A motiváció fejlesztése

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

 

A középiskolában kevesebb belső motivációra van szükség, mint felnőttkori  tanulmányaink során. A tanárok, mint külső motivátorok, megkövetelik, hogy a diák napról-napra tanuljon. Házi feladatot adnak fel, röpdolgozatokkal, feleltetéssel ellenőrzik a rendszeres tanulást.

A felnőttképzésben jóval kisebb ez a külső ösztönzés. A hallgatónak elsősorban önmagára kell támaszkodnia, önmagát kell rávennie a rendszeres tanulásra. A tanárok nem fogják napról napra pontosan meghatározni, kiszabni a feladatokat. Félév elején ismertetik a tantárgyi célokat, követelményeket (a tantárgyi útmutatóban ezt le is írják) és utána senki nem fogja ellenőrizni, hogy hogyan haladsz a kijelölt olvasmányokkal, házi dolgozat elkészítésével, vagy egyéb tennivalókkal. Felnőttként kezelnek, és Rád bízzák a tanulás megtervezését, megszervezését és csak (főként a félév végén) a tanulás eredményességének értékelésében vesznek részt. A szakirodalom ezt a tanulást önszabályozott tanulásnak nevezi. Ennek során a tanuló önmagát kell, hogy motiválja, a tanulási tevékenységet önállóan, önmagáért felelősen tervezi, strukturálja, vezérli és kontrollálja.

A felnőttoktatásban  tehát a tanulás egész folyamatáért Neked  kell viselni a felelősséget. Az is megnehezítheti a tanulást, hogy a célok néha túlságosan megfoghatatlanok, és nehéz a mindennapi iskolai feladatokhoz kötni. A hallgatónak van egy elképzelése a jövőbeli pályafutását illetően: például közgazdász szeretne lenni. De mit is csinál pontosan egy közgazdász? Milyen ismeretekkel is kell rendelkeznie egy közgazdásznak? A hallgató néha nem érti, esetleg kifejezetten értelmetlennek látja, hogy miért kell neki ezt vagy azt a tárgyat tanulni (másképp fogalmazva, megfoghatatlanok a rövid távú célok) és ettől elbizonytalanodik. (Biztos, hogy jó helyen vagyok?) Ez megnehezíti számára a tanulást.

 

Az egyetemi, főiskolai képzésnek nem csak az a feladata, hogy egy szakmára készítse fel a hallgatókat, hanem legalább ilyen fontos cél, hogy megfelelő színvonalú műveltéggel rendelkező, gondolkodó embert faragjon a hallgatókból, hogy elemző módon tudjanak írni, olvasni, gondolkodni és új ismereteket befogadni. Minden, amit a főiskolán  tanulsz, hasznos és fontos, mert ez tesz művelt, gondolkodó, tanulékony emberré. Az iskolai ismeretszerzés, a feladatok rászorítják és rászoktatják a hallgatót a szándékos gondolkodásra, ami elől sokszor ki lehet térni, meg lehet úszni, de ne felejtsd el, hogy a gondolkodóképesség fejlődését gondolkodás nélkül nem lehet megvalósítani.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?