A harag rossz tanácsadó

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Pénzügyi coach vagyok, úgyhogy nem tudtam nem közzé tenni egy svéd kutatás eredményét. A lényeg, hogy a svéd kutatók egy teszt- és egy kontrollcsoporttal játszottak. A játéknak pedig két nagyon fontos eredménye is lett. Egyrészt kiderült, hogy ha gyorsan kell dönteni pénzügyekben, akkor erősen hajlamosak vagyunk azt dühből tenni, másrészt pedig nem túl etikus bizonyos gyógyszerek hatása alatt döntésre bírni bennünket.

A Karolinska Intézet és a Stockholmi Közgazdasági Egyetem kutatói egy kétszereplős pénzelosztós játékban tették próbára 35 kísérleti személy igazságérzetét, miközben agyi aktivitásukat funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal monitorozták – tette közzé az Origo. 

Az úgynevezett “ultimátum-játék” lényege, hogy az egyik játékos ajánlatot tesz a másiknak egy fix pénzösszeg elosztására. Ha a másik elfogadja az ajánlatot, mindketten megkapják a megállapodás szerinti összeget, ha visszautasítja, akkor egyikük sem kap semmit. A játék természetesen akkor válik érdekessé, ha az ajánlat nem fele-fele arányban történő osztozkodást jelent. A kutatók azt találták, hogy ha az ajánlattevő az összeg nagyobb részét akarta megtartani, a másik fél az esetek körülbelül felében nem fogadta el az igazságtalan ajánlatot – annak ellenére, hogy így ő sem kapott semmit. Ez egybevág számos korábbi vizsgálat eredményével, amelyek azt mutatták, hogy az inkorrekt, illetve a csoport érdekeit sértő viselkedésre az emberek általában azonnali agresszióval, a büntetés valamilyen formájával reagálnak. Korábbi kutatások arra utaltak, hogy a fentihez hasonló helyzetek elemzéséért, a pénzügyi döntésekért két agyterület, az úgynevezett prefrontális kéreg és az inzula felelős. 
A svéd kutatók által végzett MRI-vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy a gyors pénzügyi döntésekért felelős központ valójában az amygdalában található, amely többek között a düh és a félelelem szabályozásáért felelős, evolúciósan ősi agyterület. A kísérleti személyekben az igazságtalanság megtorlására való késztetés egyértelműen összefüggött az amygdala aktivitásával. Ezt az eredményt a kutatók egy újabb kísérlettel erősítették meg: a kísérleti személyek egyik csoportjának egy olyan szorongásoldó szert, oxazepamot adtak, amely csökkentette az amygdala aktivitását. Azok, akik kaptak ilyen gyógyszert, hajlamosabbak voltak elfogadni az igazságtalan ajánlatokat, mint a másik, placebót kapott csoport tagjai, annak dacára, hogy tisztában voltak az ajánlat igazságtalan mivoltával. Különbséget találtak a nemek között is: a férfiakban magasabb volt az amygdala aktivitási szintje és hajlamosabbak voltak a nem fair ajánlatok visszautasítására, mint a nők. A nemek közti különbség azonban csak a kontroll csoportban volt megfigyelhető, az oxazepamot szedő csoportban nem. A kutatók szerint kutatásuk nemcsak azért érdekes, mert ellentmond a pénzügyi döntések agyi székhelyére vonatkozó korábbi elméleteknek, hanem fontos etikai vonatkozásai is vannak, hiszen jól mutatja, hogy egyes gyógyszerek jelentősen befolyásolhatják mindennapi döntéseinket.

Nekem mint pénzügyi coachnak szolgált ez a sztori néhány tanulsággal:

  • az ügyfeleimnek pénzügyi téren (is) mindenképpen meg kell mutatnom, hogy a tervezéssel sok olyan (pénzügyi) döntést lesznek képesek meghozni, amit hirtelen felindulásból soha
  • emlékeztetnem kell őket arra, hogy saját praxisukban hány olyan esetet tudnának felidézni, amikor az indulatból hozott döntést később megbánták (alias a harag rossz tanácsadó – ismerős, nem?)
  • a coaching szerződés azon pontját, hogy csakis mentálisan egészséges ügyfél fogadható be coaching folyamatba, minden üléssorozat elején külön kiemelem – különös tekintettel a gyógyszeres befolyásoltságra
  • a férfi ügyfeleknél különösen figyelnem kell arra, hogy a döntéseknél a megfontoltságot is vegyék fontolóra… 
  • női ügyfeleknél pedig arra, hogy az igazságtalan helyzetekben hozott döntéseik ne szubmisszív (önalávető) viselkedést tükrözzenek – azaz mindkét nemnél az asszertív magatartáshoz szükséges erősségeket helyezzük előtérbe, bár mindkét nemnél másik irányból közelítve. 

(Megjegyzés: ez utóbbi két pont egy bizonyos fajta tipizáláson alapul. A személyiségtipológiákat a coaching során gyakran használjuk. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a konkrét ügyfél személyiségét ennek alapján ítélnénk meg. Inkább csak azt, hogy a coachnak ad egyfajta mankót, hogy milyen mederben tartsa a coaching folyamatát.) 

Te Magadra ismertél? Ha igen, miben? Ha nem, mit gondolsz, mennyire igazak a kutatás állításai? 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?