Főoldal » A magyar koronázási jelvények – 2. rész

A magyar koronázási jelvények – 2. rész

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A palást

A ráhímzett felirat: ezt a miseruhát 1031-ben István király és Gizella királyné készíttette és adta a székesfehérvári Szent Mária egyháznak.
Alapanyaga bizánci selyem, melyet csaknem teljesen beborít az aranyszállal hímzett díszítés. A miseruha hátán egy Y alakú kereszt van. ennek felső szárain angyalok sorakoznak, tengelyén kétszer ábrázolták Krisztust. A kereszt fölött Mária és Szt. János, körülöttük az evangélisták szimbólumai.
A kereszt szára alatt a minta 3 sávra oszlik. Felül az ószövetségi próféták, középen az apostolok, alul pedig a kereszténység első mártírjai láthatók. A legalsó sávban, a kereszt tövénél ábrázolták az adományozó királyi párt.
Az egész hímzésen vannak feliratok, a figurák mellett megnevezésük, a keretekben értelmező feliratok verses (hexameteres) formában.

A miseruhát valószínűleg az udvar egyik papja tervezte, mag a hímzés is a magyar királyi udvarban készült. A hímzés nehéz, nagy gyakorlatot kívánó technikája, rendkívül finom kivitele képzett mestereket igényelt (ezért nem lehet igaz Gizella királyné és a veszprémvölgyi apácákról szóló legenda).
A miseruhát később alakították át palásttá. Az átalakításkor már nem lehetett hibátlan állapotban – több helyen is megfoltozták, részben az aljáról levágott szegély darabjaival. Az átalakítás ideje a XIII. század eleje lehetett, ekkor jött ugyanis divatba a vállra vetett, ujjatlan, a mellen pánttal vagy zsinórral összefogott, galléros palást. Az átalakítás hasonló időben történhetett, mint a korona összeszerelése.

A ma már teljesen kifakult selyem egykor élénk vörös és zöld színekben pompázott (a selyemszálak színezékvizsgálatai során állapították meg).
Az aranyhímzést úgy készítették, hogy a felületre egymás mellé fektetett aranyszálakat a hátoldalon vezetett selyemszállal sűrűn leöltötték. A leöltések az egyes részleteken más-más sorrendben történtek, így az arany felületen különböző szín- és fényhatású foltok különböztetik meg a figurák részleteit.

Az utólagos javításokból kiderül, milyen nagy tisztelettel viseltettek elődeink is a palást iránt. A XVII. század első felében az egészet egy színes, mintásan szőtt itáliai selyemre dolgozták rá. 1848 előtt egy újabb textilrétegre varrták fel a palástot, végül Ferenc József koronázása előtt, 1867-ben javítgatták meg és kibélelték.

A jogar
“az erény és igazságosság vesszeje…”

Különös, buzogány formájú, Európában szokatlan. Feje hegyikristály gömb, oldalán három kuporgó oroszlán metszett alakjával. A metszés stílusa alapján a kristálygömb a X. században készült Egyiptomban. Eredetileg is jogarfej lehetett. Kora szerint tartozhatott már Szent István kincstárához is. Akár kereskedelmi úton, akár valamelyik kalifa ajándékaként kerülhetett Magyarországra. De István sógoráról, II. Henrik császárról is feljegyezték, hogy kedvelte és gyűjtötte a hegyikristály faragványokat, tehát tőle is kaphatta ajándékba. Arra nincs adatunk, volt-e és milyen volt eredeti foglalata. A mai a XII. század második felében készült ötvösmunka.

A kristálygömböt két virág alakú aranylemez fogja közre, melyeket kettős pántok kapcsolnak egymáshoz. A felső lemez közepén kerek mezőben egy végtelen mágikus csomó van. ennek a középkorban bajelhárító szerepet tulajdonítottak. Ugyanilyen célból kerültek a foglalatra a láncocskákon függő kis golyók, melyek csilingelésükkel a rossz szellemeket tartották távol.

A mogyorófa nyél borítása aranyozott ezüst. Valószínűleg egykorú a fej foglalatával. Az ezüst szilárdabb és kopásállóbb, tehát alkalmasabb a nyél borítására, de takarékossági oka is lehetett a kétféle fém használatának.

Az országalma
A világmindenség fölötti uralmat szimbolizálja

Királyainkat kezdettől fogva országalmával a kezükben ábrázolták, ilyen jelvény tehát volt az Árpád-korban.
A ránk maradt aranyozott ezüst glóbusz azonban csak a XIV. század elején készült. Bizonyítéka az oldalán levő zománcozott címerpajzs, amely a magyar vágásos- és az Anjouk liliomos címerképét egyesíti. Pontosabban Károly Róbert uralkodásának legkorábbi szakaszában fordul elő ez a fajta négyelt címerpajzs. Ez az időszak az Árpádok kihalását követő trónviszályok kora: a leányági leszármazottak közül először a cseh Vencelt koronázták meg 1301 nyarán a valódi jelvényekkel. Károly Róbert néhány héttel későbbi koronázásához alkalmi koronát használtak. Elképzelhető, hogy ekkor készült a szokatlan módon címerrel ellátott országalma. Alkalmi jellege indokolhatja egyszerűbb anyagát és szerény, minden díszítéstől mentes, szinte csak jelzésszerű megformálását.
Egyedülálló a magyar országalma kettős keresztje is.

Amikor 1310-ben Károly Róberthez visszakerültek az eredeti koronázási jelvények, már hiányzott közülük a glóbusz. Ezért maradhatott az egyszerű, ideiglenes országalma az eredeti jelvények között.

A kard
Jelképezi királyinknak azt a jogát és kötelességét, hogy az igazság hatalmát gyakorolja, az egyházat és híveit oltalmazza, a kereszténység ellenfeleit elpusztítsa.

A jelvényegyüttes legfiatalabb tagja, a XVI. század elején Velencében készült.
Kétélű pengéjének tövénél reneszánsz díszítés látható, hajlított keresztvassal, egyszerű, gombos végű markolattal készült. Pengéje egyenes, maratott.
Nem tudjuk mikor és miért éppen ez a kard került a jelvényegyüttesbe, s mi történt az eredeti karddal.

Két kard is van az emlékanyagokban, mely számításba jöhet. Az egyik egy csontfaragásos markolatú, X. századi normann kard, amely a XIV. század óta a prágai Szent Vitus Székesegyház kincstárában van, és az akkor felvett leltár szerint Szent István kardjaként írták be. A másik az ún. Attila-kard, amelyik valójában egy arany veretekkel ellátott honfoglalás kori szablya (Bécs, Schatzkammer). A XI. században a királyi kincstárba tartozott, míg 1063-ban Salamon anyja Ottó, bajor hercegnek ajándékozta. Tehát lehetett István tulajdonában, és koronázása alkalmával használhatták koronázási jelvényként.

Egy tény biztos: a középkori koronázási jelvények között szerepelt a kard.

Online matematika kurzusok felső tagozatosok számára

3 csomagajánlattal készültünk a felső tagozatos diákok számára. Az online kurzusok nem csak a felvételire, de akár már az érettségire való készülésben segítséget nyújthatnak. Válaszd ki, hogy melyik csomagban rejlő tudásra van most a legnagyobb szüksége gyermekednek.
RÉSZLTEKÉRT KATTINTS IDE

KIEMELT AJÁNLATOK

KÉPES VAGY RÁ!
MATEKZSENI SZÜLETIK!
TE IS OKOS VAGY!
 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?