A mai magyar iskolarendszer

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A közoktatás Az iskolarendszer átalakítására az igény az 1980-as években növekedett. 1985-ben az országgyűlés elfogadta az 1985. évi 1. törvényt az Oktatásról.

A paragrafusok összefoglalják a tanulók és hallgatók, a pedagógusok és oktatók, valamint a szülők jogait és kötelességeit. Sorra veszi az óvoda, az alap-, közép-, és a felsőfokú nevelés-oktatás intézményeit, szól a felnőttképzésről, a diákotthonokról és a kollégiumokról, a nemzetközi iskolaügyi kapcsolatokról. A törvény szerint az iskolaállítás és –fenntartás állami monopóliuma megmaradt, de az egyes iskolák nagyobb önállóságot kapnak.

Az országgyűlés 1990-ben elfogadta a 4. törvényt a lelkiismereti szabadságról és vallásszabadságról. Ez lehetővé tette, hogy az egyházak és más jogi személyek iskolákat és egyéb oktatási-nevelési intézményeket alapítsanak és fenntartsanak. Ezzel megszűnt az állam – 1948 óta érvényesített – iskolamonopóliuma. Ehhez még hozzájárult, hogy 1991-ben az országgyűlés megalkotta rendelkezését a „volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetéről”.

1993. évi 76. törvény a szakképzésről.

A szakképzés intézményei: a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola, a szakiskola, a munkaerő-fejlesztő és képző központ.

1993. évi 79. törvény a közoktatásról.

A törvény (amely nemcsak az iskolákra, hanem az óvodákra, a kollégiumokra és a gyógypedagógiai intézményekre is kiterjedt) többek között újszerűen rendelkezett:

  •         az ötéves kortól kötelező óvodai iskola-előkészítő
  •           a tíz évfolyamos alapképzést nyújtó általános iskolákról, 
  •           a négy-, hat-, nyolc-, esetleg kilencosztályos gimnáziumról, a szak(közép)iskolákról, 
  •           a többcélú intézetekről
  •           a nemzeti alaptantervről, a különböző iskolatípusok kerettanterveiről és a helyi tantervekről.

Szólt az egyházi, alapítványi és magániskolákról, hitoktatásról. Részletesen kifejtette a törvény a gyermekek, tanulók, szülők, pedagógusok és a közoktatás más alkalmazottai jogait és kötelességeit. A tankötelezettség változatlanul 16 éves korig tart.

Ezt az 1993-i közoktatási törvényt később, 1996-ban több  részletében módosította az országgyűlés.

1993. évi 80. törvény a felsőoktatásról

Ez az első önálló felsőoktatási törvény. Szabályozza a felsőoktatási intézmények rendszerét, működését, autonómiáját, az állam szerepvállalását.

Nemzeti Alaptanterv

1994-ben az új kormány végleges formába hozta a NAT-ot. A követelményeket átfogó műveltségi területek keretében és nem tantárgyakba rendezve fogalmazta meg, s nem évfolyamokra bontva, hanem alapfok és az alsó középfok 8. és 10. évfolyamának a végére elvárható szinteket határozta meg. A nemzeti alaptantervet a közoktatási törvény jóváhagyása után három évvel, 1998-ban kellett bevezetni az iskolákba.

1996. évi közoktatási törvény

Az 1993-ban kihirdetett törvény rendelkezéseihez az Országgyűlés szinte minden évben hozzányúlt. Stabilabbá akarták tenni a finanszírozást, az iskolarendszert. Az 1996. évi módosítás jellemzői:


        
A tankötelezettséget 18 évre emelték, azoknál akik a tanulmányaikat az 1998/99-es tanévben kezdték meg az általános iskola első évfolyamát.    

          Megyei fejlesztési terveket készítettek. 

          Iskolai pedagógiai program és helyi tantervek készítése. 

          Kétszintű érettségi 

          6 és 8 osztályos gimnáziumok. 

          De! Nem megoldott az iskolák közti átjárhatóság kérdése.

Az 1999-es módosítás jellemzői:

  •   Módosítottak a NAT-on. Az intézményrendszer stabilizálását, a nyolc évfolyamos és a négy évfolyamos gimnáziumok megerősítését, az iskolák átjárhatóságát tűzték ki célul. Visszatért a kerettanterv, mint szabályozási eszköz. Az iskolák olyan helyi tantervet fogadhattak el, amely a kerettantervre épít.

Szakképzés

1993-ban született a szakképzési törvény. A német és osztrák rendszert vették alapul. A cél az európai szintű megfelelés volt. (1993. évi 76. törvény a szakképzésről.) A szakmai kimeneti követelmények meghatározása, moduláris felépítésű programok, független, tripartit összetételű vizsgabizottság (minisztérium által kinevezett vizsgaelnök, iskolai és kamarai képviselő), minőségrendszer kiépítése jellemezte.

Kiadásra került az 1993. évi MüM jogszabály módosításaként az 1996. évi Országos Képzési Jegyzék. A jegyzék tartalmazza a szakképesítések szintjét, amelynek meghatározása az ISCED szerint történik. Maga a szintezés egy olyan osztályozási rendszer, amelyben a programok szint és tanulmányi területei szakterületi integráció eredményeképpen alakulnak ki, azokból a programokból, ahol közös szakmai tartalom van. Az OKJ a szakmák azonosító adatait, tartalmát, vizsgakövetelményeit, a vizsga egyes részei alóli felmentést, a szakmával betölthető munkaköröket tartalmazza. 2001-ben módosították az OKJ-t. Szűkítették, csökkentették a szakmákat.

Felsőoktatás

Az 1993. évi 80. törvényt 2000. január 1-én módosították. Intézményi integrálást (összevonás) hajtottak végre.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?