Főoldal » A rutinpályán – indulás, megállás, kormányzás, a gépjármű kezelése

A rutinpályán – indulás, megállás, kormányzás, a gépjármű kezelése

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A gépjármű kezelése

A gépjármű kezeléséhez ismerjük meg, milyen fő alkatrészek vannak egy gépkocsiban, amivel azt irányítani tudjuk. Először is a pedálokkal kezdeném, nem a kormánnyal. A pedálok sorrendben a tengelykapcsoló, fék és gáz pedálok. Feladatai:

Sokan azt mondják, hogy a Kuplung feladata a sebességváltás, ami csak részben igaz.  A dolog ennél egy kicsit bonyolultabb:

A kuplungpedál pontos feladata a kuplungtárcsák eltávolítása egymástól, ezzel a motor és a kerekek közötti kapcsolat ideiglenes oldása. A motor és a kerekek között a kuplungtárcsa mellett a sebességváltó is oldhatja a kapcsolatot (kuplungtárcsák melletti “doboz”), továbbá növelni lehet az áttételt (erőkart), illetve ellentétesen forgó fogaskerekek segítségével hátramenetet is lehet kapcsolni. A kuplungnak 4 állapota van:

A teljesen benyomott állapot, alsó és felső holtpont, valamint a teljesen kiengedett állapot. A közbenső két állapot a fontos, ugyanis a kuplung engedésekor a két kuplungtárcsa már kezd súrlódni, a motor kezdi átadni a forgást a kerekeknek. A felső holtpont az a pont, amikor már teljes mértékben tapadnak a tárcsák egymáshoz. Járó motornál, sebességben ne nyomogassuk feleslegesen a kuplungot, különösen ne gázzal, mert az akár szét is égetheti a súrlódás a tárcsákat!

A kuplung lenyomása és a sebességváltás műveleteinél mindig gondoljunk a jármű motorja és kerekei közötti kapcsolatra nagyon sokszor fogok még hivatkozni!

A fékpedállal értelemszerűen fékezni tudjuk az autót, a gázpedállal meg gyorsítani tudunk rajta – noha a gázpedál lenyomása nélkül is jár a motor a saját alapjáratán, és ha sebességben van az autó, nem nyomnánk semmilyen pedált, alapjáraton is gurul adott sebességgel, ami kb. 4-5 méter/másodperc (15-20 km/h) – .

Elindulás

Még mielőtt elindulnánk az autóval, soha ne felejtsük el beállítani:

1. Az ülést

2. A visszapillantó tükröket.

3. A biztonsági övet bekapcsolni.

A tankönyvben azt olvastam, hogy az ülést úgy állítsuk be, hogy lábunk ne legyen teljesen kinyújtva, amikor a kuplungpedált teljesen benyomjuk. Na most ez így ebben a formában nagyon félreérthető, mert a lábunk akkor sincs teljesen kinyújtva, ha kb 10 °-ban hajlik le, meg akkor se, ha 90 °-ban. Én inkább a következőképpen fogalmaznám: Az ülést úgy állítsuk be, hogy a pedálokat – különösen a kuplungpedált – minél kényelmesebben tudjuk bal lábunkkal nyomni és tetszés szerint szabályozni, de a térdünkkel ne akadályozzuk még a kormány mozgatását!

A tükröket úgy állítsuk be, hogy a bal oldali visszapillantó tükörben lássunk egy kicsit az autóból, de a legjavát az útból lássuk. Arra szolgál, hogy lássuk, hogy tudnánk-e sávot változtatni és hogy megtudjuk, mi található az autónk bal hátulja mellett! Elférünk-e például a kapu mellett, beálláskor? A horizontvonal középen legyen.

A jobb oldali visszapillantó tükröt is ugyanígy állítsuk be. Sokan nem állítják be, én viszont nagyon is javaslom, ugyanis a valós életben a városi közlekedés során jobbra is kell kanyarodni, sávot változtatni.

Tolatáskor is van jelentősége az oldalsó visszapillantó tükröknek, mert azokból tudjuk meg, hogy például milyen közel vagyunk a járdaszegélyhez!

A belső visszapillantó tükröt úgy állítsuk be, hogy a tükör teteje és benne a hátsó ablak közepe látszódjon, a kettő teteje pedig nagyjából essen egy vonalba (kicsit lehet az utóbbi alatta is). Arra használjuk, hogy lássuk, hogy megtudjuk azt, hogy vannak-e mögöttünk. Ne kényszerítsünk másokat hirtelen fékezésre, hanem pillantsunk bele megálláshoz való indexelés előtt és után is!

A biztonsági öv szerepe a nevéből következik.

Amint látjuk, a gépkocsi valamennyi tükrének nem kicsi szerepe van tehát.

