Főoldal » A szakdolgozat írás rejtelmei

A szakdolgozat írás rejtelmei

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

 

 A dolgozatunknak legyen eleje, közepe és vége. Nem kell feltétlenül külön részben, például „Bevezetés”, „Befejezésvagy Összegzéscímmel szerepeltetni, de legyen íve a gondolatmenetnek, amit logikusan egymásra épülő, lehetőleg címmel ellátott szövegegységekkel (fejezetekkel) juttassunk kifejezésre. A struktúra követhető legyen, ne legyen nagyon mély a strukturális felosztás, és az egyes részek, fejezetek között legyenek átvezetések.

A bevezetésnek szánt rész lehet előszó-szerű is, vagyis rávezető, ráhangoló gondolatok a téma egy szélesebb merítéséből. Jól mutat, ha egy témába vágó idézettel, mottóval kezdődik. Ez a rész, jó ha tartalmazza a következőket:

A témaválasztás indoklása. Ez lehet személyes is, sőt jó ha van személyes motiváció.

Mi adja a téma aktualitását? Miért jelentős a téma?

Mit akar a dolgozat írója vizsgálni? Mire kíváncsi? Itt kell behatárolni a vizsgált területet.

Megfogalmazza a vizsgálat célját, hipotézisét, kezdeti feltevését, amit bizonyítani akar.

Leírja a módszertant. Milyen vizsgálati módszerekkel fog dolgozni. Hogyan akarja igazolni az előzetes feltevését, hipotézisét, ha van ilyen.

A dolgozat felépítésének leírása, ennek indoklása. Milyen főbb funkcionális egységekből áll, illetve az egyes fejezetek létjogosultságának indoka.

A dolgozat fő része (tárgyalás) a következőket tartalmazza:

Szakirodalmi áttekintés, a munka elméleti háttere (az előzőekben taglalt szempontok szerint)

A saját vizsgálat bemutatása, elemzések, következtetések, eredmények bemutatása. A saját vizsgálatban valamilyen problémamegoldásról van szó vagy az önálló vizsgálat alapján valamilyen önálló következtetésről.

Ennek a résznek az a funkciója, hogy megmutassa milyen szinten alkalmazza a dolgozat írója az elméletet, milyen szinten épül be az elméleti tudás az elsajátított ismeretanyagba. Voltaképpen ez a dolgozatírás fő célja.

 Éppen ezért nagyon fontos, hogy a szakirodalmi kitekintésben feldolgozott elméletet kösd össze a gyakorlattal! Témától függően mindenképpen vonatkozzon: – egy konkrét cégre, – egy megtörtént esetre, – egy konkrét gyakorlati problémára, – vagy/és a felállított hipotéziseket bizonyítsa a kutatás segítségével.

A bevezetőben megfogalmazott kérdésekre adott válaszok.

A záró, összegző rész a teljes dolgozat összegzése. Ez a rész tartalmazza a levont következtetéseket, a felvetett probléma legkedvezőbb megoldási alternatíváját, illetve az elemző munka eredményét is.

 A szöveget ne formai alapon tagoljuk, hanem tartalmi szempontok szerint alakítsuk ki a fejezetek hosszát. Nem baj, ha az egyik terjedelme csak harmada a másikénak. Ne írjunk feleslegesen, helykitöltés végett különböző töltelékszövegeket, hogy a fejezetek hosszát közel azonossá tegyük.

A túl rövid részekre osztott szöveg pedig áttekinthetetlen, darabjaira esik szét.

A tagolást elősegíti, ha belső címeket adunk a fejezeteknek. Kivételesen használjunk csak bonyolult belső címeket. A kifejtés nem a cím, hanem az azt követő fejezet feladata.

Egy-egy új gondolat a fejezeten belül lehetőleg új bekezdésbe kerüljön. A bekezdéseknek nincs átlagos terjedelmük. Lehetőség szerint tartózkodjunk a túl rövid, például egy mondatból álló, vagy a túl hosszú, egész fejezetet alkotó bekezdések írásától.

A dolgozatot szövegszerkesztővel készítsük el. A kézzel írott dolgozatok csak akkor fogadhatók el, ha erre az oktató kifejezetten engedélyt ad. A szakmai dolgozat részei, formai szempontból, a következők: címlap, főszöveg és jegyzetek, bibliográfia, esetleg egyéb mellékletek (képek, táblázatok, grafikonok), a mellékletek jegyzékei (pl. képjegyzék).

Ha a szöveget fejezetekre osztjuk, ezek címét lehetőleg emeljük ki valamilyen módon (vastag vagy dőlt szedéssel), és a fejezetek között hagyjunk ki egy-két üres sort. A címlapon mindenképpen szerepelnie kell a dolgozat szerzőjének, a címnek, és a dátumnak. Továbbá illik feltüntetni az oktató nevét (pontos titulussal). Meg lehet még említeni az intézményt, a tantárgy nevét, a félévet .

A tantárgyleírásban, tantárgyi útmutatóban az esetek többségében szerepelnek a formai elvárások is a dolgozattal kapcsolatban. Az is lehet, hogy az szerepel, hogy a szakdolgozat formai elvárásainak megfelelően kell elkészíteni a dolgozatot. (Erről részletes instrukciót lehet találni az például az intézmény honlapján.)

 Ha a tantárgyfelelős nem határozza meg a formai követelményeket, az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni:

A betűméret minimum 10-es, de legfeljebb 12-es legyen. A 10-es kissé nehezen olvasható, a 13-as pedig már túl nagy: egyből felhívja rá a figyelmet, hogy a dolgozatíró ezzel szeretné a terjedelmet az elvárt mennyiségűre kinyújtani.

A betűtípusnál legelterjedtebb a Times New Roman, de természetesen lehet mást is használni. Az a fő, hogy elsősorban ne a dolgozat külalakjával akarjunk hatást gyakorolni tanárunkra.

Egyes, másfeles, vagy legfeljebb dupla sorközt használjunk. A szimpla sorköz például alig hagy helyet a tanár megjegyzései, javításai számára, a dupla viszont, épp ellenkezőleg, szellősnek hat.

A margó: balról és jobbról 2,5–3 cm körüli legyen, itt is vigyázzunk, hogy ne a margó indokolatlan, és egyben nagyon feltűnő megnövelésével próbáljuk felduzzasztani a terjedelmet.

Az oldalszámozás elvárt és egyben hasznos dolog, éljünk vele. A sorszámot általában a lap aljára, középre szokás elhelyezni. A címlapot viszont ne számozzuk meg, itt állítsunk be nullát, majd jelöljük be a megfelelő helyen, hogy az első oldalon ne mutassa a szövegszerkesztő az oldalszámot.

A szöveg elrendezésének legtetszetősebb módja a sorkizárt formátum, lehetőleg ezt alkalmazzuk. Nagyobb terjedelmű idézeteknél, illetve verseknél egy üres sor után, szélesebb margóval következhet, középre igazítva, az idézet.

Tartsuk be a tantárgyfelelős által megadott terjedelmet. Ez alatt a címlap, a mellékletek és a bibliográfia nélküli részt értjük.

A lapoknak csak az egyik oldalára nyomtassuk a szöveget.

A lapokat összetűzve, vagy borítóban, dossziéban adjuk be.

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?