Főoldal » Petőfi Irodalmi Múzeum

Petőfi Irodalmi Múzeum

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A Petőfi Irodalmi Múzeumot 1954-ben hozták létre a Petőfi-Ház jogutódjaként, amely az 1909–1945 között kiállításként és kutatóhelyként működött.

A Petőfi-kultusz intézményesítése sürgette az írói dokumentumok normális elhelyezését és rendszerezését, mivel kívül estek az akkori könyvtárak, múzeumok, levéltárak gyűjtőkörén. A Petőfi Társaság által indított értékőrző vállalkozás, a Petőfi-Ház tevékenysége kiterjedt az akkor fellelhető Petőfi-kéziratok, könyvek és relikviák gyűjtésére, emellett megvásárolták Jókai Mórnak (vejével, Feszty Árpáddal közös) Bajza utcai házát is, mely átadta helyét a Jókai-kultusznak.

A Petőfi-Házat 1945-ben bombatalálat érte, ekkor a gyűjtemény a Budapesti Történeti Múzeum kezelésébe került. A Petőfi-Ház az 1950-es évek elejétől Petőfi és Jókai mellett József Attilának és Ady Endrének a dokumentumait is gyűjtötte, ezért szükségessé tette egy önálló múzeum létrehozását. A gyűjtemény 1954-ben a József nádor 7. alá költözött, majd 1957-től a Károlyi-palotába, ahol a Múzeum nagyszabású Arany János kiállítással kezdhette meg működését.

Az új, országos múzeum feladata volt a megörökölt hagyatékok korszerű feldolgozása, a jelenkori magyar irodalom muzeális becsű anyagainak mindenkori gyűjtése. Gyűjtőköre igen szélessé vált, kiterjedt a hazai és határon túli magyar nyelven írott szépirodalomra, levelezésre, illetve irodalmi tematikájú tárgyi, képzőművészeti és hangzó dokumentumokra, később az emigráns sajtó, könyv- és kéziratgyűjtemény megalapozására, gyarapítására. 1970-ben kialakult a komplex írói, irodalmi hagyatékok fogadására, szakszerű feldolgozására, restaurálására és kiállítás-rendezésre, gyűjteményének közzétételére szakosodott intézmény főosztályokra tagozódó mai szerkezete.

A múzeumi feladatok az intézmény megalapításától kezdve magukba foglalták a vidéki irodalmi gyűjtemények és kiállítások felügyeletét is, így a múzeum az irodalmi muzeológia országos hatókörű intézménye, amely segítséget nyújt a vidéki emlékházak, emlékszobák kiállításainak rendezésében, illetve kapcsolatot tart a külföldi magyar irodalmi emlékhelyekkel is.

A múzeum 1998-ig osztozott a Magyar Nemzeti Múzeum és a Budapest Történeti Múzeum raktár- és munkahelységeivel, mely három alaptevékenységet (a kiállítások, a tudományos gyűjtő-feldolgozó munkák és a rendezvények szervezése) látott el. A belső felújítás részeként egy 80 fő befogadására alkalmas kávéházat és egy könyvesboltot hoztak létre az épületben.

A Petőfi Irodalmi Múzeum közönségkapcsolatai az 1990-es évek végére tovább bővültek. A múzeum korábbi rendezvényszervező (felolvasó estek, író-olvasótalálkozók, könyvpremierek, konferenciák) gyakorlatára épülve 1998. január 1-jével létrejött a Magyar Irodalom Háza, mely a Magyar Irodalmi Múzeum – Kortárs Irodalmi Központ intézményeit foglalta magába. Az 1998 decemberétől ismét Petőfi nevét viselő Irodalmi Múzeum 2000-ben a Kortárs Irodalmi Központ megszűnése után a Károlyi Palota Kulturális Központ része lett.

Állandó kiállításai:

A Láthatatlan ember arcai

•”Az árnyból szőtt lélek”

• „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” – Petőfi választásai

Az író személyes tárgyai, relikviái – Tamási Áron emlékszoba

Melocco Miklós szoborkompozíciója

Időszaki kiállításai:

Hazugság nélkül – Száz éve született Szabó Zoltán

Mi mennyi? – Örkény István százéves

Virtuális kiállításai:

Gond és hitvallás 1956

Filiái:

Ady Emlékmúzeum

Jókai Emlékszoba

Kassák Múzeum

Adatai:

1053 Budapest, Károlyi Mihályi u. 16.

06-1/317-3611

www.pim.hu

muzeuminf@pim.hu

főigazgató: E. Csorba Csilla

Források:

www.pim.hu (2012. 04. 21.)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?