Főoldal » Múmiák földjén: Egyiptom

Múmiák földjén: Egyiptom

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Olykor jól esik egy kis borzongás, és nem feltétlenül azért, mert az ember szereti a rettegést, hanem sokkal inkább azért, mert éppen legyőzni akarja. Hogyan és miért született meg az első rémtörténet, és miért gyártunk magunknak újabb és újabb szörnyetegeket még mindig, arra nehéz volna válaszolni, az viszont tény, hogy képes bármikor leszögezni minket a fotelba, akár akarjuk, akár nem. Most talán elérkezett az idő, hogy többet is megtudjunk róluk, a vámpírokról, múmiákról, fantomokról, és mindazokról, akiket a képzeletünk a ködös utca árnyai közé vagy a sötét szobasarokba vetít.

 

Az egész úgy 5000 évvel ezelőtt kezdődött, amikor az egyiptomiak felfedezték a természetes mumifikálódás folyamatát, amelynek mesterséges változatát később tökélyre fejlesztették. Akkor azonban még nem sejtették, hogy nemcsak a régészeket, egyiptológusokat látják el több évtizedre munkával, hanem a horrorfilm-készítőket is. A múmia-filmek történetének hajnalán két fáraó múmiája játszott igazán jelentős szerepet, az első a történelemkönyvekből már jól ismert II. Ramszesz, a második pedig az egyetlen teljes sírmelléklet tulajdonosaként híressé vált Tutanhamon.

 

II. Ramszesz

II. Ramszesz (uralkodott i. e. 1279-1213) már életében mindent elkövetett az elődei által felállított szobrokat és épületeket sem kímélve, hogy halhatatlanná váljon, és hogy neve minél több helyen fennmaradjon, mivel az óegyiptomiak hite szerint „Aki a holtak nevét kiejti, élővé teszi őket, ily módon visszahozza az eltávozottba az élt lehelettét” (1). II. Ramszesz feltehetően igen gazdag sírmellékletét az utókor a sírrablók és kalandorok mohóságának köszönhetően nem ismerhette meg, a fáraó mégis elérte a hőn áhított hallhatatlanságot, nemcsak a történelemben betöltött szerepével, de híressé vált múmiája révén is. II. Ramszesz volt ugyanis az első, aki szerepelt a filmvásznon 1909-ben a Mummy of the King Ramses (Ramszesz király múmiája) című filmben, a testről, de főként a fejről készült fényképek pedig szinte mindenhol felbukkannak, ahol Egyiptom történetéről esik szó. A fáraó egyébként jelenleg a Kairói Múzeumban tekinthető meg, és bár a test állaga lassan, de folyamatosan romlik, még sem érezte szükségét, hogy a köré gyülemlett látogatókat rémisztgesse.

 

Tutanhamon

Tutanhamon uralkodásának rövid ideje alatt (i. e. 1334-1325) nem volt alkalma a II. Ramszeszhez hasonló hírnevet szerezni, de a véletlen, hogy sírkamrája szinte érintetlenül megmaradt, valamint a feltárást követő titokzatos halálesetek a legismertebb fáraóvá tették. Halálakor Tutanhamon tizennyolc éves volt, ezért is kapta a gyermekfáraó elnevezést. A sírt több éves kutató munkát követően Howard Carter (1874-1939) régész tárta fel 1922-ben. Ezután számos a sír feltárásában részt vevő, vagy azokhoz közelálló személy halt meg, köztük Lord Carnarvon az expedíció anyagi támogatója is. Ezekről a „rejtélyes eseményekről” azonban később kiderült, hogy a legkevésbé sem állnak összefüggésben a gyermekfáraó – nem létező – bosszújával, bár a korabeli sajtó mindent elkövetett, hogy a rémülettől borzongó olvasókkal ennek az ellenkezőjét hitesse el. Tutanhamon figurája mindezek ellenére sem ihlette meg a filmkészítőket, és a legismertebb alkotás, amelyben nem olyan régen felbukkant a Tutenstein című rajzfilmsorozat (2003-2008) volt (2). Mégis az „Egyiptom- és múmiamánia” ezzel az egyedülálló felfedezéssel vette igazán kezdetét, mert a királyi sír feltárása és az ott talált páratlan leletek – köztük a lenyűgöző aranymaszk – a közvélemény figyelmét Tutanhamon és az ókori Egyiptom felé irányította.