Miután mindezt beállítottuk, lépjünk a kuplungra (megszokásból is, mert ha véletlenül sebességben felejtettük az autót, ne lóduljon meg, és ne is fulladjon le!) Ezután a slusszkulcsot fordítsuk jobbra és indítózzunk. Amikor a motor kezd felbőgni, azonnal engedjük el a kulcsot, nehogy túlpörögjön a motor, vagy ráindítózzunk a járó motorra!

A kuplungon maradjon a bal lábunk! Kapcsoljuk az 1-es sebességi fokozatot. (Ez szinte minden gépkocsiban bal oldalon felül van. A tolatás fokozata szokott változó helyen lenni. Az oktatóm autójában és a mi régebbi autónkban jobb oldalon alul van/volt, a mostani autónkban bal oldalon felül, az 1-estől még balrább található. A 2-es fokozat az 1-essel szemben, alul szokott lenni, majd az 1-es mellett a 3-mas, vele szemben pedig a 4-es. A tolatáshoz a váltó alját kapcsoláskor fel kell húzni a legtöbb esetben)

A kéziféket engedjük ki, a gombjának benyomásával, nagyon pici felhúzással és leengedéssel. (Ne erőltessük, mert könnyen kitörhetjük a racsnit!)

Amikor elérjük az alsó holt pontot (az autó már kezd megmozdulni), enyhén támasszuk a sarkunkat a földre (2), ezzel a módszerrel finoman szabályozni tudjuk a kuplungot (sok ember kérdeztem meg, szinte mindenki máshogy csinálja, valaki eleve letámasztja már az 1-es, tehát a teljesen benyomott állapotban, valaki meg egyáltalán nem támasztja le. Ez utóbbi helytelen, mert pl. parkolásnál, vagy olyan helyen, ahol csak nagyon lassan lehet menni, nagyon hamar kifárad az ember lába és akkor nagyon könnyen tolathat, vagy hajthat neki valami másik tárgynak, rosszabb esetben egy másik kocsinak, még rosszabb esetben egy embernek!)

Csak lassan engedjük ki, amikor elérjük az alsó holtpontot, adjuk időt a tárcsáknak, hogy a motor átadhassa a kerekeknek a forgást (ez kb. 1 másodperc szokott lenni), ha szükséges, visszább is nyomhatjuk (Adjunk időt a tárcsáknak, mert 1,5 tonna tömeget kell megmozgatni nem kis tehetetlenséggel és még a mi pici súlyunkat nem is számoltam bele!) és csak utána engedjük tovább.

A gázpedált sok oktató csak a következő órára hagyja, mert a bal és jobb láb feladatát nehéz kapásból szétválasztani. Mindig támasszuk le a sarkunkat gázpedálnál és a földet is nyomjuk az ábra szerint, mert ez a pedál nagyon érzékeny. Egy kis rányomás és az autó máris meglódul! Kis kijjebb engedés és máris előrelendülünk, különösen az 1-es fokozatban, amikor a motorfék igen erős a kis áttétel (kicsi erőkülönbség, nagy erőkar) Könnyen lehet ebből is veszélyhelyzet!

Megállás

Megálláskor a kuplungot teljesen benyomjuk, a fékpedálra a jobb lábbal viszont először csak enyhén nyomunk, majd ahogy fog, egyre erősebben (de nem erőltetve, mert blokkolnánk az első kerekeket és meg is csúszhatunk, irányíthatatlanná téve az autót!)

Kormányzás

Azt szokás tanítani, hogy 10 óra 10 percnél fogjuk. Noha az interneten olvastam már nem tudom hol, hogy jóval előnyösebb a 3 óra 15 perc, azaz a két szélén. Hogy miért? Amikor váratlan akadály jön – például egy gyalogos lép elénk az úttestre – , könnyen tudunk gyorsan 180 °-ot fordítani rajta egyik irányba, majd vissza. Jóval nehezebb lenne ez 10 óra 10 percnél.

Tekerés: a játékprogramokkal ellentétben ahhoz, hogy a kerekek kb. 30 °-ot zárjanak be az autó síkjával kanyarodáshoz, szükséges hozzá 2 teljes fordulat!!! Ezért fontos, hogy a jobb, és bal kezünkkel a megfelelő helyekre tudjunk kapni (de meg kell tanulni nem adogatni egyik kezünkből a másikba, hanem tekerni a kormánykereket és ne akadjon egymásba a bal, meg a jobb kezünk). Amikor már gyorsan haladunk a gépjárművel, akkor viszont már jóval kisebb elfordulás szükséges ugyanolyan mértékű elfordításhoz. Autópályán, 130 km/h-val haladva pedig elég szinte a 2-3 cm is! További részletek, jobb ábrákkal itt:

http://csengeri.wordpress.com/2011/06/11/a-rutinpalyan/

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?