A múzeum fogalma

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A múzeum valamennyi intézményt tekintve az egyik legizgalmasabb kulturális szervezet, mivel az itt felhalmozott tudás, ismeret, tapasztalat semmilyen más kulturális rendszerhez nem hasonlítható. A múzeum küldetése az, hogy a legszélesebb közönség számára a legmegfelelőbben biztosítsa a lehető legtöbb értékéhez való hozzáférést, ugyanis ez a kultúrák és emberek találkozási helye; szerveződve pedig egyre inkább emberközpontú lesz.

A múzeumi intézmények előzményei a 16. század közepére nyúlnak vissza, amikor tudatos gyűjtésen alapuló, művészeti értékekkel bíró, óriási gyűjtemények jelentek meg Európában és később a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tették.

A mai értelemben vett múzeumokról azonban csak az 1750-es évektől beszélhetünk, mivel ekkor hozták létre Sir Hans Sloane (1660–1753; Royal Society tagja) alapítványából a British Museum-ot, amely 1759-ben, Londonban nyílt meg. 1793. augusztus 10-én nyitotta meg a kapuit Párizsban a Louvre is, mely kezdetben 500 képpel rendelkezett és hetente két alkalommal volt látogatható.

A múzeumok virágkora a 19. század elejére tehető a romantika irányzatának köszönhetően, ugyanis meghirdette a művészet-vallás koncepcióját, ezáltal pedig a kultusz helyévé váltak ezek az intézmények. Meghirdette a művészet-vallás koncepcióját, így a múzeum vált a kultusz helyévé. A romantika középkor iránti nosztalgiája és a történetiség elvének a köztudatba kerülése ugyancsak fogékonnyá tette az embereket a múlt emlékeinek összegyűjtése iránt.

Semmi sem példázza jobban a művészet kiszakadását a mindennapok valóságából, mint a múzeumi gondolat elterjedése, magának a múzeum eszméjének – különösen múlt századi értelmezésében – a megszületése, és a számtalan, 19. században megalapított múzeum.

A múzeumok későbbi fejlődése szorosan összefüggött a művészettörténettudomány fejlődésével, mely a régészeti ásatások számának növekedésének volt köszönhető. A leleteket konzerválták, tudományosan osztályozták és értelmezték, ettől kezdve a múzeum műhelyként, begyűjtő és tároló helyként is funkcionál.

Fontos azonban tisztázni, hogy napjainkban mit értünk a múzeum fogalmán. Korek József szerint (1988) a múzeum „Janus-arcából a közönség a kiállításokat és az egyre sokasodó szolgáltatásokat látja. A ma múzeumának a sokrétű kommunikáció a legfőbb feladata, s a múzeumok jövője attól függ, hogyan tudják a sokirányú elvárást olyan szinten teljesíteni, hogy vonzása ne csökkenjen, hanem állandósuljon. Ezért építi be a muzeológia módszerei közé a szociológiát, pszichológiát, múzeumpedagógiát (…). A múzeumok szoros kapcsolatot tartanak fenn tudományos, oktatási intézetekkel, más közgyűjteményekkel, a környezet- és műemlékvédelemmel, a szakterület hazai és nemzetközi szervezeteivel”.

Az 1997. évi CXL. törvény már sokkal rövidebben fogalmazza meg a múzeum fogalmát: a „múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeiből álló muzeális intézmény”.

A nemzetközi vélemény szerint, melyet az ICOM képvisel, a 2004-ben kiadott Múzeumok Etikai Kódexe azt tartalmazza, hogy „a múzeum profitra nem törekvő, a társadalom és fejlődése szolgálatában álló, a köz számára nyitott állandó intézmény, amely az emberek és környezetük anyagi és szellemi bizonyítékait gyűjti,megőrzi, kutatja, közvetíti és kiállítja tudományos, közművelődési és szórakoztató céllal”.

A múzeumok az elmúlt két évtizedben előre nem látható mértékben fejlődtek. Ez a fejlődés együtt járt a társadalmi funkciójuk nagy mértékű változásával és jelentőségük növekedésével. Ebben az új környezetben és az új feltételek között ismét meg kellett határozniuk szerepüket, feladataikat és céljaikat, valamint újra kellett értelmezniük magukra nézve a közszolgálatiság fogalmát.

Magyarországon az elavultnak számító 1997-es törvényi rendelkezés okán a kormány egy új múzeumi törvény megalkotásán dolgozik az Irodalmi Jelen című internetes újság honlapján szerint. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, Szőcs Géza bejelentette, hogy: „Ahhoz, hogy a magyar múzeumi rendszer versenyképes maradjon a nemzetközi kulturális piacon, a törvényi szintű szabályozás újragondolására van szükség”. Majd hozzátette, hogy a múzeumok szerepe megváltozott, ezért a jogszabályokban hangsúlyozni kell az intézmények szolgáltató jellegét, illetve a közművelődési, ismeretátadási és közönségkapcsolati tevékenységét. Kálnoki–Gyöngyössy Márton helyettes államtitkár szerint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása a 2011-es év első felében fog elkészülni. Ez azóta sem történt meg.

Források:

Pató Mária: „Új típusú múzeumi találkozások”. Változó igények – változó múzeum(ok). http://www.hermuz.hu/muzeumandragogia/adatok/publikaciok/konferenciak/muzandr_20090511/valtozo_ig_valtozo_muz.pdf; (2010. 09. 24.) 17–18.

Korek József (1988): A muzeológia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest. 48. 50. 8.

Németh Lajos (1999): A művészet sorsfordulója. Ciceró Kiadó, Budapest. 35–36.

Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai, valamint a művészeti alkotások.” 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. 1. számú melléklet s) http://kozadat.oszk.hu/doku/1997_cxl_tv.pdf; (2010. 08. 24.) 19.

1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. 42. § (1) http://kozadat.oszk.hu/doku/1997_cxl_tv.pdf; (2010. 08. 24.) 3.

ICOM: International Council Of Museums (magyarul: Múzeumok Nemzetközi Tanácsa). http://www.icom.com; (2010. 09. 21.

ICOM Múzeumok Etikai Kódexe 2004. http://www.ace.hu/icom/MKmelleklet.pdf; (2011. 02. 03.) 7.

Koltai Dénes és Koltai Zsuzsa: Felnőttoktatás és múzeumi képzés. http://www.hermuz.hu/muzeumandragogia/adatok/publikaciok/tanulmanyok/koltai.pdf; (2010. 09. 25.) 3–6.

Új múzeumi törvény készül (MTI) In: Irodalmi Jelen. http://www.irodalmijelen.hu/node/7216; (2011. 03. 21.)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?