Főoldal » Magyarország autópályáinak története I. rész

Magyarország autópályáinak története I. rész

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Hazánkban jelenleg, mintegy 1290km gyorsforgalmi út található, ebből valamivel több, mint 1000km autópályaként üzemel. A fennmaradó alig 300km autóútként (fél-autópályaként) funkcionál. A rend kedvéért jegyezzük meg, hogy ezenkívűl számos főút műszaki paraméterei (tervezési sebessége 110km/h) megfelelnek a gyorsforgalmi út kritérium rendszerének (például: 4. számú főút, 21.sz. főút 2×2 sávos szakaszai, vagy a Kaposvárt elkerülő 61. számú főút).

Autópályáink –az elmúlt évek fejlesztéseinek, felújításainak köszönhetően- megfelelnek az Európai Unió szigorú közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi előírásainak. Némileg büszkén aposztrofálhatjuk, hogy ezen útszakaszok nemzetközi léptékkel mérve is korszerűek és a többi ország autópályáival összevetve is jó minőségűnek mondhatók. Az olvasó ezen a ponton joggal teheti fel a kérdést, hogyan jutottunk el idáig, hogyan alakult ki Magyarország jelenlegi infrastruktúrája, sugaras úthálózata. Retrospektív módon egy izgalmas időutazásra invitálom az érdeklődő cikkolvasót. Lássuk tehát a kezdeteket.

Az egykori Magyar Királyság földrajzi elhelyezkedésénél fogva fontos és forgalmas kereskedelmi utak metszéspontjában feküdt. Már akkor is tranzitország voltunk. A XIX. századig azonban útjaink minősége és sűrűsége messze elmaradt Európa nyugati felének, gazdaságilag fejlettebb országaitól. Elsőként a reformkor kiemelkedő alakja, a „legnagyobb magyar” gróf Széchenyi István angliai utazásai után ismerte fel azt a tényt, hogy a jól prosperáló gazdaság elengedhetetlen előfeltétele a fejlett infrastruktúra és logisztika.

Néhány évtizeddel később hazánk az Osztrák-Magyar Monarchia részeként infrastruktúrájában felzárkózott a tehetősebb nemzetekhez, amely tényt mi sem példáz jobban, mint a településeket összekötő, korszerű vasúthálózat, amely az ország vérkeringését jelentette. Ezen időszak Baross Gábor a „vasminiszter” nevével fémjelezhető.

Az I. világháború utáni trianoni katasztrófa, az anyagi források hiánya gátat szabott a további fejlődésnek. Ezzel párhuzamosan új közlekedési eszköz jelent meg a személygépkocsi, amelynek tömegtermelése az 1920-as, 30-as évektől állandósult, s a későbbiekben, mint azt látni fogjuk komoly vetélytársává vált a vasúti árúfuvarozásnak.

Még valamiről nem szabad elfelejtkeznünk és ez Németország készülődése a II. világháborúra. Hitler rájött, hogy az autópálya nem csak békeidőben hasznosítható, hanem kitűnően alkalmas a hadsereg, (gondolok itt a páncélos járművek) gyors felvonultatására a frontvonalakra. A III. Birodalom bekebelezte Ausztriát, majd Csehországot, így ezekben az országokban megkezdődtek a villámgyors útépítések, amelyek nyomai ma is láthatók.

Német mintára a Magyar Királyi Térképészeti Hivatal egyik munkatársa dr. Vásárhelyi Boldizsár nevéhez fűződik az első tervezet az úgynevezett automobil-pályák építésére. A tervből persze az ismert történelmi okok miatt nem lett semmi, ennek ellenére korántsem nevezhető elnagyoltnak vagy éppen szakmaiatlannak. Az 1942-ben készült terv is a sugaras szerkezet mellett tört pálcát és figyelembe vette a bécsi döntésekkel megnagyobbodott Magyar Királyság területi-földrajzi sajátosságait. Érdekes, hogy az automobil-utak nyomvonalai nagyjából a mai elsőrendű főutak közé ékelődve haladtak az országhatár irányába.  

További érdekesség, hogy Budapesten kívül Szatmárnémeti valamiféle megmagyarázhatatlan prioritást élvezett, hisz a fővároson kívül a szatmár megyei székhely büszkélkedhetett volna teljes körgyűrűvel. Figyelemreméltó, hogy a tervezet hozzávetőlegesen 2000km automobil-úttal számolt, bekapcsolva az ország vérkeringésébe a peremterületeket is (Észak-Erdélyt, Székelyföldet, Felvidéket, Délvidéket és Kárpátalját). Megjegyzendő, hogy ez a mai autópályahossz csaknem kétszerese. Az imént felsorolt területeken ma sincs összefüggő autópálya hálózat, az észak-erdélyi és szlovákiai autópályák most is vontatottan épülnek, Kárpátalján pedig legjobb tudomásom szerint nincs is igazi autópálya.

A tervezet azonban mégsem porosodik, valamelyik irattár mélyén, a lefektetett koncepció egy-két elemét később felhasználták a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésekor. Ilyen, kézenfekvő példa M1 autópálya esete, amelynek nyomvonala szinte teljes mértékben dr. Vásárhelyi Boldizsár elképzeléseit tükrözik. Olyannyira igaz ez, hogy az 1990-es évek elején, az autópálya a tervezetnek megfelelően délről kerülte el Győr városát, szemben a 80-as évek elképzeléseivel, amelyek az északi elkerülést támogatták.

(Vége az I. résznek, folytatás következik…)

Forrás:
www.autopalya.hu
www.nif.hu
www.wikipedia.hu
www.maut.hu/magyar/díjak.html

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?