 

Hiba volna azonban azt hinnünk, hogy a múmia szörnykarrierjét csupán a filmnek köszönheti, mivel az irodalom már jóval korábban felfedezte magának a vászonba tekert több ezer éves holttestekben rejlő misztikumot. Számos rémnovellát ihlettek a szarkofágokról mereven bámuló arcok, vagy a nyugalomra vágyó ősi halottak. Ennek ékes példája Sir Arthur Conan Doyle The Ring of Thoth (Thot gyűrűje, 1890) című novellája, de aki a Holmes-történetek izgalmára számít, az kissé csalódni fog. Hasonló módon engedett a csábításnak Bram Stoker is The Jewel of Seven Stars (A hét csillag ékszere, 1903) című novellájában, amelyet később többször is feldolgoztak.

 

A múmiák rémisztő külseje, a holtakhoz fűződő legendák és babonák, a sírkamrák falán olvasható baljóslatú figyelmeztetések mind hozzájárultak ahhoz, hogy a múmia elfoglalhassa méltó helyét a moziszörnyetegek panteonjában Dracula, Frankenstein és a többi rejtélyes, hátborzongató lény mellett, hogy együtt megkezdhessék hosszú diadalútjukat.

 

Következik: Imhotep, a múmia

 

Filmajánló:

The Young Indiana Jones Chronicle: The Curse of the Black Jackal (Az ifjú Indiana Jones kalandjai: A sakál átka; 1992)

 

Könyvajánló:

Egyiptomi Halottaskönyv I. kötet, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1994; II. kötet 1995.

Howard Carter: Tut-ankh-Amen koporsója és múmiája, Százszorszép Kiadó, Budapest, 1993.

Howard Carter-A. C. Mace: Tut-ankh-Amen sírja, Százszorszép Kiadó, Budapest, 1992.

Howard Reid: Halhatatlanok nyomában, Múmiák, halál és túlvilági élet, Gold Book, 2003.

Mika Waltari: Szinuhe, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1996.

 

A kép forrása:

http://www.hotdog.hu/okoriegyiptom/faraok/ii-ramszesz-mumijaja (utolsó megnyitás: 2012. 05. 30.)

Fejléc:

http://en.wikipedia.org/wiki/The_Mummy_%281999_film%29 (utolsó megnyitás: 2012. 05. 30.)

http://www.fanpop.com/spots/the-phantom-of-the-opera/images/219796/title/poto-fanart (utolsó megnyitás: 2012. 05. 30.)

http://blogs.canoe.ca/parker/2008/10/29/ (utolsó megnyitás: 2012. 05. 30.)

 

Felhasznált irodalom:

Joyce Tyldesley: Ramszesz Egyiptom legnagyobb fáraója, Gold Book, 2002.

http://www.qwipster.net/mummy.htm (utolsó megnyitás: 2012. 05. 30.)

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_f%C3%A1ra%C3%B3_%C3%A1tka (utolsó megnyitás: 2012. 05. 30.)

(1) Ch. Desroches-Noblecourt: Tutanhamon: egy fáraó élete és halála, Corvina Kiadó, Budapest, 1977, 28. old.

(2) 2006-ban mutatták be The Curse of Tut King’s Tomb (Tut király sírjának átka; hivatalos magyar címe: A fáraó bosszúja) című kétrészes filmet Casper Van Dien (Sleepy Hollow – Álmosvölgy legendája, 1999) főszereplésével, amely azonban sem a kritikusok sem a közönség tetszését nem vívta ki.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?