégák foglalkoznak. Az összegyűjtött adatokat az alábbiakban közlöm:

Az egyes országokban és az országokon belül is a különféle közlekedési ágazatokban különböző hajtási irányok alakultak ki. A római korban pl. még nem volt meghatározott hajtási irány, sok esetben az út szélessége sem tette lehetővé az egymás melletti egyidejű elhaladást, így egyik járműnek le kellett térnie. Talán ehhez kapcsolódik a baloldali közlekedés indoklásának a legendája, amely szerint a fegyvert viselő ember (az emberek nagy többsége jobbkezes lévén) bal oldali közlekedés esetén a támadó, ill. védekező fegyvert jobb kezével tudja használni. A fogatolt járművek nagyobb mértékű elterjedése után is megmaradt a bal oldali hatási irány Magyarországon, egészen az 1941-es áttérésig. Érdekesség, hogy a bal oldali közlekedésnél alkalmazott jobboldali hajtóülés az áttérés után is megmaradt a fogatoknál.

A vasúti közlekedésben hazánkban már az egészen korai időkben (1855-től) alkalmazták a jobboldali közlekedést, természetesen csak ott, ahol két sínpálya volt kiépítve. Ennek némiképp ellentmond az Ön által is említett gödöllői HÉV ma is baloldali hajtási iránya, ill. az I. a, „kisföldalatti” közlekedési iránya, amely 1973-ig szintén baloldali volt. Érdekes adalék, hogy Franciaország és Svájc vasútvonalain ma is bal oldali közlekedés van! A repülőgépek tömeges elterjedésével szintén a jobboldal irányba való kikerülést határozták meg a világon egységesen! A hajózásban is a jobboldali kikerülési irány van meghatározva.

A közúti közlekedésben sem volt egységes szabály, az egyes országokban egymástól eltérő hajtási irányok voltak. Az 1930-as évek második felében a környező országokban már bevezették a jobboldali hajtási irányt; Ausztriában 1938. szeptember 19-től, Csehszlovákiában 1939 május 1-től tértek át a jobboldali közlekedésre. A hazai újságok elszigetelődést, az idegenforgalom visszaesését jósolták, amennyiben nem változtatjuk meg a hajtási irányt.

 

A közlekedési kormányzat 1939 júniusában döntött a jobboldali közlekedésre való áttérésről. A második világháború kitörése miatt az áttérést két évvel elhalasztották. Az 1941. június 26-án kiadott 187 000/1941-es BM rendelet kimondta, hogy az áttérést két lépésben kell végrehajtani. Július 6-án hajnali három órakor Budapest és környékének kivételével az egész országban, november 9-én hajnali 3-órakor pedig Budapesten és környékén tértek át a jobboldali közlekedésre. Az előmunkálatok már áprilisban elkezdődtek. A rádióban figyelmeztették a hallgatóságot az áttérésre, az újságokban tájékoztató cikkek jelentek meg. Az iskolákban tanították a gyerekeket az új közlekedési rendre. Budapest környékén július 6-ától a kijelölt határon útburkolati jelekkel, táblákkal terelték a járműveket a megfelelő sávokba. Budapesten a közlekedési vállalatok és a hatóság is felkészült a váltásra. November 8-án 23 órakor leállt a tömegközlekedés és hajnali 3-óráig a szükséges műszaki átalakításokat elvégezték. Az előkészületek és a szervezés sikeres volt, a baleseti statisztika alig romlott. 1941. november 9-én hajnal 3 órától hazánkban jobboldali közúti közlekedés van.

Összefoglalva a fentieket, a közlekedés irányát sok esetben nem határozták illetve határozzák meg egységes szabályok. A hajtási irányokat az évszázados szokásjog és a praktikum befolyásolták. A hajtási irány megváltoztatása rendkívüli körültekintést, hosszas előkészítő munkát és jelentős anyagi erőforrásokat igényel. Az egységes közigazgatású országokban (mint például a hadsereg által elfoglalt területeken is) célszerű az egységes közlekedési rend fenntartása. A hajtási irány megváltoztatását a közlekedési környezet és a rendelkezésre álló anyagi erőforrások is nagyban befolyásolják, így maradhatott meg a zártpályás rendszereknél a baloldali közlekedés. A „kisföldalatti” teljes rekonstrukciójánál 1973-ban változtatták meg a hajtási irányt, és valószínűleg a gödöllői HÉV teljes rekonstrukciója esetén térnek át a jobboldali közlekedésre.”

A téma e részletes kifejtéséhez mi csupán annyit tennénk hozzá, hogy a napóleonos szóbeszédet megtaláltuk a Die Zeit legendarovatában. Eszerint Napóleon valóban elrendelte az általa meghódított területeken a jobbkezes közlekedést, de ehhez az angoloknak semmi közük nem volt; Napóleon csak az addigi gyakorlatot intézményesítette, néhány korábban balkezes országban is. Ráadásul a francia seregek visszavonulását követően a felszabadult országok visszatértek a baloldali közlekedésre. És a 20. század közepéig emellett is maradtak.

Rechts und links
A HÉV régi útvonala a Keletitől az Örs vezér teréig

Forrás: http://www.urbanlegends.hu

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?